A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 26. szám - A fogadásszerű tőzsdejáték kifogása

JOGESETEK TÁRA FELSÜBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a >Jog< 26. számához. Budapest, 1894. július hó 1-én. Köztörvényi ügyekben. Ha ;i bérleti szerződés nem tartalmazza azon megállapodást, bog] a béreli lakásba vezető lépcsőt és lépcsőházat kizárólag és Feltétlenül csak bérlő használhatja, — ez esetben egyedül abból a körülményt öl, hogy az általa bérben tartott lakáshoz vezető lép­csői es lépcsőházal csak egyedül használta, nem származtathat jogos alapot arra nézve, hogy ugyanazon házban levő más emeleti lakáshoz való feljárásnak időközben történt megváltoztatása után is, a lépcsőt és lépcsőházat más lakók kizárásával egyedül használja. A vágujhelyi kir. járásbíróság a V takarék­pénztárnak özvegy gróf V Agostonné szül. Berényi Gizella grófné ellen 684 frt 20 kr. s jár. iránt lefolyt sommás perében 3,941/892 sz. a. következő Ítéletet hozott: A Vágujhelyi takarékpénztár bejegyzett cég felperesnek kereseti joga az 1891. évi október hó 1-töl egész 1894. évi szep­tember hó 30. napjáig terjedő három évi időtartamra 600 frt lakbérkülönbözet és _ 82 frt 50 kr. hurcolkodási költség erejéig özvegy gróf V . . . Agostonné szül. B Gizella grófnő alpe­ressel szemben megállapittatvár, köteleztetik alperesnö felperes cégnek 1891. évi október hó 1-től 1892. évi július hó 1-sö napjáig már lejárt egy évre eső 200 frt lakbérkülönbözetet és annak minden egyes lejárt negyedévi 50 frt részlet után a lejárat nap­iától számítandó 6°,o kamatait, valamint 82 frt 50 kr. hurcolko­dási és 34 frt 23 kr. perköltséget 8 nap s végrehajtás terhe mel­lett megfizetni. A további 2 évre eső 400 frt lakbérkülönbözetet pedig köteles leend alperesnö negyedévi részletekben és pedig 1892. évi október hó 1-én 50 frt, 1893. évi január hó 1-én 50 frt, 1893. évi április hó 1-én 50 frt, 1893. évi július hó 1-én 50 frt, 1893. évi október hó l én 50 frt, 1894. évi január hó 1-én 50 frt, 1S94. évi április hó 1-én 50 frt és 1894. évi július hó 1-én 50 frtot, valamint az itt kitüntetett fizetési napoktól minden egyes lejárt részlet után számítandó 6°/o kamatát 8 nap s végrehajtás terhe alatt felperesnek megfizetni. Mert alperes részéről beösmertetett, hogy Vágujhely köz­ségben 89 a), b), c) összeír, sz. házban az 1888. évi december hó 19-én kelt s A. alatt csatolt szerződés alapján annak első pontjában körülirt lakást felperes takarékpénztárnak 1889. évi július hó 1-ső napjától számítandó hat évre 300 frtnyi negyedévenkint előzetesen fizetendő évi bérösszeg mellett bérbe adta oly kikötéssel, hogyha a bérleti három első évben birtokváltozás bekövetkeznék, ezen körülmény beálltától számítandó három évig jogosult leend fel­peres a bérletet megtartani, ezentúl bekövetkezhető birtokváhozás esetén pedig a bérlet időtartama a bérleti hat év lejártáig érvény­ben marad ; igazoltatott továbbá alperes beösmerésével, hogy a kérdéses házat 1891. évi június havában B. . . . Mór s nejének eladta s végül beösmertetett az is, hogy a perbelileg előbb megnevezett vevők 1891. évben 3,549 sz. a. a bérletet felmon­dották, ÍDdokul azt hozván fel, hogy az uj háztulajdonosok kény­telenek voltak a bérletet felmondani, miután felperes nem akart elállani azon gyakorolt jogától, hogy az üzlet helyiségébe vezető lépcsözet kizárólag általa használtassák, mi által a szomszéd lak­osztály értékében tetemesen csökkenne ; ezzel szemben tekintve, hogy a már hivatkozott A. alatti szerződés első pontjában hatá­rozottan ki van mondva, hogy alperesnö a főtér bejárását balra vezető lépcsőzeten levő lakást adja bérbe felperesnek; tekintve továbbá, hogy alperes által 37. alatt csatolt tanúsítványban maga is beösmeri, miszerint a lépcsőház kizárólag felperes takarék­pénztár rendelkezésére állott, az elővett bírói szemle által pedig megállapittatott, hogy azon lépcsözet a felperes által bérelt lakáson kivül más lakásba nem is vezetett, a bérleti szerződés 1-ső pont­jának, melybeu a lakrészletek felsoroltatnak, tehát azon magya­rázatot kell adni, hogy a lakással együtt a lépcsőház is kizárólag felperes rendelkezésére adatott ki ; ha tehát felperes ezen jogáról alperes, illetve jogutódai anyagi előnyeinek figyelmen kivül hagyása mellett lemondani nem akart, ez által a szerződési kikötményben megengedett jognál többet nem kívánván, az alperesi jogutódok által történt bérletfelmondást ez okból indo­koltnak elfogadni nem is lehetett; tekintve végül, hogy a C. alatti bérleti szerződéssel igazolva lett azon körülmény, miszerint felperes a felmondás következtében igényének megfelelő más lakást évi 500 frt bér mellett és igy 200 frttal drágább lakást kénytelen volt kibérelni, a mely bérösszeg az alkalmazott szak­értők által is az itteni lakbérviszonyoknak teljesen megfelelőnek találtatott, felperes kereseti jogát tehát az A. és C. alatti szerző­désből kitünőleg három évre eső 600 frtot kitevő lakbérkülön­bözetre és figyelemmel arra, hogy a hurcolkodásra alperesnek illetve jogutódjának nem indokolt felmondása szolgáltatott okot, ilykép tehát az ő hibájukból kifolyó lakásváltoztatás alkalmából felmerült minden kárra és költségre nézve télies kártérítéssel tar­tozván, az okmányilag kimutatott és alperes által ki nem fogásolt 82 frt 50 krnyi hurcolkodási költségre is megállapítani és ehhez képest alperes a már ez ideig lejárt s 200 frtot tevő lakbérkülöm­bözet, valamint előbb kitüntetett hurcolkodási költségnek 8 nap alatti megfizetésében marasztalni kellett. A további két év alatt lejárandó részletekre a marasztalás szintén ezúttal volt kimon­dandó, mert a lakbérkülönbözet iránti kötelezettség alperessel szemben határozott összegben máris kimondatott és igy ezen két évre a lakbérkülönbözeti részletek összege ugyanegy marad stb. A po/sonyi kir. itélö tábla (1892. évi november hó 3-án 5,202 92. p. fz. alatt) következően i t é 11: Az elsöbiróságnak Ítéletét helybenhagyja azzal a változta­tással, hogy felperest követeléseinek hurcolkodási költség címén felszámított 82 frt 50 krt tevő részével elutasítja. Mert a szerződés lejártával felperesnek a lakásból különben is ki kellett volna költözködni, az e címen felszámított költség tehát nem tekinthető olyannak, a melyért alperest szerződés­szegése folytán kártérítési kötelezettség terhelné. Egyebekbea azonban az elsőbiróság ítélete vonatkozó indokainál fogva és még azért is helyben volt hagyandó, mert ellenkező megállapodás kikötése nélkül felperes mint bérlő az A. alatt csatolt szerződés alapján a bérelt lakás tulajdonosának változása esetében is az alperes mint előző tulajdonossal kötött feltételek mellett igényt tarthatott a szerződésnek épségben tartására stb. A m. kir. Curia következő ítéletet hozott: A másodbiróság Ítélete, a mennyiben felperes a költözkö­dési költség megtérítése iránt támasztott keresetével elutasittatott, — helybenhagyatik ; egyebekben azonban mindkét alsó bíróság Ítélete megváltoztatik és felperes keresetével egészen elutasittatik és 34 frt 23 kr. perköltségnek 8 nap végrehajtás terhe mellett alperes részére leendő megfizetésében marasztaltatik. Indokok: A kereset alapjául szolgált bérleti szerződés nem tartalmazza a felperes által vitatott azt a megállapodást, hogy a felperes által kibérelt lakásba vezető lépcsőt és lépcső­házat kizárólag és feltétlenül csak felperes van jogosítva hasz­nálni ; ennélfogva tekintve, hogy az alperes által perbe hívott B. Mór, a ki a perbehivást elfogadta, nemcsak a per rendén, hanem felperes ellen beadott felmondási kérvényben és a tár­gyalási jegyzőkönyvhez 3'/. alatt csatolt és felpereshez intézett levelében is határozottan kinyilvánította, hogy felperesnek az alperestől bérelt lakást csakis egyedül azért mondotta fel, mert felperes a kérdésben forgó lépcső és lépcsőház eddig gyakorolt kizárólagos használatáról lemondani nem akart ; de máskülönben a lakás további bérletében felperest meghagyni mindig kész, mely ajánlatát azonban felperes el nem fogadta; és tekintve, hogy felperes egyedül abból a körülményből, hogy az általa bérben tartott lakáshoz vezető lépcsőt és lépcsőházat eddig csak egyedül használta, nem származtathat jogos alapot arra nézve,hogy ugyanazon házban levő más emeleti lakáshoz való feljárásnak időközben történt megváltoztatása után is az érintett lépcsőt és lépcsőháza;, más lakók kizárásával egyedül használja, minthogy e tekintetben a bérleti szerződésben felperes részére valamely kizárólagos jogo­sultság megállapítva nincs; ennélfogva alperes, illetve jogutódja a bérleti viszony megszűnésére okot nem szolgáltatván, felperest alap nélküli keresetével mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoz­tatásával nemcsak elutasítani, de mint pervesztest az okozott per­költség fizetésében is marasztalni kellett. (1894. február 14-én, 687/894. sz.) Kötbér után kamat nem követelhető. A m. kir. Curia (966/P. sz. 1894. évi május 23.) A másod­biróság Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság Ítélete hagyatik helyben, de azzal a módosítással: hogy a 100 frt kártérítési tőke után késedelmi kamat e helyütt sem Ítéltetik. Indokok: Alperes beismeri azt, hogy az ideiglenes adás-vevési szerződést, a mely a tárgyalási jegyzőkönyvhöz eredetben becsatolva van, felperes megbízottjával megkötötte, de beismeri azt is, hogy a szerződés ama kikötésének, hogy a vétel tárgyát képező ingatlannak nővéreit illető jutalékára nézve a nővérek felperes részére vételi szerződést állítsanak ki, alperes eleget tenni nem képes. Tekintve pedig, hogy a szerződés 2. pontja értelmében alperes arra kötelezte magát, hogy a szerződés kikötésének nem teljesítése esetére felperesnek kártérítésül 100 frtot fog fizetni és tekintve, hogy felperes ily helyzetben nem szorítható arra, hogy a szerződés részbeni meghiúsulta következtében beállott károsodásának mérvét bizonyítsa, a mennyiben ha alperes a szer­ződésileg megállapított kártérítési összeget sokallta, az oszt. polg. törv. 1,336 §-a értelmében neki állott érdekében az összeg arány­talanságát kimutatni, a mit azonban tenni meg sem kísérlett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom