A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 18. szám - Bolgár igazságügy. (Szlávok ministersége. - Az uj igazságügyminister. - Törvényhozási tevékenység. - Uj nyugdíj törvény. - Emeritura. - Levonások a fizetésekből. - Jogi szaklapirodalom. - Kodifikáció. - Jogi fakultás.) (Folytatás.) - Bíróságaink segéd- és kezelőszemélyzete

72 A JOG. zik: a kir. itélö tábla a kir, törvényszéknek ítéletét részben megváltoztatja, vádlottak cselekményeinek minősítésével a btkv. 401. §-ában meghatározott magánokirathamisitással a btkv. 95. §-a j szerinti eszmei bűnhalmazatára való hivatkozást mellőzi; továbbá | a S. (Szabó) T. és M. V. vádlottakra kiszabott börtönbüntetés tartamát a btkv. 91. §-a alkalmazásával egyenként hét-hét hóra, a N. P. vádlottra kimért börtönbüntetés tartamát pedig hat (6) hóra leszállítja; e változtatásokkal egyebekben a kir. ítélő tábla a kir. törvényszék ítéletét az elöl emiitettek alapján s az azzal nem érinteti egyéb vonatkozó indokainál fogva helybenhagyja. A m. kir. Guria: A nagyváradi kir. ítélő táblának ítélete az abban felhozott és az első bíróság ítéletéből elfogadott indokoknál fogva helybenhagyatik. (1894. jan. 23-án, 6,334.) Az újrafelvételi kérelem elutasítása esetében az Ítélet tekin- I tet nélkül a felebbvitelre, azonnal foganatosítandó. A sátoralja-u.jhelyi kir. törvényszék (1893. okt. 18. 6,089. szám alatt): A kir. ügyészi indítvány figyelembe vétele mellett a zsarolás miatt elitélt K. F. János újra felvétel iránti kérvényét elutasítja; a büntetés végrehajtását azonban ezen végzés jogerőre emelkedéséig felfüggeszti. Indokok: AZ ujrafelvétel tekintetében megtartott bűnügyének során F. János beismerte ugyan azt, hogy 1890. évi február 12-én, midőn Szentes községben id. P. János lovasszekerével keresztülhajtott, arra megállítás végett reákiáltott ugyan, tagadja azonban, hogy id. P. János lovát ő fogta volna ki; ezen tagadása F. Jánosnak pedig annyival is inkább megbízható, mert G. József, Sz. József és K. F. István tanuk határozottan egyhangúlag vallják, hogy id. P. János lovát az elitélt K. F. János fogta ki; minthogy pedig az ítélet vádlottnak éppen ezen ténykedésére lett alapítva, az újra felvétel iránti kérvény elutasítandó volt. A kassai kir. itélö tábla (1893. dec. 11. 5047. sz. a.) : a kir törvényszék végzése indokánál fogva helyben hagyatik. A m. kir. Curia (1894. márc. 14. 1727. sz. a.) a kir. itélö tábla végzése, az abban felhozott indokokból helybenhagyatik. Miről az eljáró kir. törvényszék oly figyelmeztetéssel értesíttetik, hogy a törvénykezési gyakorlattal merőben ellenkezik ezen ügyben követett, jóllehet felebbezéssel meg nem támadott amaz eljárás, mely szerint az ujrafölvételi kérelem elutasítása dacára az ítéletnek azonnal való foganatosítása el nem rendeltetett. Vádlott azon cselekménye, mely szerint a pénzügyőri testületbe való felvétetése érdekében a felvételkor magát nőtlenek jelentette, holott már akkor törvényes házasságban élő egyén volt, a kbtk. 71. §-ába ütköző kihágást nem képez. A budapesti kir. itélö tábla: A kir. itélö tábla az első bíróság ítéletét megváltoztatja és vádlottat a vád és következményeinek terhe alól felmenti. Indokok: Vádlott a kbtkv. 71. §-ába ütköző kihágás miatt lett volna elitélhető, ha a pénzügyőri testületbe való felvétetése érdekében maga készített vagy más által készíttetett bizonyítványt mutatott volna fel s ily irányú tényleges cselekvőség által tette volna magát felelőssé. Minthogy azonban a tárgyalási iratok szerint csak annyit tett, hogy a felvételkor magát nőtlennek jelentette, holott már akkor törvényes házasságban élő egyén volt, a fenn idézett törvény nem alkalmazható, illetve vádlott bűnössége meg nem állapitható. (1894. febr. 28. 10,226.) A sértett félnek a végtárgyalásról igazolatlan elmaradása a vád visszavonásának csak abban az esetben veendő, ha a sértett fél az idézést tartalmazó végzésbe azon általános figyelmeztetéssel idéztetett, hogy meg nem jelenése esetében ugy fog tekintetni, mintha visszavonta volna. (M. kir. Curia 1894. január 9, 7,018. sz. a.)*-' Ua az elitélt vádlott az ellene megállapított büntetés végrehajtása előtt megszökik, illetve ismeretlen helyre távozik, kézrekerítése végett a kellő intézkedések megteendők ugyan, de tekintve másfelől, hogy a büntető ítélet a bűnösség és büntetés megállapításán kívül egyéb rendelkezéseket is tartalmaz, melyeknek végrehajtása addig is szükségessé válhat, míg az elitélt vádlott előkerülne és az Ítélet előtte kihirdethető lenne, e célból, a mennyiben az érdekeltek valamelyike kéri, a büntető Ítélet a távollevő vádlott helyett az ő részére kirendelendő védővel közlendő. (M. kir. Curia 1894. január 30, 262. sz. a.) Az a körülmény, hogy vádlott a lopott búzát a nyitva volt kapun át vitte el és hogy e lopást a falkerítésén átmászás nél kül a nyitott kapun bemenve is elkövethette volna, a lopásnak vétséggé minősítését, a 336. §. 3-ik pontja világos értelmének ellenére nem eredményezheti. (M. kir. Curia 1894. február 22, 5,087 sz. a.) Ügyvédi rendtartási ügyekben (Fegyelmi teljes ülési határozat.) 109/F. 1894. sz. A székesfehérvári ügyvédi kamarának dr. Sp. . . . Mór veszprémi ügyvéd fegyelmi ügyében 1894. évi február hó 11-én 7. sz. a. tett felterjesztése alkalmából a kir. Curia kisebb fegyelmi tanácsának teljes ülése elé terjesztetett a következő kérdés: • Az ügyvédi kamara titkára az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának előadó vagy szavazó tagja lehet-e /« Határozat: Tekintve, hogy az 1874: XXXIV. t.-c. 75. §-nak második bekezdése szerint az ügyvédi kamara fegyelmi biró°ága az elnökön kívül négy választmányi tagból áll; és tekintve, hogy az ügyvédi kamarának az idézett törvénycikk 22. §-a értelmében választott választmánya az elnökből, elnöki helyettesből, titkárból, pénztárnokból, ügyészből, nyolc választmányi tagból és négy póttagból áll, tehát a törvénynek ezen kifejezett és világos megkülönböztetése szerint a kamarai titkár tagja ugyan az ezen törvényszakasz értelmében alakult választmánynak és egyike az ugyanazon törvényszakasz második bekezdésében emiitett kamarai tisztviselőknek, de nem sorolható a fegyelmi bíróság tagjaiul külön felemiitett választmányi tagok közé, mert az előlidézett 75. §. az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságát az elnökön kívül nem a választmánynak négy tagjából, hanem kifejezetten »négy választmányi tagból«, tehát a kamarai tisztviselőkön felül megválasztott »választmányi tagok« közül négyből rendeli megalakitandónak ; ennélfogva a m. kir. Curia kisebb fegyelmi tanácsának teljes ülése kimondja, hogy az ügyvédi kamara titkára az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának szavazó tagja nem lehet. Továbbá tekintve, hogy az 1874 : XXXIV. t.-c. nem intézkedik az iránt, hogy az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának üléseiben az előadói tisztet ki viselje és a 88. §. csupán a jogerőre emelkedett vádhatározat alapján tartott tárgyalásra vonatkozólag tartalmazza azon rendelkezést, hogy az elnöki előterjesztés után a vizsgálat eredményét a kamara ügyésze adja slő : kimondja a m. kir. Curia kisebb fegyelmi tanácsának teljes ülése, hogy az ügyvédi kamara titkára, az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának ülésein — a végtárgyalások kivételével — szavazat nélküli előadó lehet és a jegyzőkönyvet minden ülésen vezetheti. Budapesten, 1894. évi április hó 14-én. A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. i,9J9- Ha valamely cukorgyár-részvénytársaság az általa bérelt földeken kizárólag cukorrépát termel és azt csakis saját gyárában dolgoztatja fel, emez, a cukorgyár üzemével szoros 'összeköttetésben álló földbérlet után, külön III. oszt. kereseti adóval meg nem róható. {1893. évi 13,766. sz.) 1,940. Közkereseti társaság által benyújtott cégbejegyzési kérvényekre az i8j$. évi XXXVII. t.-c. {kereskedelmi törvény '\ hatályba lépte óta esakis az ül. díjj. 13. tétel IV. 16. a) pontjában meghatározott illeték jár, ezen az illetéken felül tehát azon a címen, hogy a beadvány egyúttal az ül. díjj. 89. tétel .1. pont 2. jegyzete alapján — mely már hatályát vesztette — a társasági szerződés felett kelt okiratul is tekintendő, külön illeték többé nem követelhető. (1893. évi 11,429. szám.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Csődök: Klemeut János e., gyulai tvszék, bej. jul. 7, félsz. jul. 30, csb. Pallay Jenő, tmg. dr. Fay Samu — Messinger Iván e., bosnyaczii jbiróság, bej. máj. 17, félsz. —, csb. -- —, tmg. dr. Kovácsevics Pál. — Weisz és Pick e., budapesti keresk. és váltó-tvszék, bej. máj. 29, félsz. jun. 28, csb. Szűcs István, tmg. Haag Ödön. — Sonnenfeld testr vérek e., aradi tvszék, bej. jun. :i0, félsz. jul. 39, csb. Fischer Miklós, tmg. dr. Rosenberg Károly. - Nagel József e., nyitrai tvszék, bej. máj. 26, félsz. jun. 8, csb. Horváth József, tmg. Kulisek Miloslav. — Petrovics Lázár e., szegedi tvszék, bej. jun. 24, félsz. jul. 24, csb. SteiDga-sner Ákos, tmg. dr. Schaller József. Pályázatok : A kassai tvszéknél b i r ó i áll. máj. 14-ig. — A marosvásárhelyi jbiróságnál albirói áll. máj. 14-ig. — A maros-illyei jbiróságnál aljárásbirói áll. máj. 14-ig. — A dévai tvszéknél a 1jegyzői áll. máj. 14-ig. —A jászberényi jbiróságnál albirói áll. máj. 15-ig. — Az aranyos-maróthi tvszéknél albirói áll. máj. 16-ig. — A gödöllői jbiróságnál albirói áll. máj. 16-ig. — A s.-a.-ujhelyi tszéknél birói áll. máj 16. — A szatmári kir. ügyészségnél al ügyészi áll. máj. 17-ig. — A gyulafehérvári tszéknél jegyzői áll. máj. 17-ig. — A trencséni tszéknél birói áll. máj 17-ig. - A vágujhelyi jbiróságnál a 1 j e g yz ő i áll. máj. 17-ig. — A kecskeméti tszéknél birói áll. máj. 17-ig. — A bajai jbiróságnál albirói áll. máj. 18-ig. — A szolnoki tszéknél jegyzői áll. máj. 18-ig. — A pécsi tszéknél aljegyzői áll. máj. 18-ig. — A munkácsi jbiróságnál második járásbirói áll. máj. 19-ig. — Az alsó-lendvai jbiróságnál albirói álí máj. 19-ig. — A győri jbiróság. nál albirói áll. máj. 19-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság«-nál. (Hold-utca 7. sz.)