A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 26. szám - A szegedi jogász-egylet közgyűlése

204 A JOG. itélö tábla töri össze s visszautasítja a keresetet. Így azután nagyon meg kell várakoznia a félnek, mig a különben teljesen kifogáson kivül álló követeléséhez hozzá juthat, addig pedig áldja a szegény bűntelen bagatell törvéuyt. Még talán legcélszerűbb ily esetben a félre nézve, ha a bag. törv. 41. §-ába fogódzva, panaszát a bagatell birónál nyújtja vagy jelenti be, a bag. biró pedig ily esetben kimondja, hogy az ügy nem tartozik hatásköre alá, a mikor is a fél készen tartva sommás keresetét, azt azonnal beadja vagy felvéteti a sommás bíróságnál s ekkor már az id. törv. szakasz szerint »a rendes birói hatóságok az ügyet azon ok miatt, hogy az a jelen (bagatell) törvény szerinti eljárás alá tartozik, el nem utasithatják.« Ez is akkor állhat azonban meg természetesen, ha a bag. biró megszüntető végzése ellen semmiségi panaszt nem jelentenek be s ismét belé nem kerül az ügy a circulus vitiosusba. Addig is tehát, mig az új sommás eljárás életbelép, egyöntetű eljárásra van szükség, a mi nézetem szerint könnyen elérhető, ha a kir. táblák az 1877: XXII. t.-c. 12. §-át az 1881: LIX. t.-c. 4. §-a negyedik bekezdését is figyelembe véve, egyöntetűleg alkalmazzák ; mert ha nem, az első fokú birónak nem lesz támaszpontja, a melyre az ily ügyek felvételénél helyezkedjék s ha mégis választania kell a két felfogás között, azt hiszem az első fokú birák nagy többsége nem a táblák, hanem mint legfelsőbb bíróságnak a kir. Curiának nézetét fogja elfogadni, a hol mint végső eredményben mégis csak az ő felfogása fog érvényre jutni. A jogkereső közönség érdeke, de az igazságszolgáltatás egyöntetűsége és méltósága is megköveteli tehát, hogy akár az egyik, akár a másik felfogás mondassék ki helyesnek : az egyik általánosan elfogadott legyen s hogy mégis a Curia álláspontja a helyesebb, mutatja az új sommás eljárást szabályozó törvényben is kifejezésre juttatott, a kir. Curia álláspontját igazoló helyes elv. Belföld. "/A szegedi jogász-egylet közgyűlése. A szegedi jogászegylet jun. 17-én tartotta meg a tagok élénk érdeklődése mellett évi közgyűlését. M u s k ó Sándor kir. törvényszéki elnök, mint az egylet elnöke, megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy az egylet, bár szerény eszközök fölött rendelkezik, megfelel kitűzött feladatának, szakkönyvtára messze menő igényeket is kielégítene, azonkívül az egylet az év folyamán rendezett felolvasásai által a joggal foglalkozók érdeklődését ébren tudta tartani. Az elnöki megnyitó után dr. R e i n e r Mór egyleti titkár olvasta fel az évi jelentést, a melyet lapunk más helyén egész terjedelmében közlünk. Ezután a pénztárnoki jelentés következett, a melyből kitűnt, hogy az egylet péuzügyei rendezettek, a mult évi számadás 150 forint pénztári fölösleggel záratott le; ezen kedvező eredmény annak is tulajdonitható, hogy a nm. m. kir. igazságügyminiszterium az elmúlt évben is részesítette az egyletet pénzsegélyben. A jövő évi költségvetés elfogadása után a tagdíjak rendes tagok részére évi 4 írtban állapíttattak meg, a vidéki tagok évi 2 frt, a joggyakornokok pedig különbség nélkül évi 1 frt tagdijat fizetnek. Ezután következelt a könyvtárnoki jelentés, a mely szerint az egylet kezelése alatt álló könyvtárban 768 kötetből álló 515 mű van, a szaporodás 117 mű 134 kötetben. Az elnök előterjeszti a pályázat eredményét, a büntetőjogi pályakérdésre egy pályamunka érkezett be, a melyet a bírálók egyhangú véleménye alapján az igazgató-választmány külön dicsérettel kiemelve, jutalmazandónak talált. A_ jeligés levél felbontatván, a pályamunka szerzőjéül Szász Hugó szegedi ügyvédjelölt tünt ki; nevezett a közgyűlésre meghivatván, az elnök buzdító szavak kíséretében átadta neki a 100 aranykoronából álló jutalmat. Majd az indítványok kerültek tárgyalás alá, K ő r ö s y Lajos p. ü. fogalmazó ur indítványának elfogadása mellett a jogászegylet közgyűlése elhatározta, hogy a »Szegedi Jogász Lapok«-ban megjelenő cikkek közül a legjobbat és önálló becscsel birót az egylet negyedévenként 25 koronával fog díjazni, e célra tehát évi 100 koronát vesz föl költségvetésébe. Végül megválasztatotr a tisztikar és választmány következő eredménynyel: Elnök: Muskó Sándor kir. törvényszéki elnök; alelnök : dr. Rósa Izsó; titkár: dr. Reiner Mór; pénztárnok: dr. Nyilasy Pál; könyvtárnok : Reiniger Jakab ; ügyész : Wagner Gyula. Az igazgató-választmány tagjai: Huszka Ödön kir. itélő táblai biró, dr. Lázár György helyettes polgármester, Salamon Zsigmond kir. tszúki biró, Batta János kir. tszéki biró, dr. Magyar János ügyvéd, Polczner Jenő ügyvéd, dr. Ivánkovits Sándor tiszti főügyész, dr. Polgár Sándor ügyvéd, AbafTy Aurél kir. közjegyző. Hajózási szokványok. Dr. Szilágyi Arthur Károly kartársunk, ki előszeretettel foglalkozik hajózásjogi kérdésekkel, még a mult év elején foglalkozott a »Hajózási szokványok« ügyével. Az ott érintett s a tőzsdetanácshoz benyújtott szokványokat ad acta tették, mert a hajósok, kik azt kidolgozták, egyoldalalúan csak saját érdekeiket kívánták védeni s a tervezet különben is hézagos volt. Mivel a dolog elaludt, dr. Szilágyi egy teljesen uj, mindenben tárgyilagos tervezetet állított össze s azt a pesti kereskedői társulat közlekedési szakosztálya elnökének, Tolna) Lajos urnák átadta. E szakosztály a mult havi ülésében Lucenbacher Pál elnöklete alatt 7 tagú albizottságnak adta ki a dolgozatot véleményezés céljából s az albizottság azt en bloc elfogadta azért, mert szerinte az teljes, megfelelő és objectiv; egyes részletek változtatást igényelnek ugyan, de ezek eszközlésére az albizottság nem tartja magát illetékesnek, mert ez egy a tőzsdetanács által az összes magyar hajózási vállalatok s az érdekelt kereskedők képiselőiből egybeállítandó enquete feladata volna. Lucenbacher Pál ur e határozatot a f. hó 10-én tartott szakosztályi ülésen előterjesztette s a szakosztály ahhoz maga is hozzájárult. A nagyérdekű dolgozat teljes szövegét a következőkben közöljük : /. Cint. . I rakodás körüli határozatok. Altalános határozatok. 1. §. Ellenkező megállapodást kivéve tartozik: a) a fuvarozó első osztályú, biztosításra alkalmas járművet és pedig, ha vashajó külön kikötve nincs, ugy fahajót rakodóra állítani; b) a fuvaradó nehéz árút (buza, tengeri, rozs, árpa, repce) berakatni. A be- s kirakodás helye. 2. §. A fuvarozó tartozik a járművet a fuvaradó által kijelölt helyen rakodóra állítani. Ha ez a viz mélysége, a hajó biztonsága vagy a helyi viszonyok folytán nem lehetséges, ugy a fuvarozó erről a fuvaradót azonnal értesíteni tartozik. A fuvaradónak jogában áll más alkalmas helyet megjelölni. Ha ezt nem teszi, vagy ha az ujabban megjelölt hely is alkalmasan, ugy a fuvarozó a jármüvet a helyi viszonyokuak megfelelő rakodásra állítja. 3. §. Ha Budapesten a Duna balpartján karó engedé1)' ki nem eszközölhető, ugy a fuvarozó a jármüvet a jobb parton állithatja rakodóra, de ez esetben a fuvaradót ^-kint 5 kr. bonificatió illeti. A fuvaradó kívánságára Budapesten a kirakodás az elevátorokban eszközlendő. A rakodóra állítás ideje. 4. §. A jármű rakodóra állitaudó : a) »Azonual«, azaz olykép, hogy a jármű a berakodási állomásra a megkötéstől számított napon belül elküldessék ; b) egy meghatározott napon, ekkor a járműnek az illető naptár szerinti napon: »egy héten belül«, ekkor az illető hét eltelte előtt; vagy »a hét elejéu«, ekkor az illető héten legkésőbb bezárólag szerdáig a rakodón — a berakodásra készen kell állania ; c) a hó elejéig, első vagy második felében, a hó közepén vagy végén (ld. e kifejezések értelmét az áruüzleti szokások 29-ik §-nál); d) »Kirakodás után«, azaz »azonnal« (ld. a) pont) a kirakodás befejeztétől számított 3 napon belül induljon a berakodási állomásra. Közlési kötelezettség. 5. §. A fuvarozó, mihelyt a be s illetve kirakodás foganatba vehető, erről a fuvaradót vagy helyettesét azonnal értesíteni tartozik. A rakodóra állítás tartama. 6. §. E kifejezés: »A rakodás a jégolvadásig vagy a biztosítás kezdetéig bevégzendő«, azt jelenti, hogy azon naptól számítva, melyen a tőzsdetanács a hajózási évad megnyíltát közhírré tette, hat egymásután következő nap alatt az árúnak berakodva kell lennie. A be- s kirakodás tartama. 7. §. A be- s kirakodás megállapodástól eltekintve eszközlendő: 1,500 g-ig terjedő rakománynál 6 munkanap alatt, minden ezen felül megkezdett 500 q nál még további 2 munkanap alatt. E munkaidőért a fuvaradót díj nem illeti. 8. §. A munkaidő leteltével a fuvarozó várni nem tartozik, kivéve, ha késedelmi idő van kikötve vagy ha a várásdíj nagysága meg van állapítva. A fuvarozó a késedelmi idő leteltével nem tartozik tovább várni. A késedelmi idő nem lehet több, mint a munkaidő fele. 9. §. A fuvarozó mindazonáltal elhatározását, hogv a munka, illetve késedelmi idő leteltével tovább várni nem akar,' legkésőbb az ezen idők leteltét megelőzőleg 4 munkanappal a fuvaradóval közölni tartozik. Ha a fuvarozó e köznapon a fuvaradót értesíteni elmulasztotta, ugy a pótlólagos értesítést követő köznapig feltétlenül várnia kell. 10. §. Nem számit a munkaidőbe azon nap, melyen a fuvarado a fuvarozó értesítését, hogy a jármű be- s illetve kirakodásra készen áll, vette.