A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 17. szám - A döntvények joghatálya

Tizenkettedik évfolyam. 17. szám. Budapest, 1894. április 29. Szerkesztőség : v., Radolf-rakparl 8. s/. Kiadóhivatal: V.. Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : Negyed évre 1 frt 50 kr HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Fél Szamos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR ügyvedek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Egész. 3 » — (i » A7 előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalványnyal küldendők. TARTALOM : Előfizetési felhívás. — A döntvények joghatálya. Irta: dr. S z o k o 1 a y István, budapesti ügyvéd. — Tengerjogi kérdések. Irta : dr. Z a r e v i c h Antal, fiumei kir. táblai biró. - A kiskorúak személyes perlési joga. Irta ; Kovács Béla, karánsebesi kii . járásbiró. — Helföld. ^Mozgalom a biztosítási törvény revisiója tekintetében. — A házasságjogi javaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában.) — Ausztria és külföld. (Külföldi judicatura.) — Sérelem. (Megint a budapesti V. kerületi kir. járásbíróság. Irta: Egy ügyvéd.) - Irodalom. (A büntető törvénykönyv magyarázata. Irta: Edvi Illés Károly. — .Sajtó- és esküdtszéki törvénykezés. Irta: K. N a g y Sándor, nagyváradi kir. törvényszéki biró. — A nemzetközi jog története a legrégibb időktől a vesztfáli békéig, különös tekintettel Magyarország nemzetközi viszonyaira a középkorban. Irla : dr. C s a r a d a János, rk. egyetemi tanár.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET : Jogesetek tára Felsöbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a -Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Előfizetési felhívás! Április hó 1-tól uj előfizetést nyitottunk lapunkra. — Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetése mult hó végével lejárt, tisztelettel kérjük, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb megújitani. Az előfizetések a .Jog- kiadóhivatalához, Budapest, V., Rudolfrakpart 3. sz. alá küldendők. A döntvények joghatálya. És egy közszerzeményi jogeset. Irta : Dr. SZOKOLAY ISTVÁN, budapesti ügyvéd. A jogegység a jogszolgáltatásban a jog érvényesítésénél a legszükségesebb, legéletbe vágóbb eszkőzök s feltételek közé tartozik. Lehet bátran mondanunk, hogy nélküle a jogbiztosság meg nem valósítható azon ingadozás s bizonytalanság folytán, mely akkor a peres ügyek feladatát képező jogi kérdések megoldásában nyilvánul. És ennek kétségtelenül nagy befolyása van a jogi viszályok előidézésére s ez által a perek s jogorvoslatok tömeges szaporodására is, mi újabb időkben az európai államokban általában tapasztaltatik s panaszoltatik. Ezen jogegység előmozdítására s megvalósítására közvetlenül az egységes judicatura szolgál, nely életet ád a törvénynek s azt támogató, felvilágosító tudományos elveinek. Innen azon nagyfontosságú jelentőség a jog terén, mely a felsőbb bíróságok enunciátióinak tulajdoníttatik, mint a melyekben a legnagyobb tudomány s legérettebb tapasztalat öszpontosul. És ezen forrás az, melyből Angliában minden birói enunciatiók, Franciaországban, Belgiumban, a Németbirodalomban pedig a felsőbb fórumok decisiói tekintélyüket s döntő erejüket nyerik. Mi ennél tovább mentünk ; mi a törvényhozás segélyét is igénybe vettük a felsőbb bírósági decisiók alakításánál, hogy azok eszközei legyenek a jogegység előállításának. A törvényhozás sanctiójával igyekezünk emelni s megerősíteni a felső decisiók tekintélyét s erejét. így az 1881 : LIX. t.-c, mely a 68-iki perrend reformját célozta, az igazságszolgáltatás egyöntetűségének megóvása végett, a vitás elvi kérdések eldöntését plénum elébe utasította s kimondotta, hogy annak elvi megállapodásai az ügyek eldöntésénél irányadók legyenek. Az 1893: XXV. t.-cikk pedig ezen jogintézményt kiterjesztette az újonnan szervezett kir. táblákra is, kapcsolatban azokra vonatkozólag a Curia legfelsőbb döntvényi hatáskörével. És most kimondatott, hogy az elvi megállapodások nemcsak irányadók, hanem kötelezők is, mint olyanok, melyeket az illető bíróságok — a törvény szavai szerint — követni tartoznak. Ily jogerővel lévén a döntvények felruházva, szükségessé vált, hogy az előirt szabályaik pontosan alkalmaztassanak, mi mindenekelőtt a megállapított döntvények ismeretét s tanulmányozását feltételezi, különben a főcél, melyre szolgálnak, a jogegység, a jogszolgáltatási egyöntetűség, megvalósítható nem lehet. Nem felesleges ezt kiemelni és a döntő körök figyelmébe ajánlani, azért, mivel legújabban is fordulnak elő nemcsak alsó, hanem felsőbb bírósági határozatok is, melyek az illetékesen alkott döntvények nem ismerését, vagy figyelembe nem vételét árulják el. Erre például s bizonyítékul szolgálhat a válóperben lévő s tényleg külön válva élő Vlasits házastársaknak a közszerzeményi jogra vonatkozó peres ügye, melyben a kir. Curia m. évi június utolsó napjaiban határozott. A nő, ki férje kegyetlenkedései által a háztól elűzetett, miután ellene válópert tett folyamatba s részére a hatóságok, nevezetesen a kir. Curia által is a tartásdíj bizonyos ősszegben megállapittatott, legújabban közszerzeményi jogának elismerésére s biztosítására támasztott keresetet a szabadkai törvényszék előtt. A közszerzemény ingatlan vagyonra vonatkozik, mely a tanuk s nyugták bizonyítása szerint a nőnek házhoz hozott pénzén vásároltatott a házasság tartama alatt, de a nő tudatlanságának vagy gondatlanságá! nak felhasználásával, egyedül a férje nevére telekkönyvezi tetett. Ezen perben, mely csak a közszerzemény elismerésének egyszerű jogcselekményére irányul s a mely per még 1888-ban kezdetvén, már ötöd éve folyik a nélkül, hogy még ma is befejezett lenne, a legfőbb jogi momentumot az i d őe 1 ő 11 i s é g kérdése képezte s képezi. Alperes részéről ugyanis különösen az vitattatott, hogy a közszerzemény érvényesítéséről szó nem lehet a házasság tartama alatt; hogy az csak a házassági kötelék végfelbontása után eszközöltethetik ; a mi előtt nem is vihető keresztül, hogy az adósságok, terhek levonattassanak s ezután a tiszta vagyon megállapittassék, a mi képezendi a megosztandó közszerzeményt. Ellenben a felperes kifejtette, hogy a közszerzeményi kereset csak akkor lehet időelőtti, ha az a közösen szerzett vagyon megosztásáról, a fele szerzeménynek egyik házastárs részérei kiadatására irányul; mert akkor az érintett művelet a házassági viszony megszűnte előtt csakugyan nem létesíthető ; de az időelőttiség kifogásul nem használható sikeresen akkor, midőn mint a jelen esetben, nem a közszerzemény kiadatása, hanem csak elismerése és biztosítása céloztatik; a mire a vagyon tisztázása, a felszámítás, terhek levonása teljességgel nem szükségeltetik s a minek megállapítása épen nem praejudicálhat az ellenfél vagyoni joga érvényesítésének. Mig másrészt nagyon is kívánatos, indokolt is, hogy a közszerzeményi jog biztosságáról — a másik társ rosszakarata ellenében gondoskodva legyen akkor, midőn a házastársak elváltakegymástól s külön élnek; miután ily helyzetben a rokonérzelmek megszűnnek, ellenséges indulatok fejlődnek ki és ellentétes vagyoni érdekek keletkeznek, melyek az egyik házastárs jogaira veszélyesekké válhatnak. Az időelőttiség ezen kérdése már sokszor szolgált vita tárgyául a fórumon, a felsőbb bíróságok körében is. Az elv különbözőleg magyaráztatott s alkalmaztatott; miből különböző ellentétes Ítéletek keletkeztek. Ezen ítélkezési ingadozás annyira terjedt, hogy ezen kérdésnek a plénum elébe vitele elkerülhetlennek találtatott. Ez 1889. év elején meg is történt. Kérdésül tűzetett ki: A házasság tartama alatt van-e joga az egyik házastársnak a másik házastárs ellenéLapunk mai szama IS oldalra terjed.