A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 26. szám - A szegedi jogász-egylet közgyűlése

A JOG. 205 ké 11. §. A munkaidő szünetel vasár- s közönséges ünneppokon, továbbá azon napokon is, melyeken az időjárás, árviz gy jégveszély a be- vagy kirakodást akadályozta. 12. §. A késedelmi idő naptár szerint folyik, mindazonáltal sem számítanak azon napok, melyeken jégveszély folytán a :ek bármelyike kötelezettségét nem teljesíthette. 11a a fuvaradó bármely köznapon körülbelül 100 </ t begy kirakodtat, ugy az illető nap feltétlenül munkanapul tekintetik. 13. §. Budapesten kirakodásnál szünetel a munka, sőt a sedelmi idő is azon napokon, melyek a karóengedély elnyeréséig eltelnek. 14. A várásdíj oly késedelmi napokért is fizetendő, melyek a Kosedeimi időbe a 12. §. szerint nem számittatnak be. A várásdíj mérve. 15. §. A kereskedelmi idő raindeu napjáért, melyen a munka folyt, várásdíj címén a fuvarozót illeti: 2,000 <7-ig. 15 frt, azon fölül mindeu megkezdett 1,000 q után még további 5 fit. A be- s kirakodás költsége. 16. §. Ellenkező megállapodást kivéve a be- s kirakodás költsége a fuvaradót terheli. Fuvarlevél és elismervény. 17. i;. A fuyaradó fuvarlevelet, a fuvarozó elismervényt tartozik kiállítani. A fuvarlevél magában foglalja : 1. az árú megjelölését minőség, mennyiség és az ismertető jelek szerint ; 2. a fuvaradó és a fuvarozó nevét és lakhelyét; 3. annak nevét, kinek az árú kiszolgáltatandó ; 1. az árú rendeltetési helyét; 5. azon különös megállapodásokat, melyek a felek közt egyéb pontok, különösen a munka s késedelmi idő tartamára s a várásdíjra nézve keletkeztek ; ti. a kiállítás helyét és idejét. Az elismervény ugyanezen kellékeket tartalmazza azon kiegészítésekkel, hogy abban, ha meghatározott hajóban történt megállapodás, a hajó megjelölését is ki kell tüntetni. Az elismervényben továbbá megjelölendő a felhasznált muuka és esetleges késedelmi idő. Az elismervényt a fuvarozó vagy megbízottja aláírni tartozik. A fuvar- és kötlevél közti eltérés esetén utóbbi tartalma mérvadó. II. Cím. A fuvarozás. Általános határozatok. 18. §. A fuvarozó az utat, mihelyt a berakodás véget ért, azonnal megkezdeni s egyhuzamban legrövidebb idő alatt a rendeltetési állomásig folytatni tartozik. E kötelessége alul csak vis major esetében mentesül. 19. §. Ha a fuvarozó, midőn a legrövidebb ut a Ferencrnán át vezet, más útirányt akar követni, ugy elhatározásáról a fuvaradót azonnal, ha lehet táviratilag értesíteni tartozik. A fuvarozó az árút ez esetben biztosítani tartozik az eltérő útirányra; a biztosítási díjnak erre eső része (többlete) ellenkező megállapodást kivéve őt terheli. 20. §. Ha Budapestre szóló fuvarozásnál egy Budapesten felüli állomásra való esetleges továbbszállításban történt megállapodás, ugy a fuvaradó a Budapestre érkezés felőli értesítés vételétől számított 24 óra alatt a tovább szállítás felől nyilatkozni tartozik. Ha nem nyilatkozik, ugy a fuvarozó újabb megállapodás nélkül nem tartozik az utat folytatni. Akadályok. 21. §. Ha az ut megkezdése vagy folytatása körül bármely okból késedelem áll be, ugy a fuvaradó erről gátló ok tüzetes megjelölésével azonnal, ha lehet táviratilag, a legrövidebb uton értesítendő. 22. §. Ha jégzajlás folytán az ut meg nem kezdhető, illetve nem folytatható, a jármüvet a legközelebbi telelőben kell elhelyezni és az esetben a fuvaradónak jogában áll a rakományt kirakodtatni. Öt terhelik a kikötőbe való vontatás költségei s a kikötői díjak. Ha kirakodtatni akar, de nem lehet, ugy a telelési költségek felét a fuvaradó, felét a fuvarozó viseli. Ha kirakodtatni nem akar, ugy telelési költség fejében a fuvarozónak Budapesten ^-ként 5, másutt 4 krt tartozik a telelés' időre megfizetni. Mindkét utóbbi esetben a kirakodás eszközlendő a kikötött, kikötés híján legfeljebb 6 munkanap alatt. 23. §. Ha sekély vízállás folytán átrakodni kell, ugy a fuvaradó erről azonnal értesítendő. A ki az átrakodást követeli, viseli az összes e címen felmerülő költségeket. Fuvardíj. 24. g. A fuvardíjhoz ellenkező megállapodást kivéve, a magyar szállítási adó is tartozik; de nem tartozik hozzá sem a be- s kirakodás, sem a biztosítás költsége. (16. §.) A fuvarozót terhelik még a peage s a Ferenc-csatornában felmerülő összes költségek. 25. §. A fuvardíj a kirakodott mennyiség után feltétlenül fizetendő. Ha a kirakodásnál többlet mutatkozik, ugy ez a fuvaradót illeti. 26. §. A fuvardíj fele a berakodás után azonnal, másik fele a ha jónak a rendeltetési állomáson megérkeztekor fizetem lő. A hajóvezető (kormányos) felhatalmazottnak tekintendő a fuvardíj felének felvételére. S u 1 y jótállás. 27. §. A fuvarozó nem felelős az árú minősége, csupán annak mennyiségeért és pedig a tőzsdei ár szerint. 28. § A fuvarozó »raázsálásként«, azaz ca 7,0tJO kgnál fél kgram szállítási sulyapadékban (kalo) részesül. Teli állásban és az elevátorban a sulyapadék mázsáláskint 1 kg. Biztosítás. 29. §. Ha a fuvardíj a biztosítást betudva állapíttatott meg, ugy a fuvarozó az árút valamely Budapesten székelő biztosító társaságnál biztosítani tartozik. Biztosítandó 10°/o-nál több, mint az árú piaci, illetve tőzsdei ára rendeltetési helyén. 30. §. A biztosítás előjegyzését tartalmazó irat és a biztosit/isi kötvény kiszolgáltatásával a fuvarozó a biztosítás kötelezetteleget tett. s>ff Ausztria és külföld. Külföldi judicatura. Az üres forgatmányé váltó birtokosa annak tulajdonosául (okiütendő, feltéve, hogy az ellenkező nem bizonyittatik. (Prágai 11. fb. 746/893. sz.) A kinek a telekkönyvön kívüli tulajdonszerzésről tudomása volt, az az új tulajdonossal szemben a zálogjog megszerzését illetőleg nem hivatkozhatik a telekkönyvre támasztott jóhiszeműségére. (Triesti II. fb. 851/893. sz.) Valamely a saját kizárólagos használatára szánt templomi ülés elzárására szolgáló ajtócskának eltávolítása birtokháboritást képez. (Bécsi II. fb. 361/893. sz.) A birói egyezség végrehajtható akkor is, ha az ez által kötelezett ellen nem is irányult a kereset. (Prágai II. fb. 976/893. sz.) A Csődt. 121. §-a szerint nata csak akkor végrehajtható hogy a követelést a közadós 989/893. sz.) a felszámolási jegyzőkönyv kivo, ha abban arra történik utalás, nem támadta meg. (Bécsi II. fb. A férj mint családfő neje által elkövetett birtokháboritásért felelős. (Krakkói II. fb. 1,089/893. sz.) A házasfelek közös tulajdonát képező ház fölötti gondnok birói kirendelése a válóper tartama alatt a rendes peres eljárás utján történhetik csak. (Brünni II fb. 158/893. sz.) Az űzletszerüleg és nagy mennyiségben való elárusitása ostornyeleknek, melyeket a földbirtokos saját földjén termő fákból készít, a Ktk. 272. szakaszának 1. sz. szerinti kereskedelmi ügyletnek tekintendő. Nem helyi (Distanz) üzleteknél az eladónak, ki a vevőt az áru átvételeért és a vételár fizetéseért perli, be kell bizonyítania, hogy az árut vevőnek csakugyan elszállította. (Brünni fel. bír. 3,3:!8. sz.) A számlának egyszerű beküldése, melyben az áru küldése felemlittetik, nem ér fel az áru tényleges átadásával. (U. a.) 1. Két hasonnevű cég között az egyikhez illesztett megjegyzés »felszámolás a!att« a ktk. 20. §-a 2. bekezdése szerint nem képez joghatályu megkülönböztető jelet. 2. Egy tényleg megszűnt, de a kereskedelmi lajstromban még bennfoglalt cég nem képez akadályt egy hasonló nevű más cég bejegyzésére. 3. Egy még létező, azelőtt bejegyzett cég tulajdonosának nincs kereseti joga a később bejegyzett hasonnevű rég feloszlatására, ha az utóbbinak tulajdonosa által való vezetésébe beleegyezett. (Bécsi fel. bír. 3,437. sz. 1892.) Egy kereskedelmi társaság cégvezetője csak az esetben köteles a társakkal szemben számadásra, ha és a mennyiben önállóan vezette a társaság üzleteit és kezelte annak vagyonát. (Bécsi fel. bir. 3,574. sz. 1892.)