A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 19. szám - Az 1886. VII .t.-c. 32. §-ában meghatározott hagytéki díjskáláról

Tizenharmadik évfolyam. 19. szám. Budapest, 1894. május 13. ?,j Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nemadatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézcndók. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZIEGYZÖI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MOR ügyvedek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bér mentve küldve : Negyed évre 1 frt 50 kr Fél » 3 » — » 6 » — » Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalványnyal küldendők. TARTALOM: Előfizetési felhívás. — Az 1886: VII. t.-cikk 32. §-ában meghatározott hagyatéki dijskáláról. Irta: Z a g y v a Lajos, mezőtúri kir. közjegyző. — Észrevételek a lakbér-felmondás, lakás-kiürités és a bérelt lakás átadása iránti ügyekben követendő eljárás szabályozása tárgyában kibocsátandó igazságügyministeri rendelet előadói tervezetére. Irta: K i 1 y é n Károly, abrudbányai kir. albiró. — Óvás, biztonság hiánya miatt. Irta: dr. Hexner Gyula, ügyvéd Liptó-Szt.-Miklósou. — A gyermekek megvédése az atyai (gyámi) hatalommál való visszaélések ellen a magyar jog szerint. Irta : dr. D o 1 e s c h a 1 1 Alfréd. — A sommás eljárást és a fizetési meghagyásokat szabályozó törvényekre vonatkozó ügyviteli szabályok. — Belföld (A sommás eljárási törvény életbeléptetése. — Az elsőfokú törvényszékeknél és járásbíróságoknál a költségvetési többlet.) Ausztria és külföld. (Bolgár igazságügy. Irta : dr. S c h i s c h m a n o v St. Milán, legfőbb itélöszéki biró Szófiában.) — Sérelem. I Ügyvédi díjak a pécsi királyi táblán.) — Irodalom. (Magyar sommás eljárás és fizetési meghagyás. Irta: dr. Herczegh Mihály, egyet, tanár. — Magyar tengerjog. Irta: dr. Nagy Ferenc, egyet, tanár.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetés. MELLÉKLET : Jogesetek tára Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a >Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Előfizetési felhívás! Április hó 1-tól új előfizetést nyitottunk lapunkra. — Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetése március hó végével lejárt, tisztelettel kérjük, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb megújítani. Az előfizetések a -Jog- kiadóhivatalához, Budapest, V., Rudolfrakpart 3. sz. alá küldendők. Az 1886. VII. t.-c. 32. § ában meghatározott hagyatéki díjskáláról. Irta : ZAGYVA LAJOS, mezőtúri kir. közjegyző. Az 1893. évi július 21 -én a szolnoki kir. törvényszék elnökétől kaptam egy átiratot, melynek értelmében »a 21,036/1893. I. M. rendelet szerint a kir. közjegyző, ha hatásköre több járásbíróság területére terjed ki: a székhelyén kivül eső járásbíróság területén felmerülő hagyatéki ügyeket e járásbíróság székhelyén az 1886. VII: t.-c. 32. §-ának nem II., hanem annak I. pontjában meghatározott kisebb díjért tartozik tárgyalni«. Én e rendeletet nyugodt lelkiismerettel vettem tudomásul nem csak azért, mert ha a hatáskörömbe tartozó kunszentmártoni kir. jbiróság területéhez tartozó bármely községben elhalt egyén hagyatékában érdekelt feleket Kún-Szent-Mártonba idéztem, mindig az L pontban meghatározott díjat számítottam fel, hanem és különösen azért is, mert ama rendeletben érintett 1886 : VII. t.-c. 32. §-a szerint a »he!yszinen tartott tárgyalás esetében« a II. pontban meghatározott díj jár, azt pedig, hogy akkor, midőn a kir. közjegyző a hatáskörébe tartozó ker. jbiróságnak székhelyét képező városban vagy községben van, nem a helyszínen volna, a már érintett rendelet sem mondja. Nagy meglepetésemre azonban Kun-Szent-Márton város árvaszéke 1,592/1893. á. sz. végzésében idézvén az 1886 : VII. t.-c. 32. §-ának I. pontját, kijelenti, hogy eljárási díjban nem a II., hanem az I. pontban meghatározott díj számítható. Ezen enuntiatio azt involválja, hogy Kún-Szent-Márton reám nézve akkor sem kép<:z »helyszint«, ha Kún-Szent-Mártonba megjelenek. A törvény életének 8 elmúlt évében ez eset elő nem fordulván, kénytelen vagyok az ellen szavamat felemelni, mert: Nagyon jól tudhatjuk még, ho.<y az 1880: LI. t.-c. 22. §-ában megállapított — és még az 1886 : VII. t.-c. 32. §-ának II. pontjában foglaltnál is kedvezőbb — hagyatéki díjseálán felül még fuvardíj is járt. Midőn azonban az 1886 : VII. t.-c. életbeléptetése folytán a gyámhatósági elbírálás alá tartozó hagyatéki ügyeknek kir. közjegyzők általi tárgyalása vált ismételve szükségessé; 2 scála lett megállapítva, u. m. : 1. scála, mely a közjegyző vagy a járásbíróság székhelyén és II. scála, mely a helyszínen tartott tárgyalás esetében járó díjakat foglalja magában. Ha ridegen e szavakat nézzük, első tekintetre ugy tetszik, mintha törvényszerű volna az, hogy ha p. o. a mezőtúri kir. közjegyző Kuu-Szent-Mártonban, mint a kunszentmártoni kir. jbiróság székhelyét képező városban tárgyalja az e város területén elhalt egyének hagyatékát, öt ugyanazon díjak illetik meg, mintha e hagyatékokat otthon irodájában, tehát saját székhelyén tárgyalja le. Nézetein szerint azonban e felfogás meg nem állhat, mert: ha ugyancsak ridegen a törvény betűit veszszük, az 1886 : VII. t.-c. 32. §-a szerint a »helyszinen tartott tárgyalás esetében« a II. pont szerinti magasabb scáladíj jár. Arra tehát, hogy a Kun-Szent-Márton város területén elhalt egyénnek Kun-SzentMártou városban tárgyalt hagyatékáért az I. pontban meghatározott kisebb díj legyen számitható, okvetlen szükséges annak bebizonyítása, hogy Kun-Szent-Márton város a mezőtúri közjegyzőre még akkor sem képez helyszint, ha ott megjelenik. Ilyesmit pedig bebizonyítani még sophismával sem lehet. De én ugy vagyok meggyőződve, hogy akkor, midőn a törvény szavai magyarázatra szorulnak, nem hagyhatók figyelmen kivül azon motívumok, melyek a törvény megalkotóit vezették. Már pedig azok előtt, kik e törvény alkotását figyelemmel kisérték, nem ismeretlen azon körülmény, miszerint az 1886: VII. t.-c. 32. §ában meghatározott II. alatti magasabb scála díj azon indokból lett megállapítva, hogy e többlettel fedezve legyen a közjegyzőnek minden kiadása : napidíja, fuvardíja stb. Ha tehát a dolog így áll — mit pedig megcáfolni nem lehet — mi indíthatta volna a törvényhozót arra, hogy a közjegyzőnek nem székhelyét képező, de hatáskörébe tartozó második vagy harmadik járásbíróság székhelyét képező város vagy községet ily előnyben, a közjegyzőt pedig e községekre nézve azon hátrányban részeltette, hogy az e községben elhalt egyének hagyatékának a helyszínen tartott tárgyalásért járó díjból még kiadásait is fedezze s igy még azon csekélyebb scáladíjat se kaphassa meg, melyet — ha azokat irodájában végzi — egyéb teendőinek is zavartalan folytathatása mellett teljes egészében megkaphat. Ezen elmondott indokaim arra késztetnek engemet, hogy az országgyűlési igazságügyi bizottság azon igen tisztelt tagjaihoz, kik az 1886: VII. t.-cikknek bizottsági tárgyalásában részt vettek, azon tiszteletteljes kérelmet intézzem, hogy kegyeskedjenek e lapok hasábjain az 1886: VII. t.-c. 32. §-ában meghatározott II. scála alkalmazhatósága tekintetében a fent elmondott értelemben, becses véleményüket nyilvánosságra hozni. Észrevételek a lakbér-felmondás, lakás-kiürités és a bérelt lakás átadása iránti ügyekben követendő eljárás szabályozása tárgyában kibocsátandó igazságügyminiszteri rendelet előadói tervezetére. Irta: KILYÉN KÁROLY, abrud-bányai kir. albiró. Az 1893: XVIII. t.-c. 233. §-a felhatalmazta az igazságügyminisztert, hogy határjárási, mesgycigazitási és a sommás visszahelyezési ügyekben, továbbá a lakbér-felmondás és lakás-kiürités, valamint a bérelt lakásnak átadása iránti ügyekben, úgyszintén a vásári bírósági ügyekben követendő eljárást az általános polgári peres eljárás hatáíybaléptéig rendeleti úton szabályozza és az e tárgyban kibocsátandó rendeleteit a felmerülő szükséghez képest módosíthassa és kiegészíthesse. A lakbér-felmondás és lakás-kiürités, valamint a bérelt lakásnak átadása iránti ügyekben követendő eljárás szabályozása tárgyában kibocsátandó igazságügyminiszteri rendelet Lányi Bertalan készítette előadói tervezetét a szaksajtóval az igazságügy miniszter közölni szíves lévén, az alkalmat felhasználom arra, hogy az előadói tervezetre egyet-mást elmondjak, a nélkül, hogy a kiválóan célszerű munkálatot bővebben fejtegetném. Lapunk mai szama iví oldalra terjed.