A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 18. szám - Bolgár igazságügy. (Szlávok ministersége. - Az uj igazságügyminister. - Törvényhozási tevékenység. - Uj nyugdíj törvény. - Emeritura. - Levonások a fizetésekből. - Jogi szaklapirodalom. - Kodifikáció. - Jogi fakultás.) (Folytatás.) - Bíróságaink segéd- és kezelőszemélyzete

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a >Jog< 18. számához. Köztörvényi ügyekben. (A határozatkönyvbe felvett teljes ülési határozat). Az : LX. t.-c. zf. § a érte/miben kinevezett ügygond­nok altat a Végrehajtást szenvedő erdekeben használt jogorvos­lat elfogadandó-e ? A budapesti kir. ítélő tábla V. Kubella cégnek Jankovich Béla ellen folytatott végrehajtási ügyében az 1894. évi április hó 13-án 3.339 sz. alatt hozott végzésével kimondta, hogy : Az 1881: LX. t.-c. 24. §-a értelmében kinevezett ügygondnok által a végrehajtást szenvedő érdekében használt jogorvoslat el­fogadandó. Indokok: A bíróság részéről kinevezeti ügygondnok, mint a fél képviselője van hivatva eljárni abban az ügyben, mely­ben kirendelteiéit: ebből következik, hogy a honn nem talált végrehajtást szenvedő részére az 1881: LX. t.-cikk 34. §-a értel­mében kirendelt ügygondnokot is, mint a fél képviselőjét meg­illeti az a jog, hogy mindaddig, mig a végrehajtást szenvedő a végrehajtás foganatosításáról tudomást nem nyert, mindazokkal a törvényszerű jogorvoslatokkal élhessen, melyekkel az általa kép­viselt élhetne. Az ügygondnok részéről beadott jogorvoslat tehát képvise­leti jogosultság hiányából csakis az esetben utasítható vissza, ha megállapítható, hogy a végrehajtást szenvedő a végrehajtás foganatosításáról már értesült, minthogy ez esetben az ügygond­noknak adott felhatalmazás megszűntnek tekintendő azért, mivel a fél nincs többé akadályozva, hogy ügyében maga járjon el. Kelt Budapesten, 1894. április 13-án. Hitelesíttetett: Budapesten, 1894. április 19-én. Ha a bekebelezett zálogjog törlése, a követelés kifizetése címén követeltetik s a perben a követelés csak egy részének kifi­zetése bizonyittatik, a törlési keresetnek részben hely adandó oly­ként, hogy a kifizetett összeg tekintetében a résztörlés elren­delendő. Az aradi kir. törvényszék (1892. évi január 20. 4894. sz. a.) dr. Fényes Kálmán ügyvéd által képviselt G. Mihály és társai felpereseknek Lamberger Lajos ügyvéd által képviselt S. Ignác és társai alperesek elleni bekebelezett zálogjog törlése iránt folyamatba tett rendes perében következő Ítéletet hozott: Ha I. r. felperes G. Mihály leteszi a főesküt arra, hogy S. Izrael és S. Ignác javára az aradi kir. járásbíróságnak 16,384. számú ítéletével megállapított 146 frt és 85 kr. járulékaiból álló tartozás teljes kiegyenlitéseképen az 1875. évi aug. 22-én még fennállott 31 frt törlesztésére 1875. nov. 20-án fizetett 20 frt és 1876. jan. 24-én fizetett 6 frton felül még fenmaradt 5 frtot S. Iz­rael és S. Ignác perbeli meghatalmazottja W. Jakabnak, illetve helyettesének kifizette, ezen esetben felperesek keresetének hely adatik és alperesek kötelesek tűrni, hogy az aradvárosi 2,907. sz. tjkvben C. 4., 5. alatt S. Izrael és fia S. Ignác javára 146 frt 85 krajcár és járulékai erejéig bekebelezett zálogjog ezen Ítélet alap­ján töröltessék stb. Ellenesetben felperesek keresetükkel elutasittatnak stb. Indokok: Felperesek a válaszirathoz A) alatt becsatolt négy rendbeli nyugtatványt magában foglaló irattal és az 5 frt kifizetésére nézve az I. r. felperes által leteendő főesküvel beiga­zolni kívánják, hogy az aradi kir. járásbíróságnak 16,384. sz. Íté­letével S. Izrael és S. Ignác részére megítélt s felperesek tulajdo­nát képező ingatlanon jelzálogilag is biztosított 146 frt 85 kr. tartozást teljesen kifizették. Alperesek az A) alatti iratot valódiság tekintetében nem kifogásolják, de a S. Ignác nevében beadót* elleniratban részle­tezett felszámítás szerint a tartozási összeget 192 frt 08 krra teszik, mig az A) alattiban foglalt nyugták csak 176 frt 95 kr. kifizeté­sére vonatkoznak s egyáltalában kétségbe vonják, hogy akár Wahr­mann Jakab ügyvéd, akár helyettese jogosított lett volna a nyug­tázott összegek átvételére és igy az egész tartozást még most is fennállónak és kifizetetlennek állítják. Az aradi kir. járásbíróságtól beszerzett periratokból meg­állapítható azon körülmény, hogy Wahrmann Jakab ügyvéd kép­viselte az akkori felpereseket, S. Izrael és társát. Wahrmann Ja­kab ügyvéd tehát a meghatalmazás alapján jogosítva volt a kép­viseltjeit megillető pénz felvételére, nyugtázására mindaddig, mig az ügyvédi meghatalmazás tőle a rendes alakban visszavonva nem lett, minek megtörténtét alperesek sem állítják. S miután valamely ügyvédnek felelőssége nemcsak a saját személyében, hanem iro­dájában alkalmazottak által végbevitt tényekre is kiterjed; kétség­telen, hogy K. Henrik az 1875. nov. 20-án fizetett 20 frtnak s az Budapest, 1894. május hó 6-án. I 1876. jan. 24-én fizetett 6 frtnak, főnöke, Wahrmann Jakab nevé­beni átvételére és nyugtatására jogosítva volt. A tartozás és az annak törlesztésére tett részletfizetések nagysága tekintetében alperesek által felhozottak figyelembe nem voltak vehetők azért, mert az 1875. évi augusztns 22-én kiállított nyugta és elszámolás szerint ezen összegből még csak 3l frt volt fedezetlen s miután a nyugták tanúsítása szerint 1875. nov 20-án 20 frt, 1876. jan. 24-én 6 frt lett újból fizetve, nyilvánvaló, hogy a tartozásnak 5 frt híjának kifizetése okmányilag igazolva van. De felperesek ezen hátralevő 5 frtnak kifizetését is állítják és ennek beigazolására a dolog természete és a felmerült viszo­nyokból kifolyólag csakis az I. r. felperes által leteendő főesküt ajánlanak fel, mely bizonyítási eszközt másnak hiányában alkalma­zásba venni s a per eredményét, azon kérdés eldöntését tudniillik, hogy a jelzálogilag is biztosított tartozási összeg ki van-e teljesen fizetve, az eskü le vagy le nem tételétől kellett függővé tenni stb. A nagyváradi kir. itélő tábla (1892. ápr. 7., 720. sz. a.) az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja és felpereseket keresetükkel elutasítja. Indokok: Alperesek nem vonták kétségbe azt a tényt, hogy az aradi kir. járásbíróság előtt 1874. évi 1,477. sz. a. be­nyújtott keresettel érvényesített követelés ugyanazonos az arad­városi 2,907. sz. tjkvben C. 4., 5. sorszám alatt S. Izrael és fia S. Ignác javára bekebelezett zálogjogos követeléssel és S. Ignác azt sem vonta kétségbe, hogy a S. Ignác és fia cégnek, a kinek javára a követelés az aradi kir. járásbíróság előtt érvényesíttetett, tagja volt. E kétségbe nem vont s igy beismerésnek tekintendő körül­ményekkel szemben nem volt figyelembe vehető az az érvelése alpereseknek, hogy S. Ignác megbízásából a sommás perben eljárt ügyvéd nem teljesítvén jogcselekményeket, az annak kezéhez tett fizetések sem bírnának oly jog'hatálylyal, hogy annak következté­ben alperesek a zálogjog törlésének tűrésére volnának kötelezhe­tők ; sőt azt a körülményt, hogy a perben eljárt Wahrmann Jakab ügyvéd mint meghatalmazott által teljesített jogcselekmények tehát a fizetés teljesítéséről kiállított nyugták is alperesek ellenében kö­telezők, a kir. itélő tábla szintén megállapítottnak találta, mert bár a sommás pernél a Wahrmann Jakab részére adott meghatalmaz­vány fel nem található s a keresetlevél ügyvéd által ellenjegyezve nincs, ennek külzetén meghatalmazott ügyvédként Wahrmann Ja­kab van megnevezve. A. Ferenc tanú pedig határozottan tanú­sítja, hogy a tárgyalásnál Wahrmann Jakab ügyvéd helyetteseként járt el és igy az ügyvédi meghatalmazványt, mint az eredeti adós­levelet, annak megbízásából vette ki az iratok közül és pedig azért, hogy a meghatalmazvány esetleg más ügyben is felhasználható legyen, miután a S. Izrael és fia cég Wahrmann Jakab ügyvédnek több ügyekben megbízója volt; mert továbbá, hogy a fentebbiek szerint Wahrmann Jakab részére kiállított meghatalmazvány kor­látozva s a meghatalmazott a pénz felvételére jogosítva nem lett volna, alperesek nem bizonyították s nem vonatott kétségbe álta­luk az sem, hogy a meghatalmazvány S. Izrael részéről állíttatott ki és hogy e cégtag a cégjegyzésre és igy a meghatalmazványnak kiállítására jogosított volt; mert végre az ügyvéd részére kiállított meghatalmazvány — korlátozás nem létében — rendszerint kiterjed a perrel érvénye­sitett követelésnek felvételére és nyugtatványozására és ebbeli tényei ugy tekintendők, mintha azokat a megbízó fél maga telje­sítette volna. Továbbá eldöntés tárgyát ezek után még az a kérdés képezi, hogy a per utján érvényesített követelésből mely összeg tekinthető a meghatalmazott ügyvéd kezéhez s alperesek részére törlesztettnek. E tekintetben a keresetlevélhez B) alatt eredetiben csatolt, valódiság és tartalom tekintetében alperesek részéről sem ki­fogásolt okiratot teljes tartalma szerint alkalmazta a kir. itélő tábla bizonyítéknak, annál is inkább pedig, mert ha az 1875. évi nov. 20-án 20 írtról és az 1876. évi jan. 24-én 6 frtról kiállított két rendbeli nyugta nem Wahrmann Jakab ügyvéd által van is aláirva, kétségbe nem vonatott, hogy a nyugtákat aláirt K. Henrik a nyugták kelte idején Wahrmann Jakab ügyvédi irodájában alkalmazva volt s maga K. Henrik tanú bizonyította, hogy amaz összegeket Wahr­mann Jakab ügyvéd helyett vette át; mert továbbá az ügyéd az irodájában alkalmazottak tényeiért nemcsak megbízóival, hanem más, harmadik személyekkel szemben is felelős. Mindamellett fel­peresi kereset elutasítandó volt, mert az aradi kir. járásbíróság­nak 1874. évi 16,384. sz. a. kelt rendeletével alperesek javára 146 frt 85 kr. tőke és ennek 1869. évi szept. 22. napjától járó 6°/o kamata és 15 frt 67 krból álló követelés Ítéltetett meg; minél­fogva az 1874. évi nov. 13-án teljesített fizetés alkalmával a töke­és kamatkövetelés együtt 192 frt 15 krt tett s igy a 100 frtnyi résztörlesztésből a 15 frt 67 krt tevő perköltség leszámítása után I 84 frt 33 kr. Összeg jutott s további törlesztésre 107 frt 82 kr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom