A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 22. szám - Tengerjogi kérdések. 4. [r.]. (Némely kérdések az új magyar tengerjogi javaslatban)

172 A J összegnek a hajó elveszése esetén, hitelezői részére való odahagyása« című nagyfontosságú és nagyon megvitatott kérdésre nézve, meghatározott, világos intézkedés beiktattassék. Most már a szerencsés helyzetben vagyok constatálhatni, hogy a már elkészített magyar tengerjogi javaslaban az enálitett kérdés, valamint az előbbi I. cikkembe »a hajó tulajdonosainak a társasági kötelezettségekért való „felelőssége szolidaritásáról szóló más, nem kevésbé fontos és vitás kérdés is a legvilágosabb, leghatározottabb szövegezés, a leghelyesebb dictió mellett, fényes, az igazság- és méltányosságnak teljesen megfelelő megoldást ny< rt. Ez a javaslat ugyanis igy intézkedik : 21. §-ában : »A hajó vállalkozó felelős mindazon jogügy etekért, melyeket a hajóparancsnok, mint ilyen, törvényes hatásköréhen, va y a tőle külön nyert meghatalmazás alapján kötött, vagy mint szolgálati körébe tartozókat teljesített, vagy teljesíteni tartozott, tekintet nélkül arra, vájjon a teljesítés elmulasz tásában, vagy nem kellő végrehajtásában a hajószemélyzet vétkes-c vagy nem.« 22. §-ába>i: »A hajóvállalkozó felelős minden kárért, melyet a hajószemélyzet szolgálati teendőinek ellátásában vétkes cselekvése vagy mulasztása által harmadik személynek okozott.« 24.. $-ában: »A hajóvállalkozó felelőssége rendszerint csak a tengeri vagyon (25 §.) erejéig terjed.« Végre 2j. §-ában: »A tengeri vagyon alatt értetnek: a . . . . segélyezési és biztosítási öszs z e g e k.« A mi azt jelenti, hogy a tengeri vagyonhoz számítandó biztositási összeg a hajó helyébe lép hitelezői számára. A társtulajdonosok vagy társvállalkozók a társasági kötelezettségekért való felelőssége solidaritására nézve pedig a javaslat 28. §-a azt határozza meg, hogy : »A részbirtokosok, ha a felelősség csak a tengeri vagyonra terjed, egyetemlegesen; különben részbirtokuk arányában felelősek.« Ezzel az intézkedéssel e vitás kérdésben is a javaslat minden kételyt eloszlat. Eme nagyhorderejű rendelkezések, melyek oly nagyfontosságú két tengerjogi kértlés, az igazság- és méltányosságnak, a tengerészeti érdekeknek, az irodalom és judicatura túlnyomó része álláspontjának megfelelően oldatott meg, egyedül már képesek volnának az új magyar tengerjogi javaslatnak kiváló helyet biztosítani a modern codificatiói munkálatok közt. A jeles mii további részletes megbeszélésére visszatérni fogok. Mo-t már csak annyit kell kiemelnem, hogy egészben véve ez a javaslat valóban sikerült, kitűnő munkának mutatkozik, a mely annak szerkesztőjének, kiváló hazai tudós, dr. Nagy Ferenc tanár úrnak és Magyarország codifieatorius tehetségének nagy díszére válik. Vajha csak ez, 3 tengerészeti valóságos érdekek megóvására, mielőbb tudjon szentesitett törvénynyé válni ! Egyébiránt szintén mielőtt ez történnék meg. e törvényjavaslat, jeles indokolásával együtt, most már mint kiváló tengerjogi segélyforrás nagv gyakorlati értékkel fog birni a jelenlegi hézagos és csak szukásjogilag nálunk érvényben levő francia tengeri törvény értelmezésére, a tengeri perek elintézésénél követendő helyes irányzat mutatására nézve. Csakhogy a kitűnő törvény helyes alkalmazására szükséges practicus hazai férfiak hiánya feletti sajnálatot ismételnem kell, a melyet már más alkalommal, más folyóiratban pendítettem, meg, s a nagy olasz költővel megint ki kell kiáltauom : »Le leggi son, ma chi pon mano ad esse!« E tekintetben is valaminek kellene megtörténni, mert a jó theoriával mindig jó praxisnak kell párosulnia, hogy annak practicus hasznossága legyen. A sommás eljárást és a fizetési meghagyásokat szabályozó törvényekre vonatkozó ügyviteli szabályok. (Folytatás.) MÁSODIK CIM. Ügyvitel <i kir. törvényszékeknél. Első fejezet. A felebbezési tanács és a jegyzői iroda. 66. §. Minden törvényszéknél külön polgári felebbezési tanács alakítandó. A felebbezési tanács itélöbirói tagjait (elnök, birák) minden év végén a következő év tartamára a törvényszék elnöke osztja be. A beosztás akként történjék, hogy a felebbezési tanácsban azok a birák képezzék a többséget, kik abba az előző évben is be voltak osztva. Évközben a beosztáson csak fontos személyi tekintetekből, vagy az ügymenet érdeke által előidézett szükség esetén lehet változtatni A beosztáson évközben tett változtatások esetenként bejelenter.dó'k az igazságügyminiszternek. A felebbezési tanács alakításáról s a felebbezési tanács tagjairól minden év január 15-éig jelentést kell lenni az igazságügyniiniszteihez. 67. §. A felebbezési tanács elnöke rendszerint a törvényszéki einök ; azonban a felebbezési tanács elnöke lehet oly i'élö táblai birói címmel felruházott vagy más törvényszéki biró is, a kit az igazságügyminiszter a törvényszék elnökének és az illetékes Ítélő tábla elnökének előtérj esztélérc a felebbviteli tanács vezetésének jogával felruház. A beosztás alkalmával a kir. törvényszéki elnök kijelöli azt az ítélobirót a ki a felebbezési tanács elnökét akadály esetén helyettesíti. Állandó elnökhelyettesül oly ítélőbíró is kijelölhető, a ki különben nem is tagja a felebbezési tanácsnak. Egyes tanácsülésekben szükség esetén a felebbezési tanácsba beosztó't oly Ítélőbíró is elnökölhet, a ki a beosztás alkalmával nem jelö'tetett ki elnökhelyettesül s a ki máskülönben sincsen a tanacsvezetés jogával felruházva. Az elnöklő biró kijelölése ily esetben a lelebbezési tanács elnökének vagy helyettesének hatáskörébe tartozik. 68 §. A felebbezési tanács birói tagjait a törvényszéki birak sorából kell kijelölni. Albiró nem lehet tagja a felebbezési tanácsnak. (1891 : XVII. t.-c. 37. §-a.) A felebbezési tanácsba a szükséghez képest annyi biró osztható be, hogy két vagy több tanácsülést is lehessen tartani. A felebbezési tanácsba rendes tagokul beosztott birákon kivül a törvényszéki elnök még két birót jelöl ki, a kik a felebbezési tanács rendes biráit akadályoztatás esetén helyettesitik. A helyetteseket a beosztás alkalmával előre megállapítandó sorrendben a felebbezési tanács elnöke hivja be. A felebbezési tanács tagjai, a mennyiben a felebbviteli ügyekkel nem volnának eléggé elfoglalva, másnemű birói teendőkre is alkalmazandók. 69. §. A tárgyalási jegyzőkönyvek vezetésére a törvényszék elnöke által kijelölt jegyzőket vagy aljegyzőket kell alkalmazni. Joggyakornok csak kiváló képesség esetén bizható meg a tárgyalási jegyzőkönyv vezetésével. 7i'. §. Minden kir. törvényszéknél a felebbezési tanács mellé jegyzői iroda állíttatik fel. A jegyzői iroda vezetésével a töivényszéki elnök jegyzőt, aljegyzőt vagy a kezelő-személyzetnek arra alkalmas tagját bízza meg. A kir. törvényszéki elnök az emiitettek sorából a jegyzői iroda vezetőjének állandó helyettest rendel. A további helyettesítés tárgyában a törvényszéki elnök esetrőlesetre intézkedik. Ha a jegyzői iroda vezetésével jegyző vagy aljegyző bizatott meg: ez a tanácsülésekben a jegyzökönyvek vezetésére is alkalmazható. A törvényszéki elnök a szükséghez képest a jegyzői irodába egy vagy több Írnokot, vagy díjnokot is beoszthat, a kikkel a jegyzői iroda vezetője rendelkezik. Ugy a jegyzői iroda vezetője, valamint az oda beosztott kezelőszemélyzet a körülményekhez képest másnemű teendőkre is alkalmazandók. 71. §. A törvényszék elnöke meghatározza a napnak azon óráit, melyekben a jegyzői iroda a felek részére nyitva van. E célra minden hétköznapnak legalább két óráját, minden ünnep- és vasárnapnak legalább egy óráját kell megállapítani. Ebben az időben a jegyzői iroda vezetője vagy helyettese a jegyzői iroda helyiségeiben tartózkodni, a beadványokat elfogadni és a feleknek a kellő felvilágosításokat megadni köteles. A törvényszéki elnök erre vonatkozó intézkedését a bíróság hirdetményi tábláján kifüggesztés utján kell közzétenni. 72. §. Hogy a felek a 71. § ban megjelölt idon kivül is benyújthassák a jegyzői irodában Írásbeli beadványaikat: a jegyzői iroda hel) isége mellett gyűjtő szekrényt lehet felállítani. A gyüjtö-szekrény kulcsát a jegyzői iroda vezetője őrzi és köteles naponkint kétszer az abba betett beadványokat kivenni. A gyűjtő szekrény kiüritésének időpontját előre kell méghatározni és a gyűjtő-szekrényen megjegyezni. 73. § A jegyzői iroda vezetője köteles a felebbezési tanács elnökének utasításait követni. A felebbezé-i tanács elnöke megbízhatja a jegyzői iroda vezetőjét azoknak az elintézéseknek előkészítésével is, melyeket a törvény, avngy a jelen ügyviteli szabályzat a felebbezési tanács elnökének hatáskörébe utal. A jegyzői iroda vezetője köteles a felebbezési tanács ügyvitelével járó összes teendőket végezni ; nevezetesen : a kezelési könyveket vezetni, az ügyiratokat megőrizni, az őrizete alatt lévő iratokról a felek által készített másolatokat és kivonatokat hitelesíteni, a feleknek azokat az értesítéseket megadni és azokat a bizonyítványokat kiszolgáliatni, melyeknek megadása és kiszolgáltatása az ü. sz. 129., 243. és 244. § ai szerint az iktató és irattárnok kötelessége ; köteles továbbá a hivatalos kimutatások elkészítésénél közreműködni s általában mindizt teljesíteni, a mi az ügykezelés érdekében szükséges. 74. §. A feUbbezési tanács által elintézendő ügyekre vonatkozó minden iratot, kivéve a szóbeli tárgyalás folyamán bemutatott iratokat, a felebbezó i tanács jegyzői irodájában kell átadni. Postai küldeményeket, melyek a törvényszék felebbezési tanácsához, a felebbezé-i tanács jegyzői irodájához vagy annak vezetőjéhez vannak intézve, a jegyzői iroda vezetője veszi át és nyitja fel. ha csak a törvényszék elnöke egyes meghatározott esetekben a postai küldemények átvételét és felnyitását magának fenn nem tartja. A felebbezési tanács elnökére címzett postai küldeményeket a felebbezési tanács elnöke veszi át és nyitja fel. Az oly postai küldeményt, mely pénzt vagy értéktárgyakat tartalmaz — a címezésre való tekintet nélkül a törvényszék elnöke veszi át és nyitja fel. A kir. törvényszékhez intézett, a törvényszék iktatóhivatalába érkező postai küldeményeket, melyek a felebbezési tanácsot illetik, az iktató azonnal a jegyzői iroda vezetőjének adja át. (Folyt, köv.) Belföld. Kormány változás c-s igazságügy iiiik. A Wekerle-kormiry és ennek folytán Szilágyi igazságügyminister lemondása súlyos, kimérhetlen csapás igazságügyünkre. Horváth Boldizsár óta nem volt igazságügyministerünk, ki az igazságügyi reformokat azon hatalmas liberális alapra fektette voln.n, mint Szilágyi. Nagyszerű törvényhozási munkálatok nemcsak kezdeményezve, de életbeléptetésre teljesen elkészítve, — ez az é r t é k e s és nagybecsű örökség, mit Szilágyi lángesze, óriási tutlása, vas akarata és tiszta szinaranyos szabadelvüsége hagy hátra utódának. Ki lép nyomodba ? kérdhetjük. Szilágyi jelentőségét a magyar igazságügy terén más alkalommal fogjuk méltatni. E helyütt csak arra szorítkozunk, hogy mély sajnálatunkat fejezzük ki a szabadelvű igazságügyi reformok érdekében Szilágyi távozása miatt.