A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 21. szám - A magyar telekkönyvi rendtartás kapcsolatban az ingatlanokra vonatkozó végrehajtási eljárással - Olasz biztosítási törvény

84 A JOG. faggatás után a sértettnek hajadon és kiskorú leányával való viszonyát vallotta be a nevezett tanonc a bajának okául, ő a rendőrhatósághoz ment, a hallottakat a hivatalban talált rendőrhadnagygyal közölte és attól a sértett leányának orvosi megvizsgálását szorgalmazta, minek megtételére, úgymond, magát állásánál fogva kötelezettnek vélte. Ez a védelem teljesen tarthatatlan azonban azért, mert nincs törvény vagy törvényerejű szabály, mely a hatósági ellenőrzés tárgyát képező nyilvános és titkos kéjelgési ügy felügyeletének ürügye alatt az egészségügyi hatóságokat vagy azoknak közegeit, a tiszti orvosokat, arra feljogosíthatná, hogy a női szemérmet és becsületet mélyen sértő ily vizsgálatokat puszta szóbeszéd alapján bárki ellen keresztülvezessenek ; már pedig a vádlott egy oly tanoncnak előadása alapján tette meg jelentését, kit saját beismerése szerint csak egyetlen egyszer látott, kit nem ismert és ez okból megnevezni sem birt, miből folyóan a tárgyaláson még azt sem tudta bizonyítani, hogy sértő állításai egy betegének előadásán alapulnának. Hogy pedig a vádlott állása és hivatása az ily eljárásnak büntetlenségét biztosithatná, e tekintetben nem hagyható figyelmen kívül: hogy vádlott az általa tényleg felismert bujakóros beteget még csak jegyzékbe sem vette, e betegre nézve ,1 rendőrhatóságnak intézkedéseit annak dacára ki nem kérte, hogy a ragályos súlyos bajt egy tanoncon, vagyis oly egyénen állapította meg, kinél a fertőző betegség tova hurcolásának veszélye és a rendszeres orvosi ápolás hiánya már a beteg állásánál fogva szükségszerűen feltételezendő volt, ellenben a közérdek és tiszti állásának kötelmei ellen elkövetett ily mulasztás mellett már hivatásából kifolyó jogaira támaszkodott akkor, midőn ugyanezen alkalommal egy más tisztes család gyermeke ellen vizsgálatot kivánt provokálni, miből folyóan még fellépésének jóhiszeműsége is kizárható. De a vádlottnak azon lépése, melylyel a magánorvosi gyakorlat közben tudomására jutott orvosi titkot a hatóságnak bejelentette, még anyagilag is valótlan. Eltekintve ugyanis attól, hogy a vádlott bejelentésének valódisága a Btk. 264. §-a 4. pontjának tiltó rendelkezése folytán csak üzletszerű titkos kéjelgést bizonyító adatok esetén képezhette volna vizsgálat tárgyát, a tárgyalás folyamán sértett fél igazolta azt, hogy a vádlottnak közleményéről történt kitanitás után serdülő leányát nyomban vármegyei tiszti orvos által megvizsgáltatta, ez a vizsgálat pedig kiderítette azt, hogy a gyanúsított egyén szűz, érintetlen és teljesen egészséges. Tekintve immár azt, hogy a rágalmazás akkor is fenforog, ha a tettes nem tudta, hogy a másról állított becstelenitő tény valótlan; tekintve, hogy abban az esetben, ha a tettes a valótlan tényt valódinak tartotta és azt mint ilyent hozta a nyilvánosságra, a büntetendő szándék az által nyilvánul, hogy oly állítást terjeszt, melyről tudja, hogy az illető személyt a közmegvetésnek teszi ki ; tekintve, hogy a rágalmazásnak a büntethetőségéhez még az sem kívántatik, hogy a tett állítás által tudva anyagi vagy erkölcsi kárnak tétessék ki az, kire az állítás vonatkozik és nem is a tett indító oka, hanem amaz öntudat képezi az egyedül döntő nézpontot, hogy másnak tisztelés és becsülés iránti joga megsértessék ; tekintve, hogy ezek szerint a valótlan állítás használata ellen a törvényes védelem akkor sem tagadható meg, ha a meggyalázó állítás a hivatás gyakorlatában tanúsított könnyelműségből és meggondolatlanságból tétetik, a fennebbi rágalmi állítás miatt, melynek nyilvánossága a rendőrhatóság előtti használatban állott, a vádlott a rágalmazás vétségében vált bűnössé. A vádlott büntetése annak figyelembe vételével lett meghatározva, hogy a vádbeli cselekményt mint művelt egyén az orvosi titok elárulása mellett és részben könnyelmű meggondolatlanságból követte el. (1893. évi október hó 26-án, 1,399. szám alatt.) A m. kir. Curia: A felebbezésnek az 1883. évi VI. t.-cikk 7. §. első pontja alapján hely adatván, a kir. tábla Ítélete megváltoztattatik s az első biróság ítéletének helybenhagyásával vádlott felmentetik. Indokok: Az eljárás során kiderített tányállás szerint dr. Nagyszombat városának tiszti főorvosa 1892. évi október havában városi rendőrhadnagy hivatalában megjelenvén, szóbeli uton jelentette, hogy egy tanuló, kinek nevét megmondani nem tudta, sértett félnek leányától bujakórba esett, minek folytán felhívta nevezett városi rendőrhadnagyot, hogy tegye meg a további intézkedéseket. Erre rendőrhadnagy sértett felet magához kérette és a városi főorvos által jelentett esetet vele közölvén, bizalmasan felkérte, hogy győződjék meg a feljelentett tényről és járjon el az ügyben mint apa. Sértett annak folytán, nem a városi főorvossal, hanem más orvossal leányát megvizsgáltatta és miután eme vizsgálatból az derült ki, hogy leánya szűz állapotban van és ment mindennemű ragálytól vagy kórtól: tiszti főorvos ellen 1893. évi január 16-án a kir. járásbíróságnál rágalmazás miatt feljelentést tett. Minthogy fentebb előadott tényállás szerint dr hivatalából kifolyólag, mint városi tiszti orvos jelentette fel a panaszolt állításban foglalt, utólag valótlannak bizonyult tényt, az ilynemű hivatalos uton tett és hivatalos kötelességből folyó jelentések pedig a Btk. szakaszaiban felsorolt bűncselekmények egyikének sem képezik tényálladékát és igy büntetendő cselekmény fenn nem forog : ezeknél fogva a kir. itélő tábla Ítéletének megváltoztatásával a kir. járásbíróság Ítéletét kellett helybenhagyni. (1894. jan. 18 án, 146. sz.) Szabadlábon védekező éves (szül. 1868. május 71. §-ába ütköző közC'selédkönyvben a születési évszám megváltoztatása, ha az alkalmazás nyerésnél nem lényeges, egymagában nem képez büntetendő cselekményt, de a szolgálati bérösszeg meghamisítása a kbtkv. 71. §-ába ütköző kihágást képez. A budapesti kir. járásbíróság: L. R. zalamegyei nagytilaji születésű, 2c 4-én) hajadon, büntetlen cseléd a kbtkv. biztonság elleni kihágás miatt ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmentetik. Cselédkönyve elkoboztatik s az államrendőrséghez áttétetni rendeltetik. Indokok: Büntetlen előéletű vádlott határozott tagadásával szemben nem merült fel bizonyíték arra nézve, hogy cselédkönyve második lapján a születési évszámot 1868-ról 1869-re ő igazította volna ki s hogy a cselédkönyve 23. és 24-ik lapján látható vakarásokat ő eszközölte volna s miután az sem volt beigazolható, hogy akként meghamisított cselédkönyvét tudva használta volna, őt az ellene emelt vád terhe alól felmenteni, cselédkönyvét azonban ujabbi visszaélés meggátlása okából elkoboztatni s illetékes elbánás végett az államrendőrséghez átküldeni kellett. A budapesti kir. itélő tábla: A kir ítélőtábla az elsőbíróság Ítéletét a cselédkönyv elkobzását s annak a rendőrséghez áttételét illetőleg helybenhagyja, egyéb részében azonban megváltoztatja, L. R. vádlottat a kbtk. 71. §-ába ütköző közbiztonság elleni kihágásban bűnösnek mondja ki s ezért a hivatkozott §. alapján három napi elzárásra és a tartási költségnek annak idején a fennálló szabályok értelmében megtérítésére itéli. Indokok: A kbtkv. 71. §-ába ütköző közbiztonság elleni kihágást az követi el, a ki alkalmazás céljából a cselédkönyvet meghamisítja, vagy az ily hamis vagy hamisított okiratot használ, mihez képest a kihágást az is elköveti, a ki más által hamisított könyvet használja. Az ugyan nincs bizonyítva, hogy vádlott a cselédkönyve 2., 23., 24. lapjain látható, az eredeti bejegyzésekből szemmel láthatólag eltérő igazitásokat maga eszközölte, de kétségtelen, hogy az átalakított cselédkönyvet használta, mert az a bejelentési hivatalnál vétetett el tőle. A születési évszám meghamisítása egymagában a jelzett kihágást a jelen esetben meg nem állapítja ugyan, mert a vádlott eddigi szolgálati minőségénél fogva alkalmazás nyerése céljából a vádlott életkora közömbös volt, de alkalmazás nyerést illetőleg lényeges befolyással lehetett a cselédkönyv 23., 24. lapjain a vádlott eddigi szolgálati bérének összegében látható igazitások: minélfogva vádlotlat a kbtkv. 71. §-ába ütköző'közbiztonság elleni kihágásban bűnösnek kellett kimondani. Vádlott büntetésének megállapításánál mint enyhítő körülmények vétettek figyelembe vádlott büntetlen előélete és alacsony míveltségi foka. A tartási költségben marasztalás a bűnösség folyománya. A cselédkönyv elkobzását s annak a rendőrséghez áttételét illetőleg az elsőbiróság ítélete a kbtkv. 25. §-a, illetve a btkv. 61. §-a rendelkezésénél fogva hagyatott helyben. (1894. évi ápr. 19-én, 1,854.) Kivonat a „Budapesti Közlön>"-ből. Csődök: Orosz Árpád e., m.-szigeti tszék, bej. jun. 25, félsz, jul. 9, csb. Szép Géza, tmg. dr. Máris Illés. — Ditrichstein Gyula e., kolozsvári tszék, bej. jul. 10, félsz. jul. 19, csb. Becsek Lajos, tmg. Sipos Gábor. — Filip Ignác e., szegzárdi tszék, bej. jun. 9, félsz. jun. 20, csb. ifj. Závody Albin, tmg. Török Béla. Kosenfeld Sándorné e., nagyváradi tszék, bej. jun. 30, félsz. jul. 10. — Franki Ferenc e., debreceni tszék, bej. jun. 25, félsz. jul. 4, csb. dr. Hrehuss Viktor, tmg. Sajó György. — Török Ármin e.,_ szegzárdi tszék, bej. jun. 11, félsz. jun. 23, csb. ifj. Závody Albin, tmg. Őrffy Lajos. — Fried S. e., szatmár-németii tszék, bej. jun. 30, félsz. jul. 23, csb. Oláh Ferenc, tmg. dr. Hermaon Adolf. — Sheer Mór e., budapesti keresk. és váltótszék, bej. jul. 11, félsz, aug. 9, csb. dr. Schmidt Gusztáv, tmg. dr. Moravcsik Gyula. — Ctrünfelder György e., szabadkai tszék, bej. máj. 30, félsz. jun. 13, csb. Oláh Ferenc, tmg. dr. Hermann Adolf. — Id. Heller Simon e., szegedi tszék, bej. jul. 16, félsz. aug. 14, csb. Steingassner Ákos, tmg. dr. Györki Imre. Pályázatok : A pécsi tszéknél b i r ó i áll. jun. 4-ig. — A siklósi jrbságnál a 1 b i r ó i áll. jun. 4-ig. — A mohácsi jrbságnál második j a r a s b i r ó i áll. jun. 4-ig. — A pécsi jrbságnál jegyzői áll. jun. 4-ig. A mohácsi jrbságnál jegyzői áll. jun. 4-ig. — A dárdai jrbságnál a 1birói all. jun. 4-ig. — A pécsi tszéknél jegyzői áll. jun. 4-ig. A sasdi jrbságnál jegyzői áll. jun. 4-ig. — A dárdai jrbságnál a 1J egy zoi all. jun. 4-ig. — A szolnoki tszéknél aljegyzői áll. jun. • üg' _ ,A kal°CSal tSzéknél al Jegyzői áll. jun. 4-ig. — A szentesi jrbságnál aljegyzői áll. jun. 5-ig. — Az újvidéki tszéknél aljegyzői aü. jun 5-ig. — A nagy-kaposi jrbságnál járásbirói áll. jun. 4-ig. — A zombori tszéknél aljegyzői áll. jun. 6-ig. - A trencséni jrbságnál .| a r a s b i r o i all. jun. 6-ig. — A kis-várdai jrbságnál aljegyzői áll. jun. 6-ig - A szentes! jrbságnál aljegyzői áll. jun. 6-ig. - A sajószentpéteri jrbságnál a 1 b i r ó i áll. jun. 7-ig. - Az újvidéki tszéknél j ekg y z o i áll, jun. 7-ig. — A kaposvári jrbságnál albirói áll. jun. 7-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság«-nal. (Hold-utca 7. sz )