A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 15. szám - A kir. táblák és a Curia ügyforgalma 1893-ban. (A kir . Curia.)

Tizenkettedik évfolyam. 15. szám. Budapest, 1894. április 15. Szerkesztőség : >'.. Rudolf-rakpart S. az. Kiadóhivatal: T., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY,) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MOR ügyvédek. • Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : Negyed évre 1 frt 50 kr Fél » 3 » — » Egész » ti » — » Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen po stautalvánrnyal küldendők. TARTALOM: A kir táblák és a Curia ügyforgalma lS93-ban. (II. A kir. Curia.) Irta: dr. Szokolay István, budapesti ügyvéd. — Az óvatoló személy jogairól és kötelességeiről. Irta : dr. Kovaliczky Elek, homonnai kir. közjegyző. — Telekkönyvvezetö-képző-tanfolyam felállítása Budapesten. Irta : K r i t s a Izidor, lippai kir. s.-telekkönyvvezetö. — Belföld. (Szilágyi Dezső diadalnapja. — A lakbér-felmondás, lakás-kiürítés és a bérelt lakás átadása iránti ügyekben követendő eljárás szabályozása tárgyában.) — Ausztria és külföld. (Külföldi judicatura.) — Sérelem. (L'gyvédi díjmegállapítás a pécsi kir. táblán.) — Irodalom. (Közigazgatási törvénytár. Irta : D á r d a y Sándor.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a t Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) A kir. táblák és a Curia ügyforgalma 1893-ban. Ir'a : dr. SZOKOLAY ISTVÁN, bpesti ügyvéd. II. (A kir. Curia.) A mi legfelsőbb itélöszékünket illeti, ennek igazságügyi helyzete 1893-ban is mindennek inkább tekinthető, mint kielégítőnek és megnyugtatónak; miután, mint fentebb j jogszolgáltatás tökéletlensége képez, nem az elintézések elég Az ügybejövetel oly nagy, mondhatnók tömeges, hogy azzal párhuzamosan nem haladhat az elintézés; habár kétségbe nem vonható sem az elnökök vezetésének tökélye, sem a birák erőfeszitett munkássága, midőn mindenik biróra általában 3—400 elintézés esik, mi meg sem közelittetik akár a francia, akár a német legfelsőbb fórumon. Es mivel ezen tömeges bejövetel folyvást emelkedőben van, azt a birák számának szaporításában álló palliativ segélyeszközzel sem lehet legyőzni, miután a birák számát végtelenig nem lehet terjeszteni. Es igy állíttatik elő oly jogi állapot, melyben rendes ügymenet mellett s a hátralékok nagy terhe nélkül sem J lehetne a felsőbb jogszolgáltatást rendes kerékvágásba hozni. A második szempontot képező, az elintézések I s hátralékok közötti aránytalanság következőleg | alakult: 1889. évben elintézések 25,336, hátralékok 7,472. 1890- ben elintézés 25,226, hátralék 8,102. 1891- ben elintézés 25,131, hátralék 7,730. ^?/* 1892- ben elintézés 25,886, hátralék 10,654. (>( 1893- ban elintézés 26,850, hátralék 13,359. Igy, mig az elintézések öt év alatt másfélezerrel növeV^ i kedtek, a hátralék hatezerrel nagyobbodott. Ezen adatok J összehasonlítása mutatja, hogy minél nagyobb mérvben fejj lődött ki az elintézésekben rejlő munkásság, annál magasabb | fokra emelkedett a hátralékoknak összege. A baj tehát, melyet a hátralékok túlsága s ebben a megjegyeztük, reá nézve a gyökeres reformok ideje még meg nem érkezett. Mig tehát a felebbviteli fórum, korszerű átalakítása folytán, a jogszolgáltatás terén — új szervezése rövid időszaka alatt is évről-évre több jelét adja az előhaladásnak: addig a I kir. Curia állandóul megmarad régi rendszerének öröklött bajaiban, melyek kirívó ellentétben vannak a mai kor kifejlődött jogszolgáltatásának igényeivel. E bajok összpontosítva, eléggé kifejezve vannak a következő, a Curia 1893. évi ügyforgalmát felölelő adatokban: Az évi új ügybejövetel 29,555. Az 1892. évi hátralékkal összesen az elintéz endők összege 40,218. Elintéztetett az év végéig 26,859. Hátralék az év végén 13,359. Ezen adatok eléggé megvilágíthatják legfelsőbb fóromunk szenvedő állapotát, főkép ha az utolsó évek ügyforgalmának adatait egymással összehasonlítjuk. És pedig két szempontból. Első az évi bejövetel s az elintézések közti viszony ; második az elintézések s a hátralékok közötti nagy aránytalanság. Az első az utolsó években következőleg fejlődött ki : 1889. évben bejövetel 25,409, elintézések öszszege 25,336. 1890- ben bejövetel 25,867, elintézés 25,226. 1891- ben bejövetel 24,759, elintézés 25,131. 1892- ben bejövetel 27,414, elintézés 25,886. 1393-ban bejövetel 29,555. elintézés 26,859. Innen látjuk, hogy a curiai bejövetel az utolsó öt év alatt is — kivéve az 1891-diket — folyvást emelkedett, ugy, hogy az 1893. évi az 1889. évit négyezerrel haladta meg, előállítván egy rendes jogállamban helyt nem fogható nagy bejöveteli számot. Ellenben az elintézések összege ezen idő alatt csak másíélezerrel növekedett és 1892. évben közel kétezerrel, 1893-ban pedig majd háromezerrel maradtak hátra a bejöveteltől. telenségében, következőleg nem a munkaerő hiányosságában, hanem a törvénykezési rendszer és szervezet tökéletlenségében gyökeredzik. A mi az ügyforgalom külön egyes nemeit, nevezetesen a polgári s bűnvádi ügyeket illeti, ezek közt ezen időszak alatt nagy különbségek forognak fenn, mind a bejövetelben, mind az elintézésekben. Azon nagy bejöveteli emelkedés, a melyet az általános ügyforgalomban kiemeltünk, főleg a polgárjogi ügyekre esik, a bűnvádiak attól jóval hátramaradtak, előnyére jogszolgáltatásunknak és ellentétben az előbbi időktől, midőn a bűnügyek a Curián túlsúlyban voltak. Azt kell levonnunk a következő adatokból: Polgári ügybejövetel 1889-ben 9,900, bűnvádi 11,980. 1890- ben polgári 10,910, bűnvádi 12,400. 1891- ben polgári 10,430, bűnvádi 10,440. 1892- ben polgári 12,740, bűnvádi 11,820. 1893- ban polgári 13,110, bűnvádi 12,100. Tehát a polgáriak öt év alatt 9,900-ról 13 ezerén túl emelkedvén, majd négyezer ügye nelkedést tüntetnek fel; mig a bűnügyek 11 ezer 900-ról 12,100-ra növekedvén, alig egy pár százzal növekedtek. Kiemelendő különösen azon haladás, miszerint mig fenti két első évben a bűnvádi bejövetel egypár ezerrel haladta meg a polgárit, a két utolsó évben ezerrel volt kevesebb a bűnvádi ügybeérkezés. Az elintézések aránya következő : 1889. évben elintéztetett polgári ügy 9,448 és bűnvádi 12,678. 1890- ben polgári 10,636, bűnvádi 12,297. 1891- ben polgári 10,184, bűnvádi 11,232. 1892- ben polgári 10,835, bűnvádi 11,102. 1893- ban polgári 11,347, bűnvádi 11,376. Az elintézések e szerint öt év alatt majd másfélezerrel kevesbedtek a bűnvádi ügyeknél, mig a polgáriak közel kétezerrel szaporodtak. Azonban mindenik évben több bűnvádi elintézés fordult elő, mint polgári, különösen ezen időszak első éveiben egypár ezerrel haladták meg a bűnvádiak a polgári elintézéseket, mig 1893. évben majdnem hason fokon álltak. Lapunk mai szama IS oldalra terjed.