A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 22. szám - Tengerjogi kérdések. 4. [r.]. (Némely kérdések az új magyar tengerjogi javaslatban)

A JOG. 171 fel nem tüntetett valamely közbirtokos jutalékára zálogjog kebeleztetett be;"' d) ha olyan személy ellen lett elrendelve és a fen forgó tkvi akadály dacára foganatosítva zálogjogi bekebelezés, vagy esetleg perfeljegyzés, vagy más egyéb feljegyzés, ki a vonatkozó kérvény vagy megkeresés beérkeztekor már nem volt telekkönyvi tulajdonos ;tí e) ha valamely örökös örökösi jutalékára a tkvi rdts 74. g-a alapján bekebelezett zálogjog, vagy végrehajtási zálogjog hivatalból való kitörlését a tkvi hatóság el nem rendelte azon alkalommal, midőn a feltételes bekebelezéssel terhelt ingatlannak (vagy jelzálogi követelésuek) az adóstól különböző más személy részére történt birói átadása folytán ezen más személy tulajdonjogát bekebelezte.7 A B) pont eseteire a helyesbítési módot illetőleg a dolog természetének megfelelő alábbi szabályokat tartom felállithatóknak: 1. a helyesbítés elrendelése iránti jelentés, vagy kérvény azonnal széljegyzendö ; 2. a tkv által és egyébként érdekeltnek látszó egyéneknek, esetleg a kinevezendő ügygondnoknak és szükség esetén a helyhatóság :.rra hivatott közegeinek (elöljárók, adónyilvántartó, stb.) meghallgatásuk mellett megállapítandó a tényleges birtokoss V.iléte, illetőleg tisztába hozandó azon kérdés, kit illet valóban a tulajdonjog. Ugyanezek kihallgathatok arra nézve is, vájjon a helyesbítés mily alakban lenne elrendelendő. Ezen kénlések tisztába hozatalára a helyszíni eljárás módja is igénybe vehető ;9 3. további nyilvánkönyvi jogszerzésre a szabályellenes bejegyzések megbízható alapot nem nyújtván,10 a helyesbítést a további nyilvánkönyvi jogok nem akadályozhatják, sőt a helyesbítéssel egyidejűleg ezek hivatalból törlendők. Azonban a szabálytalan bejegyzésre kieszközölt nyilvánkönyvi jogok kitörlésének elrendelése előtt a tkvi hatóság által a terheltnek és jogosítottnak látszó felek meghallgatandók arra nézve, vájjon a szabálytalan bejegyzésre szerzett nyilvánkönyvi jogok nem a helyesbítés folytán bejegyzendő tkvi tulajdonos ténye a'apján keletkeztek-e? mert ez esetben a helyesbítés dacára is fentartandók;11 4. a tárgyalás biró által vezetendő, a hivatalból kiderített és a felek által bizonyított körülmények alapján, szüks'g esetében hivatalból való pótlások elrendelése után a tkvi hatóság végzést hoz a helyesbitest illetőleg, melyben világosan megállapítandó, hogy kik és mily arányban jegyeztessenek be tulajdonosokul ; 5 a hel yszini eljárással netán felmerült költségek és az ügygondnoki díjak viselésére a helyesbítést kérő, illetőleg a helyesbítés folytán tulajdonjogot nyert személyek kötél ;zendők ; 6. a helyesbítés tárgyában hozott végzés minden érdekelt félnek és az esetleg kinevetett ügygondnoknak is kézbesítendő, kik az e tárgyú végzés ellen 15 nap alatt benyújtható felíolyf> raodást vehetnek igénybe; a harmadbirósághoz azonban csak annyiban, a mennyiben a másodbiróság az elsőbiróság végzéséi megváltoztatta, avagy újabb, vagy póteljárás megrendelése nélkül megsemmisítette ; 5 L. a 3,011/1884. sz. curiai határozatot. (Dt. 49.) E mellett meg kell említenünk a tkvi rdts 72. §-át, mely kivételesen megengedi, hogy az örökhagyó kötelezettségei (hagyatéki adósságok) még az örökös ellenében is bekebeleztessenek. 6 A kir. Curia 1S86. máj. 21-én 34. sz. a. kelt teljes ülési döntvényében kijelentve lett, hogy »valamely hagyatékhoz tartozó ingatlanra vagy jelzálogilag biztosított követelésre az örökös ellen a tkvi rdts 74. § értelmében nyert zálogjog már az ál.al, hogy az igy terhelt javak vagy követelések az adóstól különböző személynek adatnak át, jogi hatályát veszti. U. ezt az elvet az 1891 : XVI. t.-c. 16 törvénybe is iktatta. 7 Tényleges birtokosnak az tekintetik, ki az ingatlant élők közötti jogügylettel vagy öröklés folytán megszerezte és azt mint sajátját birtokában tartja. (L. 1886 : XXIX. t c. 19. §.) 8 Nemcsak helyszíni eljárást, hanem szemletartást is elrendelhet és eszközöltethet a tkvi hatóság. (L. a 676/1888. I. M sz rendelet 2. §-át.) 9 Hibás (téves) tkvi bejegyzés által nvilvánkönyvi jogot szerezni nem lehet, stb. (Kir. Curia 9,".14/1882. Dt IV. 58.) 10 Előfordulhat, hogy a tkvi bejegyzés azért helyesb'tendő, mert tulajdonosul szabályellenesen valamely tárgy, pl. »kórház« van jelölve ; kiderülvén, hogy a tulajdonjog a községet illeti, séielmés lenne, ha a község által a helyszínelést előzőleg felvett kölcsönre vonatkozó zálogjog a helyesbítés alkalmával töröltetnék. 11 J°6°k és kötelezettségek vonalkázhatnak valamely tárgyra, de tárgyjogok és kötelezettségek alanya nem lehet, épen ezért valamely tárgy, pl. templom, kápolna, kórház a tkvben tulajdonosul be nem jegyezhető. Nagy hiba, hogy igen sok tkvi hatóság a jog elemi ismeretéből következő ezen szabályt sem képes alkalmazni. Ide mutat az, hogy tkveink ily hibákkal telve vannak, az meg épen mindennapi, hogy templom, kápolna és kórház javára zálogjog-bekellezéseket rendelnek el. Ha a tkvben a tulajdonjogra vonatkozólag ily hibás jelölések fordulnának elő, a 675/1888. I. M. rend. 2. poritja szerint a tkvi hatóságnak a helyesbítés iránt hivatalból is köteles sége intézkedni. Ugyanezen rendelet 1. §-a, mtdy egyébiránt különlegesen csakis a helyszínelés alkalmával becsúszott hibák helyesbítésének módját tárgyazza, helyesbítés folytán szinte a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését rendeli. A szóba hozott eset alkalmából a templom és kápolna helyett a tényleg bii tokban lévő egyház, a kórház helye.t a tényleg birtokban lévő város (község vagy törvényhatóság) közönségének tulajdonjoga lesz kiigazitásilag bejegyzendő. (L. szerzőnek a Telekkönyvi szakközlöny 18í)4. évi jan. 15., íebr. ]., márc. 31., ápr. 15 és következő számaiban megjelent és megjelenő "Jogi személyek telekkönyveinkben* című értekezését.) 7. a felfolyamodási úton kivül a helyesbítés csakis törlési keresettel támadható meg azok részéről, kik magukat előbb szerzett nyilvánkönyvi jogaikban sértve vélik. Ezen szabályok a következő esetekben alkalmazandók : aa) ha a tkvbe tu'ajdonosul sem nem phisikai, sem nem jogi személy, hanem tárgy lett bejegyezve ;12 bb) ha a tkvbe névleg meg nem nevezett, sőt nem is létező személy lett tulajtionosul bejegyezve;13 cc) ha a tkvi bejegyzés szerint valamely család, a családtagok közelebbi megjelölése nélkül lett tulajdonosul bejegyezve.11 Tengerjogi kérdések. Irta: Dr. ZAREVICH ANTAL, kir. táblai bíró Fiumében. xiv. V (Némely kérdések az új magyar tengerjogi javaslatban.) E becses lap f. é. 17. számában megjelent III. cikkemben * annak a kívánatnak adtam kifejezést, hogy az alkotandó új hazai tengerjogi törvénybe, az abban a cikkben tárgyalt »a biztosítási 12 Tkveink telve vannak szabálytalanságokkal, ezek közt legfeltűnőbb a bejegyzés azon képtelen alakja, mely által a tulajdonjog születendő gyermekek, tehát névleg meg nem nevezhető és nem is létező személyek javára rendeltetik el. Csak phisikai és jogi személyek szerezhetnek és gyakorolhatnak jogokat, épen ezért az oly bejegyzés, mely által születendő gyermekek javára tulajdonjog kebeleztetett be, minden értelem nélküli szabálytalanságot képez. Valamely személytől jövőben származó gyermekek részére valakinek tulajdonát korlátolólag csakis az utóörökösödési jog biztositható tkvi bejegyzés alakjában. (L. ezen kérdésre vonatkozólag szerzőnek »Tulajdonjog-bekebelezés nem létező személyek, születendő gyermekek javára < cimü értekezését a Telekkönyvi szakközlöny 1893. évi márc. 1. és 1S93. máj. 1-én megjelent számaiban.) Még csak azt említem meg, hogy a midőn a tkvi bejegyzés azért helyesbítendő, mert a tulajdonjog nem létező személyek, t. i. születendő gyermekek javára van bekebelezve, ez esetben a helyesbítés a 675/1888. I. M. sz. rend. 1. §. 2. pontja szabályaihoz hasonlatosan teljesítendő, t. i. az ismeretlen és határozottan meg nem jelölt és nem is létező tkvi tulajdonosok (születendő gyermekek) helyett a tényleges birtokos, illetőleg az állandó haszonélvezetre jogosított személy tulajdonjoga jegyeztetik be a tkvbe, szerintem azonban ugy, hogy a bejegyzett személy tulajdonjogát korlátolólag a születendő gyermekek javára az utóörökösödési jog egyidejűleg feljegyeztessék. Megemlítem itt azt is, hogy ha a tkvben ily és hasonló kifejezések alatt vfelsö-hidvégi gazdák*, vagy >szigetbeli birtokosok«, vagy omarhás lakosok«, tehát névleg és határozottan meg nem jelölt tulajdonosok fordulnak elő, ez esetben a C75/18í8. I M. sz. rend. 1. §. 2. pontja hasonlatosságához képest szinte a tényleges birtokos vagy bii tokosok tulajdonjoga lesz a helye:>bitési eljárásból folyúlag bejegyzendő. Meg kell jegyeznem, hogy a többször idézett 675/1888. I. M. sz. rend. 1. § a nem a tkvi rdts ll. része szerint elrendelt tulajdonjogi bejegyző ek helyesbítésére vonatkozik, hanem az eredeti helyszínelésnél becsúszott szabálytalan tulajdonjogi bejegyzések kiigazilását szabályozza, de miután a tkvi rdts II. része szerint helytelenül elrendelt bejegyzések kiigazítását illetőleg semminemű részletes szabályozás niucs, a főbb elveket annál inkább irányadónak tekintem, mert törvényerejű jogszabály tartja, hogy az oly jogeset, melyről sem törvény, sem törv. rend. nein intézkedik, hasonló esetre vonatkozó törvényes szabály alapján Ítéltessék meg. (Hk. 3. v. XII. 3.) Minden félreértést távol tartani óhajtván, megemlítem, hogy ha bár a bb) pont eseteiben a helyesbítés módját illetőleg a 676/1888. I. M. sz. rend 1. §. 2. pontja irányadóul szolgál is, e rendelet 1. §. 4. pontja szerinti hirdetmény kibocsátásit megengedhetőnek nem tartom, mert a tkvi rdts II. részén alapuló bejegyzések ellen az ezen hirdetményben meghatározott kiigazítási kereset ineg nem engedhető. Midőn ezeket felemlítettem, kötelességem kijelenteni, hogy az aa), bb), cc) .... pontok eseteiben a helyesbítésre vonatkozólag általain ki fejtett szabályokat magam sem tartom kimerítőknek, mert sok közbeeső kérdés nincs tisztázva. Az igazságügyi kormányra vár a feladat, hogy a szabályozást e kérdésnél rendszeresen keresztül vigye, mert mégis csak nagy visszásság van abban, hogy a bíróság a 676/1888. I. M. sz. rend. 2. §-a szerint a helyesbítést ugyan keresztül vinni köteles, de ,i helyesbítési eljárás, mit követnie kellene, szabályozva nincs. 13 Péld. ha a tkvben csak valamely család vezetékneve van bejegyezve és e bejegyzés sem az ingatlanok családi alapítványi természetén (hitbizomány), sem oly jogérvényes intézkedésen nem alapul, mely a koronkint változó egyes részesek névszerinti bejegyezhetését kizárja. Al'g feltehető, hogy a tkvi rdts II. részén alapuló bejegyzéseknél ily feltűnő szabályellenesség előforduljon, de miután különösen a hatvanas években a tkvi ügyek elintézése és általában a tkvek vezetése több helyen teljesen szakértelem nélküli, jogi ismeretekkel nem biró egyénekre volt bizva, a szabálytalanságnak minden képzelhető neme előfordulhat. A helyesbítésre vonatkozólag a cc) pont esetében azon eljárási módot tartom alkalmazandónak, melyet a 675/1888. I. M. E. sz. körrendelet 1. §. 3. pontja meghatároz. Igaz hogy a most idézett rendelet 1. §. 3. pontja csakis a helyszinelési felvételkor történt hasonló szabálytalanságok kiigazítását kivánta lehetővé tenni, de miután ettől eltekintve, semmiféle ok nem akadályozhatja a fentebbi szabály alkalmazhatóságát, azt követendőnek tartom, a nélkül, hogy e rendelet 1. §. 4. pontja szerinti hirdetményt kibocsátani kellene, mert a tkvi rdts II. részén alapu'ó bejegyzések ellen kiigazítási keresetnek helye nincs, hanem csakis felfolyamodásnak és törlési pernek. * E cikkbe, néhány sajtóhibáu felül, a melyeket maga az olvasó könnyen igazíthat ki, sajnosán egy szövegi hiba is csúszott be, a mely az illető mondatnak értelmét zavarja. Ez a hiba olyan módon igazítandó ki, hogy ott, hol a százezer lírányi hajókölcsönröl van szó, a szavakat: >az az a százezer liráu e szavakkal: »az az a nyolcszázezer liráu kell helyettesíteni. Továbbá pedig a. mondatnak igy kell szólania: »Való-e vagy nem, hogy emez esetben a hajó'.ulajdonos jogtalanul nyeri a hajókölcsön címén átvett százezer lírányi öszeget« stb.