A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 26. szám - A fogadásszerű tőzsdejáték kifogása

102 A JOG. Alperes az elsöbiróság Ítéletének rendelkezéséhez képest a kikötött 100 frt megfizetésére kötelezendő volt. Kamat a kártérítési összeg után azért nem ítéltetett, mert kötbér után kamat nem követelhető stb. Ha felperesek csak föltételesen azon szándékkal szüntették be a pert, hogy peres ügyük elintézését választott bíróság elé viszik; ezen jegyzőkönyvi kijelentés perletételnek nem tekinthető, minek folytán felpereseknek jogukban áll, ha a szándékolt választott bírósági eljárás mindkét peres fél részéről elejtettnek tekintető, követelésük elbírálását perújítás nélkül kérelmezni. A sztropkói kir. járásbíróság (6,9 0/P. sz. 1894. május hó 26.): Dr. Rosenberg Teofil ügyvéd által képviselt Gr. Jakab és neje L. Rézi felpereseknek dr. Sonnenschein Simon ügyvéd által képviselt F. Márkusné szül. W. Chaja alperes elleni 72 frt s jár. iránti sommás perében következőleg ítélt: Alperes köteles felperesnek 69 frt kárt, annak 1885. máj. 13-tól járó 6°/0 kamatait nyolc nap s végrehajtás terhe alatt megfizetni stb. Indokok: stb. A kassai kir. itélő tábla (4,841/P. sz. 1893.^ április 25.): Az elsöbiróság Ítélete az 1892. évi 428. számú végzéssel és e végzés folytán az 1892. évi július ló-én tartott tárgyalással együtt megsemmisíti stb. Indokok: Az 1888. évi május 30-án felvett 549. számú jegyzőkönyv szerint felperesek a jelen pert letették, ehhez alperes is hozzájárult s a bíróság ennek folytán a pert beszüntette. Minthogy pedig ez 1868 : LIV. t.-c. 70. §-a értelmében a perletétel a per elvesztésével egyenlő hatálylyal bir, mi ellen csak perújításnak van helye, az elsöbiróság lényeges eljárási szabályt sértett meg akkor, midőn felpereseknek az 1892. évi 428. számú kérelmére az eljárást ismét folyamatba tette és a perben ítéletet hozott, minélfogva az 1881 : LIX. t.-c. 39. § ának o) pontja alapján az elsöbiróság ítéletét a megelőző eljárással együtt megsemmisíteni stb. kellett. A m. kir. Curia (9,960/P. sz. 1894. máj. 26.) : A másodbiróságnak neheztelt végzése megváltoztattatik s a kereset újrafelvétele iránt 428/892. sz. a. előterjesztett felperesi kérelemnek hely adatik ; mihez képest a másodbiróság további törvényszerű eljárásra, illetve érdemleges határozat hozatalára utasittatik ; mert az 1888. évi május hó 30-án felvett 549. sz. tárgyalási jegyzőkönyv szerint felperesek csak feltételesen s azon szándékkal szüntették be a pert, hogy a peres ügyük elintézését választott bíróság elé viszik, mely kijelentés a per letételével nem egyértelmű s minthogy a peres felek beismerése szerint ezen feltétel ez ideig be nem állott, a vitás kérdés eldöntése a választott bíróság elé nem vitetett, sőt a tárgyalás folyamán az sem mutattatott ki, hogy a felek a prts. 496. §-ának megfelelően választott bírósági érvényes szerződésre léptek s a mennyiben ez megtörtént, az az 1881 : LIX. t.-cz. 79. §-ára való tekintettel hatályában fennállana: ily körülmények között a szándékolt választott bírósági eljárás mindkét peres fél részéről elejtettnek tekintendő ; minek folytán felpereseknek jogukban áll követelésük elbírálását perújítás nélkül kérelmezni. Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. Magában véve azon körülmény, hogy az átvétel megtörténte után eladó az adásvétel tárgyát képező ökörnek másnap történendő elhajtására vállalkozott, eladó felelősségét a már vevő tulajdonát képezett ökör időközbeni elhullása által beállott kárért meg nem állapítja. A pestvidéki kir. járásbíróság, mint keresk. bíróság (10,750/V. sz. 1874. jan. 4-én.) Dr. Pongrácz Sándor ügyvéd által képviselt R. Antal felperesnek dr. Freund Ármin ügyvéd által képviselt W. Adolf és W. Jakab alperesek elleni 165 frt 20 kr. jár. iránti sommás perében következőleg ítélt: Ezen bíróság az esetre, ha felperes főesküt tesz arra, hogy a »keresetben jelzett s megvett s átvétel előtt azonban eldöglött ökör tekintetében a felelősséget magára nem vállalta«, kötelesek alperesek egyetemlegesen 165 frt 20 kr tőkét és 6°/o kamatait stb. felperesnek megfizetni. Indokok: A per során a marhák megvétele tekintetében feleknek tett védekezése csak abban tér el egymástól, hogy alperesek azt vitatják, hogy felperesnek tudomására hozatott az egyik marha beteg állapota s felperes netáni eshetőség tekintetében a felelősséget magára vállalta, ez ellenében felperes azt vitatja, mikép tudomására hozatván ezen körülmény, a felelősséget visszahárította alperesekre, minthogy pedig ezen állításaikat mindkét peres fél egy-egy tanujával igazolta és alperesek a jelzett irányban felperest főesküvel kínálták meg s felperes azt elfogadta, azt részére a bíróság által módosított alakbau oda Ítélni s a per kimenetelét annak le vagy le nem tevésétől függővé tenni. A budapesti kir. Ítélőtábla (589/V. sz. 1892. nov. 21.) az első bíróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével feltétlenül elutasítja stb. Indokok: Annak előrebocsátása mellett, hogy F. Mihály és F. Árpád tanuk vallomásai teljesen figyelmen kívül voltak hagyandók, mert nevezettek a vitás jogügylet keletkezéséről közvetlen tudomással nem birnak, F. János és B. Samu tanuk vallomásai pedig azért nem képeznek perreudszerü bizonyítékot, mert ellentmondók és igy egymást lerontok, a kereseti ökör 165 frt 30 krnyi vételárának Pátyon 1890. május 16-án felperes által alperesek kezéhez történt kifizetése, az ökrök megmázsáltatása és az által, hogy alperesek tagadása ellenében felperes nem bizonyította azt a döntő körülményt, hogy az általa megvett négy ökör átadásának 1890. május 17-én Budapesten felperes házánál kellett megtörténni, bizonyítottnak az veendő, hogy a vételi szerződés 1890. május 16-án már teljesedésbe ment és pedig akként, hogy felperes mind a négy ökörnek és igy a keresetinek is tulajdonát megszerezte. Ebből folyólag az a körülmény, hogy a négy darab közül egy darab a jogi átadás megtörténte, illetve a szer ződés teljesedésbe menetele után elhullott, alperesek kárára annál kevésbé történhetett, mert felperes azt, hogy az elhullás alperesek hanyagsága következtében állt be, nem is állította, következéskép a kereskedelmi törvény 336. §-ában foglalt kívánalmaknak megfelelő szerződés teljesedésbe menetele után a kereseti ökörnek véletlen elhullásából származó károsodása tulajdonos vevőt vagyis felperest terheli. Ezek szerint bizonyításra nem kötelezhető alperesek által felperesnek kínált, ez által különben a kínált szöveg! ben el sem fogadott főeskünek mellőzése, illetőleg az első bíróI ság ítéletének megváltoztatása mellett felperest keresetével feltétI lenül elutasítani kellett stb. A m. kir. Curia: A másodbiróság Ítélete helyben hagyatik stb. Indokok: F. János és B. Samu tanuknak e tekintetben egybehangzó vallomása á'tal be van bizonyítva, hogy a kérdésben forgó ökör is átmázsálás utján vevő felperes által eladó alperesektől átvétetett, következve mint már felperes által átvett hagyató't ideiglenesen alpereseknél, hogy tehát ezen ökör az elhullás időpontjában már felperesnek képezte tulajdonát s igy az elhullás következtében beállott kár őt (felperest) érte. 1 ekintve már most, hogy magában véve az, hogy az átvétel megtörténte után eladó alperesek az ökörnek másnap Budapestre leendő behajtására vállalkoztak, alpereseknek a már felperes tulajdonát képezett ökör időközben elhullása által beállott kárért felelősségét meg nem állapítja; tekintve, hogy B. Samu tanúnak az a vallomása, mely szerint alperesek oly nyilatkozatot tettek volna, hogy ha az ökörben baj történik, a pénzt felperesnek visszaadják, már azért sem lehet jelen per eldöntésére befolyással, mivel egyenesen alpereseknek ilynemű igéretét maga felperes követelési alapul fel nem hozta, de különben is az érintett vallomás F. János tanúnak ellenkező vallomása által lerontatik ; tekintve, hogy a felebbezésben felhozott új ténykörülmények és bizonyítékok az 1884 : LIX. törvénycikk 29. §-a értelmében figyelembe nem vehetők ; jelen Ítélet rendelkező része értelmében kellett határozni stb. Bűnügyekben. Irat vagy kép »fajtalansága« az olvasó vagy szemlélő nemi ! izgatására irányuló általános és külsőleg felismerhető célzatától függ. Mintaképek, melyek csupán meztelen női alakok és azok sem vonatkozással a nemi élet nyilvánulásaira vannak fényképileg felvéve — fajtalannak nem tekinthetők. A budapesti kir. törvényszék mint büntető bíróság (49,383/B. sz. 1893. november 2-án): Szemérem elleni vétséggel ! terhelt M. Konrád ellen a bűnvádi eljárást megszünteti és a lefoglalt két darab mintagyüjteményt terheltnek jelen végzés jogerőre emelkedése után visszaadatni rendeli. Indokok: A kir. törvényszék a vizsgálat során lefoglalt j két darab mintagyüjtemény tartalmában »fajtalanság«-ot a btkv. 248. §-a értelmében nem észlelt. Miután a törvény tüzetes szabályt fel nem állított, melynek alkalmazásával a »fajtalanságot tartalmazó iratot, nyomtatványt vagy képes ábrázolatot« az ilyent nem tartalmazó készítményektől meg lehetne különböztetni: a concrét eset megbirálásánál mérvadó csak azon általános szempont lehet, vájjon a kérdéses irat vagy kép »fajtalanságod a btkv. 233. §-a értelmében leír vagy ábrázol, vagy pedig fajtalan cselekményekre akár közvetlen, akár | közvetett, akár nyíltan, akár leplezve ingerel. Irat vagy kép »faj• talansága« tehát az olvasó vagy szemlélő nemi izgatására irányuló általános és külsőleg felismerhető célzatától függ. A kir. ügyészség sem állítja, hogy a lefoglalt mintagyüjtej mények egyes alakjai fajtalan cselekményeket ábrázolnának. , Ezeíí. ^tev^st mar azon körülmény zárja ki, hogy azokban csupán női alakok és azok sem vonatkozással a nemi élet nyilI vánulásaira vannak fényképileg felvéve. A mi pedig a nemi gerjedelem felébresztésére irányuló célzatot illeti, figyelmen kívül hagyni nem lehet, hogy ezen kellék fenforgásának megbirálásánál első sorban nem az irat vagy kép tartalma, illetve vonásai, hanem : azon személykör minősége döntők, mely előre láthatólag olvasás vagy ^szemlélés utján tudomást fog szerezni az irodalmi, illetve képzőművészeti termelvényről. Ezen tekintetben egyenesen terhelt mellett szól a mintagyüjtemény felirata (»Studien für Bildhauer und Maler«) és azon előfizetési felhívás tartalma (Modellstudien. : Weibhche Acte.), melynek egyik példányát a hamburgi állami ügyészség a budapesti rendőrségnek beküldte. Miután pedig az | emberi test ábrázolása a képzőművészet egyik legnemesebb tárgya