A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 23. szám - A német birodalmi ós az osztrák részlettörvény

182 A JOG. A felebbezési tanícs a leírási díjat megállapítja s a felet utasítja, hogy azt a törvényszék elnökénél 8 nap alatt fizesse le. Ha a megállapított díj be nem fizettetik: a törvényszéki elnök erről a felebbezési tanácsot értesiti, a mely a megállapított összeg behajtása végett a végrehajtást rendeli el. A végrehajtás hivatalból foganatosítandó. A befizetett vagy behajtott leírási dijat az irodai átalány-számadásban dijnoki munkatéritmény címén kell bevételezni. A pótolt példányokon hiányzó bélyeg erejéig leletet kell felvenni. A) A felebbezés elintézése szóbeli tárgyalás utján. 94. §. Ha a felebbező ellenfele az 1893 : XVIII. t -c. 141. §-a értelmében előkészítő iratot nyújt be : a jegyzői iroda vezetője az előkészítő irat első példányát az iratokhoz csatolja, a másod-, esetleg többi példányokat pedig birói pecséttel lezárt borítékban külön kisérő irat nélkül a felebbezönek s ha többen vannak a felebbezők, azok mindegyikének bérmentesen postán ajánlva megküldi. A borítékon a címzésen kivül ki kell tenni a bíróság megnevezését és az ügy számát. A jegyzői iroda vezetője nem utasíthatja vissza az előkészítő iratot abból az okból, mert az annak beadására az 1893 : XVIII. t.-c. 141. §-ának első bekezdésében megszabott vagy az 1893 : XVIII. t.-c. 141. §-ának utolsó bekezdése értelmében a bíróság által kitűzött határidő elmúlt. 95. §. A tanácselnök a szóbeli tárgyalás utján elintézendő ügynek már a szóbeli tárgyalás kitűzése alkalmával előadót rendelhet. Ebben az esetben az iratokat vagy azonnal vagy az előkészítő irat benyújtására nyitva álló határidő lejártakor kell az előadónak megküldeni. A később érkezett s a jelen szabályzat 80. §-a szerint az iratokhoz csatolandó ügydarabokat pótlólag szintén meg kell küldeni az előadónak. Az előadó az iratokat a szóbeli tárgyalást három nappal megelőzőleg a jegyzői iroda utján a tanács elnökének adja át. Az iratok átadása és visszaadása a XIX. minta szerinti jegyzék mellett történik. A tárgyaló tanács tagjai kívánhatják, hogy a tanács elnöke az iratokba való betekintést a szóbeli tárgyalás előtt megfelelő módon engedje meg. 96. §. A szóbelileg tárgyalandó ügyeknek a napló sorrendében összeállított, a XX. minta szerint készite»dő jegyzékét a tárgyalás napján nyilvánosan ki kell függeszteni. 97. §. Ha a felebbezési bíróság az 1893 : XVIII. t.-c. 157. §-a értelmében a bizonyítás felvételét kiküldött biróra bízza : e célból az itélő tanács egyik tagját, s ha az ügynek előadója van, rendszerint az előadót küldi ki (1893: XVIII. t.-c. 158. §.). A kiküldött mellett mindig jegyzőkönyvvezető alkalmazandó. Ha a felebbezési bíróság belföldi bíróságot (járásbíróságot) keres meg a bizonyítás foganatosítása végett : a megkeresést a tanács határozatának megküldése mellett s ennek értelmében a felebbezési tanács elnöke eszközli. (Folyt, köv.) Belföld. A sommás eljárásról szóló 1893: XVIII. és a fizetési meghagyásokról szóló 1893 : XIX. törvénycikkek életbeléptetése és az ezekre a törvényekre vonatkozó ügyviteli szabályok tárgyában igazságügyministeri rendelet. (745/1. M. E. szám.) Az 1893: XVIII. törvénycikk 222. és 234., továbbá az 1893: XIX. törvénycikk 24., 27. és 28. §-aiban nyert felhatalmazás alapján rendelem : I. A sommás eljárásról szóló 1893 : XVIII. és a fizetési meghagyásokról szóló 189.3: XIX. törvénycikkek az 1891. évi november hó 1-én lépnek életbe. II. Ezen a napon hatályba lépnek a fenti törvénycikkekre vonatkozó s a jelen rendelettel megállapított ügyviteli szabályok. Szilágyi Dezső s. k. Ausztria és külföld. y, A német birodalmi ós az osztrák részlettörvény. A német birodalmi gyűlés a részlettörlésről szóló törvényt csekély módosítással elfogadta. A birodalmi kormány a törvényt két évvel ezelőtt nyújtotta be a birodalmi gyűléshez. A birodalmi gyűlési bizottságban a törvényjavaslaton némi változást eszközöltek, melyhez a kormány is alkalmazkodott. Ezen megváltozott alakban terjeszté be ujolag a kormány a törvényt a birodalmi gyűlés elé. A részlettörlesztésről szóló törvény következőképen hangzik : 1. §. Ha az eladó, valamely a vevőnek átadott (ingó) tárgy eladásánál, melynek vételára részletekben adandó, fentartotta magának a jogot a vevőt illető kötelezettségek nem teljesítése miatt a szerződéstől való visszaléphetésre, ugy a visszalépés esetében minden rész köteles a másik résznek a kapott szolgáltatásokat viszont teljesíteni. Ellentétes megegyezés semmis. Egyenértékű a visszalépés jogának fen'artásával az, ha az eladó a vevőt illető kötelezettségek nem teljesítése folytán a szerződés feloldását törvénynél fogva követelheti. 2. §. A vevő visszalépés esetén köteles az e'adónak a szerződés következtében okozott költségeket megtéríteni, valamint a tárgyon ejtett károkért kárpótlást adni, melyek a vevő hibája folytán, vagy más a vevőt illető körülmény á'tal okoztattak. A haszonvétel vagy a használat átengedéséért ennek értéke térítendő meg. Ellentétes megegyezés, különösen magasabb megtérítésnek a visszalépési jog trvakoriása előtt történt szerződésszerű megállapítása semmis. A megtérítés mértékének megállapítása tekintetében alkalmazandók a°polg. prdts 2G0. § áuak 1 tétele. 3. §. Az 1. 2. §. határozatai által megállapított kölcsönös kötelezettségek egyik a másik ellenében (Zug ím Zug) teljesitendők. 4. §. A vevőt illető kötelezettség nem teljesítése miatt szerződésileg kikötött bírság, ha aránytalanul magas, a vevő indítványára ítélet alapján megfelelő összegre leszállítható. Megszabott bírság leszállítása ki van zárva. Azon megállapodás, hogy a vevőt illető kötelezettségek nem teljesítése a hátralékos tartozás esedékességét vonja maga után, jogérvényesen csak akkor köttethetik, ha a vevő legalább két egymásután következő részletfizetéssel egészen vagy csak részben hátralékban van és az összeg, melyuek fizetésével hátralékban vau, legkevesebb tizedrészét teszi a vételárnak. 5. §. Ha az eladó a számára fentartott tulajdon alapján a dolgot ismét b i r t o k á b a v e 11 e, ugy ez a visszalépésijog gyakorlásával egyenlő. 6. §. Az 1—5. §-ok szabályai oly szerzőtlésekre, melyek oda irányulnak, hogy a törlesztési üzletek céljait más jogformában, kivált a dolog bérletszerű átengedésével eléressenek, megfelelő alkalmazást nyernek, akár kiköttetettja dolog átvevőjének (a jog), hogy később a dolog tulajdona őt illesse vagy nem. 7. §. A ki lottó-sorsjegyeket, bemutatóra szóló díjkikötéssel egybekapcsol értékpapírokat (1871. jun. 8-iki törvény birodalmi tkv. 210 oldal) vagy sorsjegyekre és bemutatóra szóló részjegyeket részletfizetésre elad, vagy más hasonló célú szerződéseket elad, 500 márkáig terjedő pénzbüntetéssel sujtatik. Nem állapit meg különbséget, hogy a papir átadása az ár megfizetése előtt vagy után történik. 8. §. Ezen törvény rendelkezései nem nyernek alkalmazást, ha az árú elfogadója a cégjegyzékben, mint kereskedő van bejegyezve. 9. §. Szerződések, melyek e törvény hatálybalépte előtt köttettek, nem esnek e szabályok alá. A birodalmi gyűlés csak két módosítást tett e törvényen. Ennecerus képviselő indítványára a 2. §-ban e szavakhoz: »a használat átengedéseért az értéknek megfelelő kárpótlás adassék«, még hozzáleendő: »mi mellett a dolognak időközben beállott értékcsökkenése tekintetbe veendő.« Továbbá egy külön 6. szakaszt fogadtak el, mely szerint az eladó a dolog vevőjének a szerződési okmány második példányát kiszolgáltatni köteles és ezt a vevő birtokában maradt másodlat kiadásának a lebélyegzés után legkésőbb 3-ik napon eszközlendő és jogellenes cselekedeteknél 150 márkányi pénzbüntetés szabandó ki. Az osztrák képviselőház előtt is egy részletiörvény fekszik. Az osztrák törvény rendelkezései sokkal messzebbre mennek és a részletüzletet több korlát közé szorítja, mint ez Németországban az eset. Az osztrák törvényjavaslat szerint egyes részletek elveszésének kikötése az eladási üzlet megszűnése esetén, továbbá a szerződéses bírság feltétele az eladó javára, végre a részletfizetésekre eladott tárgyra vonatkozó szavatosságról való lemondás érvénytelenek. A szerződés felbontása céljából teendő azon kifogás, hogy a részletfizetésre vett tárgy a vételár felét sem éri meg, mindenkor meg van a vevő számára. Az említett kifogások és kártérítési igények addig emelhetők, a mig a vételár teljes kifizetése nem történt meg. Részletüzletekből folyó keresetek, ha a tárgy értéke 500 forintot meg nem halad, csak az alperes lakhelye utáni illetékes bíróságnál indíthatók. Házalóknak részletüzletek kötése egyáltalán tilos ; helyről-helyre való megrendelések felkeresésénél csak akkor köthető a részletfizetés, ha a részletre megvett tárgy a vevő üzletforgalmának vagy egyáltalában gazdasági vagy cultúralis szükségletének szolgál. E szabályok áthágása pénzbüntetéssel sujtatik. Azonkívül súlyos börtön- és pénzbüntetés van megállapítva azon esetre, ha a részletüzletek iparszerű kötésénél a vevő könnyelműsége, gyenge elméjtísége és tapasztalatlansága kizsákmányoltad)* és a vevő oly megrendelések megtételére indíttatik, melyek az ö gazdasági viszonyainak nem felelnek meg, a hires 7. §.! Megbüntetendő az is, a ki részletüzleteknél oly ellenszolgálatokat ígértet meg magának, melyek az eladott dolog értékét mértéktelenül túlhaladják. Ezen határozatok az uzsoratörvény szellemében vannak alkotva, de sokkal határozatlanabbak, mint ama törvény rendelkezései. Eredetileg könyvek, varrógépeknek részletfizetésre való eladásánál bizonyos megkönnyítő rendelkezéseket állapítottak meg ; ezek azonban a képviselőházban elvettettek. A nélkül, hogy egyenesen az osztrák törvény ellen akarna fordulm, a német kormányjavaslat indokolása oly fölfogásnak ad kifejezést, melyek a részlettörvény igen nagy szigorítása ellen kikelnek és némely korlátozást, a mely az osztrák törvényben is benne van es részben Németországban is követeltetett, egyenesen kárhoztat. 0/ A német indokolás kifejezetten hangsúlyozza, hogy a részletuzlet a mai viszonyok alakulása szerint nélkülözhetetlen és hogy törvény által ezen üzleti forma sem teljesen meg nem szüntet-