A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 24. szám - Ki tartozik előlegezni és fedezni az elhunyt ügyvéd iratai leltározásának költségeit?

94 A J A prts. 22S. és 257. §{j-aiból kitetszöleg a bíróság előtt kötött egyezség birói ítélet hatályával bírván, az ily egyezségben meghatározott eskü letételére való jelentkezés tekintetében szükségképen a polg. törv. rendt. vonatkozó szabályai nyernek alkalmazást, hacsak magában az egyezségben azoktól eltérő más megállapodás nem tart a lm a/1 a tik. A veszprémi kir. járásbíróság. (6,970/p. sz. 1893. okt. 24.) Sch. Zsigmondnak P. Mór által ellene indított sommás perében egyezségileg felajánlott eskük kivétele iránti kérvényében következőleg végzett: A kellő időben beadott esküre jelentkezés elfogadtatik és a 6,685/893. p. szára alatt felvett tárgyalási jegyzőkönyvben létrejött egyezségben szövegezett esküknek alperestől leendő kivétele végett a kérelemhez a C. alatti számla áttétele mellett a pápai kir. járásbíróság megkerestetik. A győri kir. ítélő tábla (7,008/p. sz. 1893. dec. 9.) az elsőbiróság végzését az 1881 : LIX. t.-c. 39. §-ának s) pontja alapján ugyanazon törvény 58. §-a értelmében hivatalból megsemmisíti és alperesnek beadott eskületételi kérvényét visszaadatni rendeli stb. Indokok: A bíróság az 1868 : LIV. t.-c. 221. §-a értelmében csak oly esküre való jelentkezést fogadhat el és csak oly esküre tűzhet határnapot, a mely eskü mint perbeli bizonyíték a bíróság Ítéletében mondatott ki leteendőnek. Ezt figyelembe véve, miután adott esetben esküre kötelező ítélet nincsen, az eljárt bíróság lényeges eljárási szabályt sértett meg akkor, a midőn ennek dacára alperes esküre jelentkező kérvényét elfogadta és az eskü letételére határnapot tűzött ki. Ezen lényeges eljárási szabály megsértése miatt, miután a szabálytalan intézkedés szabályszerűvel nem pótolható, a neheztelt végzés hivatalból megsemmisítendő és az alperes által az esküre jelentkezés tárgyában beadott kérvény visszaadása elrendelendő vott stb. A m. kir. Curia, (487/v. sz. 1894 május 5.) A másodbíróság végzése megváltoztatik, az elsőbiróság 6,970/893. sz. végzése hivatalból megsemmisítésének helye nem találtatik s a másodbiróság a mondott végzésnek érdemleges felülbírálására utasittatik ; mert a prts 228., 257. §§-ból kitetszőleg a bíróság előtt kötött egyezség birói ítélet hatályával bírván, az ily egyezségben meghatározott eskü letételére való jelentkezés tekintetében szükségképen a polg. törvk. rendtartásnak vonatkozó szabályai nyernek alkalmazást, hacsak magában az egyezségben azoktól eltérő más megállapodás nem tartalmaztatik, mely kivétel azonban a jelen esetben fen nem forog stb. Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. A közkereseti társaság cégének jegyzésére jogosított egyik társasági tag által a váltóra vezetett cégaláírás kötelezi a cég tulajdonosait még abban az esetbon is, ha a cég aláírása a váltón nem is történt kifejezetten a cégjegyzés által előszabott alakban. A nyíregyházai kir. törvényszék: Az 1892. évi február hó 12-én 967. szám alatt kelt sommás végzés hatályon kivül helyezése mellett alperes cég a fizetés kötelezettsége alól felmentetik. Indokok: Habár a V. T. 21. §. 2. bekezdése szerint a kereskedelmi társaság váltóbeli kötelezettségének megállapítására elegendő az, ha a társaság képviseletére jogosult tag nevét vagy cégét minden hozzáadás nélkül a váltó előlapjára irja; habár továbbá a keresk. törv. 40. §. 2. bekezdése szerint együttes cégvezetésnél minden cégvezető köteles ugyan a cégjegyzéshez saját nevét hozzácsatolni, ezen rendelkezés azonban csak a cégvezetőt kötelezi, a nélkül, hogy ennek elmulasztásához a törvény a jogosított irányában valamely joghátrányt megállapítana, habár bizonyos az, hogy a kereseti váltónak az egyik cégjegyzésre jogosult tag, jelen esetben Sch. Jakab által a váltótörvény előbb idézett szakaszában előadott módon lett elfogadásával kötelezve nem ő, de a társaság lett; habár végre a társaság nevében perben álló egyik tag Sch. Jakab a kereseti váltó elfogadását nem tagadja, sőt azon állítással, hogy annak értékét kifizette, be is ismeri; habár ezek szerint alperes cégnek erre vonatkozó kifogásai alaptalanoknak mutatkoznak, minélfogva a felperes által kínált egyoldalú főeskü is tárgytalannak tekintendő ; mindamellett a sommás végzést mégis hatályon kivül kellett helyezni, mert alperes a B) alatti feladóvevénynyel igazolta azt, hogy a váltó kibocsátása után felperesnek a váltó értékével teljesen egyező összeget postán utalványozott, minek ellenében felperes beismeri, hogy az utalványozott összeget megkapta, de e mellett még csak nem is állítja, hogy neki alperes cég ellen a perelt váltóbeli követelésen kivül még valamely más követelése is lett volna. Ily körülmények közt és az ellenkező bizonyítása nélkül azt kelletvén vélelmezni, hogy alperes cég a B) alattiban foglalt 75 frttal a kereseti váltó értékét felperesnek megfizette s ezzel a váltószerződés célját érte, felperesnek ezen váltóból kereseti joga nincs, éppen azért kellett az ennek alapján kibocsátott sommás végzést is hatályon kivül helyezni. Alperes tanuja, S. Abris kihallgatása azért volt mellőzendő, mert ö a tárgyaláskor tett előadása szerint ezen tanujával csak azon itt közömbös körülményt akarná igazolni, hogy t. i. felperestől a váltót visszakérte. 1892. április 8-án, 2,564. sz.) A debreceni kir. itélő tábla: A kir. törvényszék mint váltóbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: A kir. törvényszék mint váltóbiróság ítéletét helyben kellett hagyni; mert a kifogásokhoz 2. szám alatt mellékelt cégjegyzési kivonat tanúsítása szerint alperes cégét kötelezőnek csak az az- aláírás tekinthető, a hol a cég címe mellé odafüggesztetett a cég beltagjai egyikének névaláírása is; minthogy pedig a keresethez A) alatt mellékelt váltóra a Sch. testvérek elfogadói aláírása mellett a cég beltagja egyikének névaláírása sem vezettetett, ez az aláírás az alperesi cég ellenében kötelezettséget meg nem állapit; miért is az elsőfokú bíróság ítéletét az itt felhozott indokok alapján kellett helybenhagyni. (1892. június 9-én, 3,032. sz.) A m. kir. Curia: A másodbiró<-ág ítélete az elsőbirósági Ítéletből elfogadott indokokból helybenhagyatik. (1894. január 25-én, 1892. évi 1.269. váltószám.) Az az öss/.eg, a melyet vevő a szállított árúnak tovább eladása esetében a nem szerződésszerű árúnak a saját vevője által leendő átvétele végett ennek fizetett, nem képezheti alapját az ő eladója irányában a vételárleszállitási követelési igénynek. (K. T. 348. §.) A budapesti V. kerületi kir. járásbíróság: Ha felperes U. Samu cégtag személyében pótesküt tesz arra, hogy U. Miksa mosonyi kereskedőnek 1888. évi december hó folyamán egyéb olajpogácsa-árút, mint az alperes által az Mj alatti feladó-vevényuyel küldött szállítmányt nem adott el, ez esetre alperes köteles felperesnek a leszállított 82 frt 45 kr. kereseti tőkét, ennek 1889. janüár 3-tól számítandó 6°/o kamatait 8 nap és végrehajtás terhe alatt megfizetni. Érdekében áll tehát felperesnek, a póteskü letétele végett, a jelen ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó 3 nap alatt jelentkezni s azt a kitűzendő határnapon le is tenni; mert ellenesetben felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Alperes az összes felperesi állításokat tagadásba vette ugyan, de tagadásait legnagyobb részben a saját okmányai megcáfolják. A valódiságra nézve elismert D) és illetőleg F) alatti levelek ugyanis igazolják, hogy alperes felperes részére egészséges árút kötelezett szállítani s az árú egészséges voltáért jót is álott. Azon alperesi állítás, hogy az árút az M) alatti szerint nem is ő, hanem felperes adta fel, megcáfoltatik ugyancsak az F) alatti levélben foglalt beismerés által, de meg a D) alatti levélből is világosan kitűnik, hogy az M) alatti feladó-vevény azért volt felperes birtokában, mert ez csak annak kéziezkapása után tartozott alperesnek fizetni, a mint hogy az N) alattiból kitünőleg pontosan fizetett is. Azon, alperes által a kereset elutasításának egyik főindoka gyanánt állított körülményre nézve, hogy az árú KisVárdán, tehát a feladás helyén volt átadandó, a bizonyítási eljárás azért nem rendeltetett el, mert ezt a bíróság nem tekintette perdöntőnek, a mennyiben felperes a H) alatti tözsdebirósági ítélettel, feltéve, hogy az ezen árúra vonatkozik, perrendszerüleg beigazolta, hogy az árú már a feladás alkalmával se volt egészséges, a miért is ő azt, az F) és J) alatti levelek bizonysága szerint, törvényes határidőben alperes rendelkezésére bocsátotta, a mit alperes tudomásul is vett. A H) alatti tözsdebirósági ítélet ugyanis, azon árú minősége tekintetében, mely felől Ítélkezik, perrendszerü bizonyítékot képezvén, perdöntő körülmény gyanánt első sorban az volt elbírálandó, hogy ezen árú azonos-e az alperes által az M) alatti szerint feladott árúval ? E körülményre nézve P. Hugó tanú vallomása félbizonyitékot szolgáltat, azt tartalmazván, hogy felperes U. Miksa mosoni kereskedőnek 1888. évi december hó folyamán más olajpogácsa-árút, mint az alperes által szállított, egyáltalában nem adott el; a mennyiben tehát ezen vallomás a megítélt póteskü letétele által kiegészíttetik, annyiban az ugyanazonosság is perendszerüleg beigazolva leend. Végül, hogy az árú nem egészséges volta miatt felperes kártérítés és felmerült költségek fejében nevezett U. Miksának 85 frtot fizetett, ez az L) alattival, illetőleg U. Miksa és P. Hugó tanuk vallomásaival ugyancsak perrendszerüleg beigazoltatott. Mindezeknél fogva alperes a felperes részére megítélt póteskü letétele esetén a kereseti követelés és az L) alatti kiállítása napjától számított és nem kifogásolt kamatok fizetésére volt kötelezendő, mig ellenesetben az árú ugyanazonossága be nem igazoltatván, felperes keresetével elutasítandó. (1891. december 4 én, 118,585. sz.) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja s felperest keresetével feltétlenül elutasítja. Indokok: Felperes keresetét arra alapitja, miszerint az alperestől 1888. évi december havában, métermázsánként 3 frt 50 krral megvett 10,055 kg. pogácsát U. Miksa mosoni lakosnak métermázsánként 5 frt 40 krjával eladván, miután az utóbbi vevő az alperes által Kis-Várdáról Schwechátra szállított árút a megérkezés után kifogásolta s felperes rendelkezésére bocsátotta, miről felperes alperest rögtön értesítette s miután a budapesti árú és értéktőzsde az U. Miksa által felperes ellen az árú visszavétele iránt indított perben az árút minőség tekintetében a feltételeknek meg nem felelőnek, nem egészségesnek találta s ennek folytán felperes a végből, hogy a vevő az árút átvegye, kénytelen volt a vevőnek 70 frt kártérítést és 15 frt költséget megfizetni, kéri alperest az ekkép szenvedett 85 frtnyi kárnak megtérítésére kötelezni. A K. T. 348. §-a szerint, ha az árú a kikötött vagy tör-