A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 22. szám - Jogegység a judicaturában

8s A JOG. vétség miatt mondja ki bűnösnek és ezért egy havi fogházra és egy évi hivatalvesztésre itéli. I n d o k ok : Tekintve, hogy az eljárás adataival bizonyítva van, hogy vádlott a bíróilag lefoglalt és zár alá vett birkák iránti tulajdonjogot bizonyítani nem tudta ; tekintve, hogy az 1891. évi szeptember 19-én felvett kielégítési végrehajtási jegyzőkönyvnek tartalmával bizonyítva van, hogy a végrehajtás foganatosítása után az összeirt tárgyak birói zár alatt levőknek nyilváníttatván, azok R. Gergely kezei között és gondviselésére hagyattak; tekintve továbbá, hogy vádlott beismeri azt, hogy a birlalatában levő, de a 100 frt értéket meg nem haladó idegen ingó dolgot eladta és igy jogtalanul eltulajdonította ; tekintve végül, hogy a vádlott akkor, midőn a reá bizott dolgot jogtalanul eltulajdonította, a Btk. 355. §-ban megjelölt cselekményt elkövette. (1893. június 7. 3,590. sz. a.) A m. kir. Curia: Tekintettel arra, hogy a zár alá vett dologgal való rendelkezés, ha azt nem a végrehajtást szenvedett teszi, nem a Btk. 359. §-ába ütköző sikkasztás tényálladékát, hanem a Btk. 368. §-ába ütköző jogtalan elsajátítás vétségének tényálladékát állapítja meg és ezen nem változtat azon körülmény sem, hogy az ingók másnak tulajdonát képezvén, nem a végrehajtást szenvedettnél, hanem a tulajdonosnál foglaltattak le és annak birtokában hagyattak, mert csak a végrehajtást szenvedett félnél hagyott zár alatti ingók vonhatók a Btk. 359. §-ába ütköző sikkasztás fogalmi meghatározása alá : a kir itélő tábla ítélete megváltoztatlatik és az első bírósági Ítélet az abban felhozott indokoknál fogva hagyatik helyben. (1894. április 19-én 8,411. sz. a.) Lopás befejezésének kérdése. — Rendőrségnél tett beismerés visszavonása. — Bizonyítási kérdések. A budapesti kir. törvényszék : A. P. vádlottnő a K. Á. kárára elkövetett, a Btk. 333. §-ába ütköző és a Btk. 336. §. 4. pontja szerint minősülő lopás bűntettében bűnösnek kimondatik és ezért a Btk. 340. és 341. §§. alapján a Btk. 92. § ának egyidejű alkalmazása mellett hat havi börtönbüntetésre és 3 évi hivatalvesztésre Ítéltetik. Indokok: A bűnügyiratoknál napló 1. sz. a. elfekvő rendőrségi elönyomozati iratok adatai szerint K. A. Budapesten uj-utca 45. sz. a. lakó férfiruha szabó részéről a fővárosi m. kir. államrendőrség VI. ker. kapitányi hivatalánál azon panaszfeljelentés tétetett, hogy nevezett egy zárt pincéjéből kőszén és burgonya ellopatását tapasztalá és 1891. évi dec. 15-én esti 6 és fél óra tájban az említett házban lakó B. K -né szül. J. B. házmester és G. T. cseléd ugyanottani lakos A. P. házvezetőnőt a fent nevezett férfiruha-szabó pincéjében egy kosár kőszén ellopásánál tetten érték. Vádlottnő a rendőrségnél az ottani előnyompzás során történt kihallgatásakor önkényt beismerte, hogy K. Á.-nak pincéjéből, melybe álkulcs segélyével behatolt, két izben kőszenet lopott; a végtárgyalás alkalmával azonban tagadásba véve a lopást és az erre irányuló szándékot is, azzal védekezett vádlottnő, miszerint az 1892. évi december 15-én saját pincéjéből szándékozván szenet felhozni lakására, a pince körüli sötétségben tévedésből a saját pincekulcsa helyett" magával hozott padláskulcscsal nem a saját 5. számú pincéjébe, hanem az ahhoz közel fekvő 7. számú K. Á.-féle pincébe nyitott és onnét azon hiedelemben, hogy saját pincéjében van, kosarában csekély pár darab kőszenet elvitelre kikészített és elvinni akart, midőn e tetten éretett B. K.-né házmesterné által, a ki őt mindjárt lopással gyanúsítván, zajt ütött és evvel való felhagyása végett kérte meg a házmesternét pénz ígérete mellett is. Vádlottnak eme védekezése mentségéül el nem fogadható és'- teljes cáfolását találja a vizsgálat során felmerült és a végtárgyalás alatt kiderített és megállapított adatokban. Ugyanis vádlott nem képes kellően és elfogadható módon indokolni azt, hogy a rendőrségnél tett jegyzőkönyvi beismerését, melyet felolvasás után sajátkezű aláírásával megerősített, miért módosította oda a vizsgálóbírónál napló 7. sz. a. jegyzőkönyvbeni kihallgatásakor, hogy K. A. pincéjébe padláskulcsa segélyével tévedésből jutott két izben és tévedésből vitt onnét el ennyiszer kőszenet és miért módosította továbbá a végtárgyaláson oda, hogy ily tévedése, de csak egy izben, a kérdéses tettenérése eseténél fenforgott; tehát már vádlottnak emez eltérő vallomásai a tárgyalásnáli védekezésbeni jóhiszeműségét kétségbevonni engedik és e védekezésben előadottakat kétes hitelűeknek tüntetik fel. De tekintettel arra, hogy a végtárgyalás során kihallgatott B. K.-né és G. tanuk vallomásaival meg van állapítva, hogy vádlott a vád tárgyát képező eset alkalmával K. Á.-nak 5. számú pincéjében egy telerakott kosár szén mellett találtatván, ugyanakkor a nem ezen pince mellett, hanem a 6. számú pince mellett levő 7. számú saját pincéje is nyitva volt és hogy ezen körülmény alapos következtetést enged azon feltevésre, hogy saját pincéjét a kérdésbeli eset alkalmakor azért nyitotta szintén fel, hogy a K.-féle pincéből a szenet saját pincéjébe mennél gyorsabban és akadálytalanul szállíthassa ; tekintve továbbá, hogy a pincék helyi viszonyai is ott, a hol vádlott és a károsult pincéi közt még más pince is létezik, I oly tévedés eshetőségének ellene szólanak, hogy vádlott a saját pincéje helyett a mellette levő pince elkerülésével egy harmadik j pincébe nyitott ; tekintve végül vádlottnak azon beismerő nyilatkozatát is, miszerint neki a kérdésbeli eset alkalmával saját pincéjében kőszene sem volt s hogy B. K.-né tanúsítja, miszerint vádlottat gyakran látta pincébe menni szénért, holott tudtával vádlott szenet sohasem rendelt, vádlottnak ama védelmi előadása, hogy o padlása kulcsával sötétből tévedésből saját pincéje helyett K. A. pincéjét zárván fel, ebből tévedésből készült a kosarába ott behelyezett szenet elvinni, teljesen alaptalannak és megeáfoltuak veendő, ellenben bizonyítottnak tekintendő az, hogy vádlott a beismerése szerint zárva volt K. Á.-féle pincébe saját padláskulcsa segélyével, tehát hamis kulcscsal lopási célzattal bement és az ottani szénkészletből szenet kosarába helyezve, beismeréséhez képest elvinni készült és ebben tetten érése folytán megakadályoztatott. Vádlottnak e beigazolt cselekményében a Btk. 333. §-ába ütköző s a 336. §. 4. pontjában minősített lopás bűntettének tényálladéka foglaltatván, vádlottat tagadása ellenére a fentebb előadottak szerint megállapított terhelő adatokkal helyreállított bizonyíték alapján a bűntettben bűnösnek kellett felismerni és kimondani. A budapesti kir. itélő tábla: A kir. törvényszék ítéletét megváltoztatja, a vádlottnőt a vád és következményei terhe alól felmenti. Indokok: Vádlottnő azzal védekezik, hogy a sötétben tévedésből nyitott be az idegen pincébe, a pincekulcs helyett tévedésből magával vitt padláskulcscsal és töltötte ott meg kosarát szélnél. Minthogy a tanuk vallomásával, kik csak annyit tudnak, hogy vádlottat káros pincéjében találták, a vádlott által előadott tényállás is összeegyeztethető, vádlottnak védekezése pedig még valószínűséget nyer az által, hogy a büntetlen előéletű vádlottnő csakugyan sötétben ment a pincébe s hogy a két pince oly közel van egymáshoz, hogy a tévedés, lehetősége kizártnak nem mutatkozik s hogy vádlottnő nem is gyakran, hanem csak a cseléd távollétében ment néha a pincébe és igy a helyviszonyokkal kevésbbé volt ismerős és nem képezhet ellene gyanuokot az, hogy padlásának kulcsa a pincét nyitotta, mert a bizonyítási eljárás adatai szerint a padlások és pincék zárai annyira egyformák voltak, hogy a padláskulcs majdnem valamennyi pincék záraiba illett. Minthogy a közvetett bizonyítás szabályaival egyenesen ellenkezik az, hogy a több értelmű jelenségek a vádlottra legkedvezőtlenebb értelemben magyaráztassanak és jelesül a bűnösség oly jelenségek alapján állapíttassák meg, melyek a vádlott bűnösségével összeegyeztethetők, de a büntetlenséget sem zárják ki, holott ellenkezőleg a bűnjelenségek vádlott terhére megnyugvással csak akkor fogadhatók el bizonyítékul, ha a bünjelenségek és az általuk bizonyítandó ténykörülmény közti összefüggés olyan, mely a bizonyítandó ténykörülménynek nemcsak lehetőségét vagy akár egyszerű valószínűségét, hanem a valószínűségnek oly magas fokát állapítja meg, hogy az ellenkező, — mint a mit a bünjelenségek mutatnak, — a természet törvényeivel, vagy az általános emberi tapasztalattal ellenkeznék és legfólebb oly kivételt képezne, melynek elfogadása a fenforgó körülmények közt észszerűen nem indokolható. (1893. évi március 8. 1,409. sz. alatt.) A m. kir. Curia: A kir. itélő tábla ítélete megváltoztattatik és a kir. törvényszék Ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. (1894. febr. 8. 6,132. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Csődök: Id. Merza Márton e., deési tszék, bej. jul. 7, félsz. aug. 1, csb. Telegdy Károly, tmg. Grádovics György. — Ifj. (íriegely József e , pancsovai tszék, bej. jul, 24, íelsz. aug. 13, csb. I heil Albert, tmg. dr. Weil Adolf. — Wiltsek Antal e.. gyulai tszék, bej. jul. 16, félsz. aug. 14, csb. Pallay Jenő, tmg. dr. Nagy Elemér Ifj. Báron Frigyes e., szabadkai tszék, bej. jun. 19, íelsz. jun. 21, csb. Oláh Ferenc, tmg. dr. Biró Károly — Koüll Hermaun e., újvidéki tszék, bej. máj. 30, félsz. jun. 9, csb. dr. Perczel János, tmg. dr. Mártonffy Dezső. GrOldmailll Lajos e., nagyváradi tszék, bej. jun. 30, félsz. jul. 14, csb. Jelentsik István, tmg. Frankó Endre. — Katzenbach Vince e., sze<;zárdi tszék, bej. jun. 12, félsz. jun. 25, csb. ifj. Závody Albin, tmg. Ujfalussy Imre. — Holzer és Landsmann e., pécsi tszék, bej. jul. 14, félsz. jul. 25, csb. dr. Dobi Imre, tmg. dr. Lammer Károly. — Pollák Hermán e., aradi tszék, bej. jun. 30, félsz. jul. 20, csb. Bilkey Pap Mihály, tmg. Vizer Péter.— Aszódy Adolf e., budapesti tszék, bej. jun. 30. félsz. jul. 18, csb. Chira Elek, tmg. dr. Morzsányi Károly. — Spitzer Jakab e., budapesti keresk. és váltótszék, bej. jun. 26, félsz. jul. 26, csb. Tóth Aurél, tmg. dr. Huppert Jakab. — Runipf András e., zombori tszék, bej. jul. 30, félsz. aug. 27, csb. l'ogler Béla, tmg. dr. Récsei Ede. — Tllim Emidio e., fiumei tszék, bej. — —, félsz, jul. 16, csb. Luc ch Kelemen, tmg. Barcic Erasmus. — WinkOVÍCS Teréz e., fehértemplomi tszék, bej. jun. 30, félsz. jul. 16, csb. dr. Képászky Béla, tmg. dr. Kremling Lajos. Pályáratok: A miskolci tszéknél aljegyzői áll. jun. 11-ig. — A kecskeméti tszéknél jegyzői áll, jun. 12-ig. — A kassai jrbságnál al birói áll. jun. 12-ig. — A dettai jrbságnál járásbirói áll. jun. j 12-ig. — A zólyomi jrbságnál járásbirói áll. jun. 12-ig. — Az aradi ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. jun. 10-ig. — A duda-adonyi jrbságnál a 1birói áll. jun. 12-ig. — A budapesti keresk. és váltótszéknél a 1 j e g y z ö i áll. jun. 12-ig. — A nyíregyházai jrbságnál al birói áll. jun. 14-ig. — A tenkei jrbságnál aljegyzői áll. jun. 14-ig. — A nagyváradi Ítélőtábla kerületében négy (4) joggyakornoki áll. jun. 28-ig. — A temesvári I tszéknél jegyzői áll. jun. 14-ig. — A budapesti tszéknél jegyzői áll. • jun. 11-ig. — A budapesti keresk. és váltótszéknél birói áll. jun. 14-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság«-nál. (Hold-utca 7. sz.)