A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 23. szám - A sommás birtokperekről

A JOG. 181 77. §. Azoknál az elintézéseknél, melyeket a törvény vagy a jelen ügyviteli szabályzat a tanács elnökének hatáskörébe utal, a tanács elnöke közvetlenül érintkezik és rendelkezik a jegyzői iroda vezetőjével s ez utóbbit, ugy az elintézésnek esetleges előkészítését, miut pedig az elintézés foganatba vételét illetőleg, a megfelelő utasítással látja el. Az elnöki elintézésre vonatkozó fogalmazványokat és kiadmányukat a tanács einöke irja alá. Az elnök által aláirt kiadmányok — kivéve a hivatalos jelentéseket és levelezéseket — ezenkívül a töivényszék pecsétjével látandók el. A jegyzői iroda vezetője a hatáskörébe taitozó önálló intézkedésekre vonatkozó fogalmazványokat és kiadmányokat maga irja alá, A másolatok és kivonatok hitelesítése, továbbá a 73. §-ban emiitett bizonyítványok kiadása a jegyzői iroda vezetőjének aláírásán kivül a törvényszék pecsétjének alkalmazásával történik. Az elnöki elintézésekről és a jegyzői iroda vezetőjének önálló intézkedéseiről nem kell külön fogalmazványt készíteni és az iratoknál megtartani, ha az elintézés valamely nyomtatvány egyszerű kitöltéséből áll. Elegendő, ha az iraton az elintézés lényege megjegyeztetik. 78. §. Azokon az eseteken kivid, melyekben az intézkedés a törvény vagy a jelen ügyviteli szabályok szerint kifejezetten a felebbezési tanács elnökének hatáskörébe van utalva, a tanács elnöke ülésen kivül intézi el az oly ügydarabokat, a melyek a folyamatban lévő ügyben az eljárás vezetését illetik és a melyek elintézése a felek jogaira befolyá.t nem gyakorol, továbbá oly ügydarabokat, melyeknek tárgyát más bíróságnak vagy hatóságnak rdandó felvilágosítások vagy más alárendelt jelentőségű cselekmények képezik. Az elnök a tanács egyik birói tagját is megbízhatja az ilyen ügydarab elintézésével. (79. §.) Minden más ügydarab a felebbezési tanács egyik birói tagjának osztandó ki elintézés végett. 79. §. Az előadónak elintézés végett kiosztott ügydarabok a felebbezési tanács ülésében intézendök el. Ha azonban a tanács elnöke a 78. §. érielmében oly ügy elintézésével b/'zta meg az előadót, melyet a tanács elnöke önállóan is elintézhet: az előadó elkészíti az elintézés tervét s azt jegyzék mellett az elnöknek adja át. Ha az elnök az elintézés tervével egyetért, azt az általa aláirt jegyzékkel együtt a jegyzői iroda vezetőjének adja át. Ha az elnök az elintézés tervével nem ért egyet, vagy ha arra a meggyőződésre jut, hogy az ügydarab fontosságánál fogva előzetes tanácskozás alá vonandó : a birót arra utasítja, hogy az ügydarabot tanácsülésben adja elő. Az előadónak kiosztott ügydarabokra vonatkozó határozatok előkészítésére és a tanácsülésben való elintézés módjára nézve megfelelően alkalmazandók, az ü. sz. 153., 166., 175., 176., 184, 18n., 194. §-ai az azokra vonatkozó későbbi módosításokkal a jelen ü. sz. 100. §-a. Tanácsjegyzökönyvet nem kell vezetni. Az előadott ügyekről a XII. minta szerinti jegyzék vezetendő. A jegyzékben csupán az előadott ügydarabok számai sorolandók fel s a tanácskozás és szavazás lefolyását és eredményét nem kell feltüntetni. Mindegyik itélöbirónak jogában áll a többség határozatától eltérő külön véleményét Írásban beadni és az igy beadott külön véleményt a határozat eredetijéhez kell fűzni. A tanácsülésben hozott határozatok kiadmányait a törvényszék elnöke vagy helyettese és a felebbezési tanács jegyzője irják alá. (1893 : XVIII. t.-c. 17U. §-a.) Ezekre a kiadmányokra a törvényszék pecsétje is alkalmazandó. Ha a törvényszék elnöke nem egyúttal a felebbezési tanács elnöke : a felebbezési tanács elnökét megbízhatja, hogy ez, mint a törvényszék elnökének e részben állandó helyettese, a felebbezési bíróság kiadmányait aláírhassa. 80. §. Oly beadványokat, melyek csupán a szóbeli tárgyalás előkészítésére vonatkoznak s a melyek következtében a szóbeli tárgyalást megelőzően különös intézkedés szüksége nem forog fenn, nem szükséges a tárgyalás előtt külön és formaszerüteg elintézni. Ily esetben az elintézés a beadványnak az iratokhoz csatolásából áll. A beadványnak az iratokhoz leendő egyszerű csatolását az elnök rendeli el, kivéve azt az esetet, midőn a jegyzői iroda vezetője önállóan intézkedik. 81 §. A felebbezett sommás perek <t XIII minta szerint külön lajstromba vezetendök be. Minden ügy, melyet az elsőbiróság a felek valamelyikének felebbezése következtében terjeszt fel : a beérkezés sorrendjében új folyószám alatt vezetendő be a lajstromba. A felterjesztő jelentést s a további e^yes ügydarabokat külön sorszám alatt kell a lajstrom illető rovatába bevezetni. Egyebekben megfelelően alkalmazandók a 29 -31. §-ok, azzal az eltéréssel, hogy az 1893: XVIII. t.-c. 165. §-a helyett a 204. §-t kell érteni. 82. §. A járásbíróságnak felebbezéssel meg nem támadható Ítéletei ellen közbetett felülvizsgálati kérelmek, valamint a sommás eljárásban felmerült felfolyamodások a XIV. minta szerinti lajstromba vezetendök be. Ha egy perben több izben merül fel a felfolyamodás esete, az ügyet mindig külön folyószám alatt kell bevezetni. 83 §. Oly iratok, melyek nincsenek összefüggésben a 81. és 82. § okban említett lajstromok valamelyikébe bevezetett ügygyei, de a melyek a felebbezési tanács vagy ennek elnöke által intézendök el, m'nt vegyes iratok a XV. minta szerinti lajstromba vezetendök be és ezen lajstrom folyószámainak sorrendjében közös iratcsomóvá összegyüjtendök. Az egy évfolyamhoz tartozó vegyes iratok elintézés után két kemény papirtábla közzé helyezendők és összekötve elteendök. 84. §. A 81 - 83. §-okban említett lajstromokhoz a XVI. minta szerint közös betűrendes mtttatókönyvet kell készíteni. A lajstromok több évi folyamához egy mutatókönyv készíthető. 85. §. A szóbeli tárgyalások, valamint az 1893 : XVIII. t.-c. 172. és 173. §-aiban emiitett nyilvános előadások határnapjairól a XVII. minta szerint naplót kell vezetni. A naplóba a bevezetéseket ugy kell eszközölni, hogy a szóbeli tárgyalásokat a nyilvános előadásoktól meg lehessen különböztetni. 86. §. Minden beérkező ügydarabot az ügy számával kell ellátni, mely a lajstrom betűjéből (D , E. vagy F ) és folyószámából áll. A D. és E. lajstromba bevezetett ügyeknél az ügydarabra reá kell írni a sorszámot is, még pedig az ügyszám mellé tört vagy alszám alakjában. (Pl. D. 80/1894/2.) Az ügyszámot az ügydarab első lapjának baloldali felső sarkára kell irni. A kiadmányokat csak az ügy számával kell ellátni. (Pl. D. 80/1894.) 87. §. A törvényszék felebbezési tanácsához felterjesztett ügyiratokat a XVIII. minta szerinti borítékba kell helyezni. A borítékhoz hozzáfűzendő az iratjegyzék, melynek kíséretében az iratokat az elsőbiróság felterjesztette. A felebbezési bírósághoz beérkező ügydarabok folytatólag csatolandók a felterjesztett iratokhoz s az egyes ügydarabok sorszámai — az ügydarabok minőségének megjelölésével — folytatólag bevezetendök a felterjesztett iratok jegyzékébe. Midőn a felebbezési bíróság az iratokat vagy az elsőbiróságnak küldi le, vagy a felülvizsgáló bírósághoz terjeszti fel, az iratjegyzéket a borítékból ki kell fejteni s a leküldött vagy felterjesztett iratokhoz csatolni. Azokat az iratokat, melyek a felebbezési bíróságnál visszamaradnak, a borítékba kell elhelyezni és sorszámuk ék minőségüket a boríték belső lapjára feljegyezni. A többi iratokhoz csatolt iratjegyzéken is meg kell jegyezni, hogy mely ügydarabok maradtak vissza a felebbezési biróságnál. Ha akár az iratok leküldése vagy felterjesztése után, akár pedig azért, mert az iratok más ügyhez csatoltattak, a boríték üresen marad, a borítékba egy papírlap helyezendő el s arra feljegyzendő az iratok holléte és az intézkedés lényege, melynél fogva a boríték üresen maradt. 88. §. A folyamatban lévő ügyek iratait a jegyzői irodában az ügy állásának megfelelően el kell különíteni. így külön-külön helyezendők el : a) azok az iratok, melyek az ügy számával látandók el (új ügyek) ; b) elnöki vagy birói elintézés végett bemutatandó iratok ; c) a tanács jegyzője által önállóan elintézendő ügyek ; d) elintézett ügydarabok ; e) az irodának kiadott ügyek iratai ; f) kitűzött tárgyalási határnapokra vonatkozó ügyek iratai ; g) a nyilvántartott egyéb határnapokra vonatkozó iratok, ide értve azokat az ügyeket is, melyekben az eljárás ideiglenesen szünetel. A kezelés alatt lévő ügydarabok rendszerint az előiratokkal egyesitendök. Ha ez egyelőre meg nem történhetik, az ügydarabon megjegyzendő, hogy az elöitat hol található. A teljesen befejezett ügyekre vonatkozó, a lajstromok szerint elkülönitetl iratok évfolyamonkint és a lajstrom számainak sorrendjében, kemény táblák közé zárt, könnyen kezelhető nyalábokban helyezendők el és a jegyzői irodában őrizendők. 89. §. A felebbezési tanács elnöke, avagy a felebbezési tanács által elintézett ügydarabok a felebbezési tanács jegyzőjének adandók át további kezelés végett. A másolási munkát a jegyző vagy maga végzi a jegyzői irodába beosztott személyzettel, vagy a törvényszék kiadóhivatalát veszi igénybe. Ennek módozatait a kir. törvényszék elnöke állapítja meg. A felebbezési tanács jegyzője végzi a jegyzői irodába beosztott személyzettel a felebbezési tanácshoz utalt ügyekben mindazokat a tennivalókat, melyeket az ü. sz. a kiadó és a« irattárnok működési körébe utalnak. 1 Ezen tennivalók teljesítésében a tanácsjegyző az ü. sz. 200 — 230., valamint 239., 241., 251. §-ainak megfelelő alkalmazásával jár el, a jelen utasításban foglalt eltérések szem előtt tartásával. Második fejezet. A felebbezési tanács eljárása. /. Felcbbezés. 90. §. Ha u felebbezési tanács elnöke azt találja, hogy oly körülmény forog fenn, a mely miatt a felebbezést az J 89 í : XVIII. t.-c. 136., illetőleg 17'.*. §-ai értelmében vissza kell utasítani, az ügyet rövid uton előzetes bejelentés és előadó kijelölése nélkül terjeszsze a felebbezési tanács elé, a mely zárt ülésben határoz. Ha a felebbezési tanács a felebbezést visszautasítja, az erre vonatkozó végzést vagy az elnök foglalja Írásba, vagy annak irásbafoglalásával a tanács egyik bíráját vagy a jegyzőt bízza meg. A kir. törvényszék a felebbezés visszautasításáról a felebbező felet a felebbezés visszaadása mellett közvetlenül értesiti és az iratokat — a végzés jogerőre emelkedése után — az első bírósághoz visszaküldi. Ha pedig a tanács a felebbezést elfogadja: az erre vonatkozó határozatot nem kell külön irásba foglalni s a tanács elnöke ugy intézi el a felebbezést, mintha az Ugy nem is lett volna a tanács határozata alá bocsátva. 91. §. Ha a tanácselnök azt találja, hogy az első bíróság hiányosan terjesztette fel az iratokat, az e tekintetben észlelt hiány pótlása iránt közvetlenül utasítja a felterjesztő bíróságot. A szóbeli tárgyalás határnapjának kitűzése csak abban az esetben halasztandó el a hiány pótlásáig, ha e hiány az 1893: XVIII. t.-c. 13G. §-a értelmében a szóbeli tárgyalás kitűzését akadályozza. ) Ha a tanács elnöke oly hiányokat észlel a feletbezésen, a melyek miatt az 1893 : XVIII. t.-c. 17. §-ának második bekezdése értelmében a beadványt kiigazítás végett vissza kell adni: ei esetben a felebbezést közvetlenül a jegyzői iroda utján adja vissza a félnek. Ezen intézkedés kiterjed a felebbviteli eljárás során benyújtott egyéb beadványokra is. A kiigazításra kitűzött záros határidőt nyilván kell tartani és a mennyiben a fél ezen határidő alatt a felebbezést kijavítva be nem adja : a tanácselnök az előző § ban meghatározott módon a felebbezési tanács elé terjeszti az ügyet. . A felebbezési tanács határozatáról a fél közvetlenül értesítendő. 92. §. Az 1893 : XVIII. t.-c. 172. és 173. §-a esetében a felebbezésnek az ellenféllel való közlése és az ellenfélnek felhívása iránt a felebbezési tanács elnöke intézkedik. Az 1893. évi XVIII. t.-c. 172. §-a értelmében kitűzött határidőt nyilván kell tartani Ha a felebbező ellenfelének a szóbeli tárgyalás iránti kérése elkésettnek mutatkozik : a tanács elnöke az ügyet a 90. §-ban meghatározott módon a felebbezési tanács elé terjeszti. A felebbezési tanács visszautasító határozatáról a fél közvetlenül értesítendő'. 93. §. A felebbezés bejelentését tartalmazó jegyzőkönyvi másolatokat, a melyeket a felebbezési eljárásban a feleknek kézbesíteni kell, a felebbezési bíróság maga készíti el hivatalból. Ha valamely beadvány nem elegendő számú példányban adatott be : a jegyzői iroda vezetője felhívja a feleket a hiány pótlására s a példányoknak a jegyzői hivatalba leendő bemutatására. Ha a fél a felhívásnak kézbesítésétől számított 3 nap alatt a felhívásnak eleget nem tesz : a hiányt a fél költségére a jegyzői iroda pótolja s a felebbezési tanácsnak további intézkedés végett jelentést tesz.