A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 22. szám - A téves fogyatékos és szabályellenes telekkönyvi bejegyzések helyesbítése perenkivüli úton. (Második közlemény) ; A szabályellenes bírói végzés alapján keletkezett szabálytalan telekkönyvi bejegyzések kiigazítása

170 A J O Gh személyzet létszámának további szaporítása mellett sem várható a hátralékok megszüntetése. Pedig a szóbeliség és nyilvánosság elvére fektetett perrendtartás még nincs is életbeléptetve. Ez az uj rendszer oly nagy mértékben fogja magával hozni a bíróságok személyi létszámának emelkedését, minőre most még nem is mernek gondolni. Önként, magától fog tehát beállani és megérlelődni az a kényszerűség, melynél fogva a bíróságokat meg kell szabadítani a peren kivüli ügyek rendezésének terhétől, annál inkább, mert ezekben a peren kivüli jogügyekben birói judicaturára ugy sincs szükség és mert ily jogügyek más jogi szakközegek által csak oly szakértelemmel, csak oly közhitelességgel, csak oly joghatálylyal rendezhetők. Ily más közegek pedig nem lehetnek mások, mint a kir. közjegyzők, kik jogi közhitelességgel törvény által fel vannak ruházva és közbizalmi állást foglalnak el. Bármennyire idegenkedtek is tehát mindeddig a közjegyzőknek a jogéletre való kiterjedtebb befolyásától, mégis éppen az intézményhez fűződő közhitelességnél fogva a közéletnek sokféle kényszerűsége szükségképen előmozdítja az intézmény fejlődését. Ha a törvényhozás az élet eme kényszerűségére és követelményeire már előbb irányozta volna figyelmét, ugy bizonyára nem fejlődhetett volna ki az országban a telekkönyvi jogok ziláltsága, mely már az országos közhitel végromlása felé haladt. Ebbeli zavarokon már csak azzal a drastikus móddal lehetett segíteni, hogy nem szorosan tekintve a jogszerzés törvényes formáira, a tényleges birtokos ügyeinek közvetlen bejegyzésével rendezzék a telekkönyveket. Igaz, hogy ez a mód a nyilvánkönyvi állapot alaki helyesbítésére sikeres kisegítő módnak mutatkozik ; de az is bizonyos, hogy ez az eljárás a jogfolytonosság magas elvét számtalan esetben megtámadja és előre nem látható jogsérelmet okoz, annál inkább, mert a tényleges birtokos igényeinek megalapításánál alkalmazott bizalmi egyéneknek működése az érdekeltségtől alig választható el. De ezenkívül a telekkönyveknek ily kisegítő uton való rendezése könnyen ösztönül szolgálhat arra, hogy jövőben is a birtokváltozások részben telekkönyvön kivüli átruházások utján eszközöltessenek abból a számításból, hogy bizonyos időszak elteltével a tényleges birtokos joga ismét hivatalból fog bevezettetni a nélkül, hogy az átruházáséit kincstári illeték követeltessék, vagy egyéb átírási költségek szükségeltetnének. Várni lehet, hogy ily visszaélések elhárítása végett a törvényhozás gondoskodni fog valamely kényszer óvintézkedésekről. Mindezeket a jelen alkalommal, midőn az eddigi alapszabályaink mellett működött és mai nap viszalépő központi bizottság tevékenységerői beszámolok, azért említem fel, hogy a tisztelt közgyűlés előtt ok adatolva kimutassam, miszerint intézményünknek meg van a jövője és e reményről nem is kell letennünk. Ebből az is következik, hogy az uj alapszabályok értelmében most megválasztandó központi bizottságra nem háládatlan hivatás várakozik. Meggyőződésem szerint ugyanis a jelenlegi törvénykezési viszonyok többféle oly törvényhozási intézkedést fognak megkívánni, melyek a közjegyzöséget is érintik. Lehetetlen, hogy e nemű törvényalkotásoknál az igazságügyi kormány a gyakorlati tapasztalatokat ignorálja ; lehetetlen, hogy meg ne hallgassák éppen azokat a szakközegeket, kik a gyakorlati tapasztalatokat közvetlenül szolgáltathatják. Már pedig a kartársak egyesületei kétségkívül nyomósabb, teljesebb, correctebb nyilatkozatokat adhatnak és tökéletesebb véleményt nyilváníthatnak, mint egyes egyének. Egyletünk tevékenysége tehát jövőben a viszonyok kényszerűsége által is sikeres kilátásra bír jogosultsággal. Már is több oldalról van kedvező eredménye egyletünk tevékenységének. Felemiithetem itt azt, hogy az uj örökösödési eljárásra vonatkozó törvényjavaslat — mely most van az országgyűlésnél tárgyalás alatt, sőt a képviselőház által már el is van fogadva *) — eredetileg szétszórt novellaris alakban volt tervezve és mind e mellett az a körülmény, hogy ugyanaz egy egész, rendszeres, egységes, szabatos törvényalakban lett szerkesztve és elfogadva, valamint hogy ez az uj törvény közjegyzői karunknak jelentékenyen javára fog szolgálni: erre legjobb tudomásom szerint felette nagy, mondhatni döntő befolyása volt a közjegyzők országos egylete petitionálásának *) Időközben már a fő: endiházuál is. és az egylet központi bizottságában kifejtett egyleti tevékenységnek. Ha tehát egyleti tevékenységünknek az eddigi nyomott viszonyok között is van eredménye, annál inkább remélhetjük ezt a jövőben. Ezt az elnöki előterjesztést követte a központi bizottság eddigi tevékenységének részletes elősorolása ; azok után pedig az uj központi bizottságba az alapszabályok értelmében megválasztatott 21 bizottsági tag, kik most már az alapszabályok szerint szervezkedve vezetik jövőben az egylet ügyeit. A választások megejtése után a közgyűlés befejeztetett. A téves, fogyatékos és szabályellenes telekkönyvi bejegyzések helyesbítése perenkivüli úton. Irta : O'SVÁTÍI IMRE, pestvidéki törvényszéki biró. -y/^ (Második közlemény ) C) /A szabályellenes birói végzés alapján keletkezett szabálytalan telekkönyvi bejegyzések kiigazítása. A 675/1888. I. M. sz. rendelet 2. §-a a tkvi rdts 168. §. szerinti kiigazítási eljárás útjára utalja a tulajdonjogra vonatkozó mindazon szabályellenes bejegyzéseket, melyek a telekkönyv további szabályszerű vezetését gátolják, Az idézett I. M. rendelet 2. §-a szerint a szabályellenes bejegyzések megszüntetése, illetőleg kiigazítása, bármely érdekelt személy kérelmére, illetőleg ha a tkvi hatóság által észleltettek, hivatalból eszközlendő. A szabályellenességek eredetük szerint kétfélék, u. m. : A) Birói végzés alapján keletkezett, nyilvánkönyvi állással ellenkező tkvi bejegyzések. B) Birói végzés alapján keletkezett érthetetlen, határozatlan bejegyzések. Ide számitandók a tkvi rdts szabályaival és az anyagi törvény határozataival ellentétben álló bejegyzések is. A helyesbítés — a mint látni fogjuk — az A) pont eseteiben lehetőleg ugyanazon szabályok szerint, a B) pont eseteiben pedig az esetek különbözőségéhez képest az egyes esetek természetének megfelelő külön szabályok alapján történik. Az A) pont esetén a helyesbítést illetőleg szabályul szolgál: hogy a helyesbítés elrendelése iránti beadvány vagy kérvény azonnal széljegyeztessék; hogy a helyesbítés végzés által rendelendő el akképen, hogy minden oly bejegyzés, mely a nyilvánkönyvi állással ellentétben áll, a tkvből töröltessék,1 a szabálytalan bejegyzésre időközileg kieszközölt nyilvánkönyvi bejegyzésekkel együtt, ugy hogy a törlés az előbbi tkvi állapot helyreállítását eredményezz^.2 (L. alább az a), c), d) és e) pontok eseteit); hogy oly esetekben, midőn a bejegyzés alapjául szolgáló okmánynak a tkvi állással való összehasonlítása az eligazodáshoz megnyugtató alapot nem szolgáltat, a tkv által érdeke'.t felek megidézése és meghallgatásával hozassék a kérdés tisztába (L. alább a), b) pont esetét) ; hogy a helyesbítés tárgyában hozott végzés az érdekelt feleknek kézbesittessék, kik e végzés ellen 15 nap alatt benyújtható felebbezést vehetnek igénybe, a harmadbirósághoz azonban csak annyiban, a mennyiben a másodbiróság az elsöbiróság végzését megváltoztatta. Ezen szabályok a következő esetekben alkalmazandók : a) ha oly személy ingatlana vagy jutaléka tekintetében van a tulajdonjog másnak javára bejegyezve, a ki az illető tkvben tulajdonosképen egyáltalában nem, vagy nem a bejegyzés arányában fordul elő; b) ha a bejegyzett tulajdonostársak hányadai összesen egy egésznél többet, vagy kevesebbet tesznek ki;3 c) ha valamely ingatlan »a közbirtokosság*, tulajdonául van bejegyezve,4 mégis a tkvben névleg és használati arány szerint fel nem tüntetett egyik-másik közbirtokos jutalékára vonatkozólag rendeltetett el tulajdonjog-bekebelezés, vagy a tkv szerint névleg 1 Tkvi rdts 77. §. ' A szabályellenes bejegyzések a téves bejegyzésekkel egy tekintet alá esnek, minélfogva további nyilvánkönyvi jogszerzésre alapot nem nyújthatnak. (Kir. Curia 9,514/1-82. sz. hat. Dt. IV. 58.) 3 Az ily szabálytalan bejegyzések kiigazítását a 19,605/1893. I. M. sz. rendelettel közzétett utasítás 40. §-a különösen is megemlítve kötelességévé teszi a tkvi hatóságnak. 4 A közbirtokosság, mint jogi személyjogok és kötelezettségek alanya lehet minélfogva a tkvekben tulajdonosul bejegyezhető. Ezt az elvet követte az 1853. ápr. 18-án kelt I. M. rendelet 28. §-B is a közbirtokosságnak a helyszínelés alkalmával tkvi tulajdonosul leendő bejegyzése tekintetéből. A közbirtokosságnak tkvi rendszerünkben elfoglalt jogi helyzetét a .Telekkönyvi S7akközlöny« lí-93. évi márc. 20-iki számában »A nemesi 1 k5*b,rtok°ss4g" részjószág (compossessoratus) jogi természetéhez* ; továbbá a le ekkonyv, szakközlöny 1893. évi aug. 1. számában .Közbirtokossági | ingatlanok telekkönyvezése. eím alatt megjelent cikkek alkalmas módon felvilágosítják