A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 14. szám - A budapesti ügyvédi kamara 1893. évi jelentéséből

110 A JOG. összhangban áll a folyosón sorban álló és fekvő Krisztus előtti kőszobrok és ókori kőtáblákkal. Az elnök úr »terme« maga, az igazságszolgáltatás dicsérendő szerénységének túlságosan hű symboluma. Az ugyancsak Déván székelő megyének akár melyik aljegyzője valósággal fényes hivatali szobával bir e »terem«-hez képest, melyben, az elnöki rang szempontjából szólva, alig lehet megfordulni. A pertár rendkívül szűk és annyira hiányosan berendezett, hogy az ügyvédeknek nincs hová ülni. A végtárgyalási teremről különösen meg kell emlékeznünk. A »terem« maga, tekintettel arra, hogy a végtárgyalásokat a közönség, nem lévén szék, a mire leüljön, nem igen látogatja, elég tágas. A védő és ügyész közötti sokat vitatott egyenlőség itt minden kétséget kizárólag külsőleg is nyilvánul, a mennyiben mindkettőjüknek egyenlő rozoga, az idő vasfoga által szembetűnően megviselt asztala van. A bírósági asztalról sem lehet szebbet és jobbat mondani, habár a zöldposztó félmagasságig eltakarja. Némelyik lába azonban nagyon is ferde állásával minduntalan kidőléssel fenyeget és folytonos félelem és rettegésben tartja a büntető tanács tisztelt tagjait. Egyébiránt valamennyien — az ügyész is — székeken ülnek, kivéve a védőt, a ki — padon, azaz lócán ül és védői hátát, nem lévén a lócának semmiféle támasza, egyenesen a falnak támaszthatja, mely egykor fehér volt, de ma már a védelmi kabátok színeinek különbözősége folytán szinét megállapítani nem lehet; megvan azonban az a kétes becsű előnye, hogy, különösen télen, a jól befűtött tanácsterem meleg levegőjével szemben kellemes jéghidegséggel frissíti fel a »védelem« hátterét. A lóca lábai pedig — mint rendesen — nincsenek éppen a végén, ugy hogy ha a t. védő a lóca végére talál ülni, az egyensúly törvényei, tehát törvénynél fogva, a lóca a súlynak engedve felbillen és a védelem képviselője elterül a padlón. Ugy tudjuk egyébiránt, hogy az igazságügyminister úr kilátásba helyezte a dévai kir. törvényszék új helyiségeinek felépítését, melyekre, a mint látszik, nagyon is égető szükség van. Dr. Muntean Aurél, szászvárosi ügyvéd* Irodalom. Hypnotismus és suggestio. Kliniko - psichologiai tanulmány. Irta: dr. Benedikt tanár. Lipcse és Bécs 1894. A hypnotizmus ma nemcsak az általános és orvosi tanulmány gócpontja, hanem tárgyát képezi a jogtudománynak is. Különösen a nancy-i iskola túlzó jelentései folytán lett felvetve komolyan ama probléma, vájjon elkövethető-e tulajdonképeni bűntett suggestio behatása alatt és hogy mennyiben vonható ez esetben felelősségre a tettes. Nehogy azonban a betudás kérdésének vizsgálatánál tévúton haladjunk, mindenekelőtt szükséges, hogy megfontoljuk, megáüapittatott-e tényleg ily módon elkövetett bűntett és a psichologia alaptételei szerint egyáltalában valószinű-e ennek végrehajtása. Az első tekintetben az áll, hogy a hypnosisban elkövetett bűntett egyetlen esetét sem sikerült eddigelé határozottsággal kimutatni s ugy látszik, hogy a nancy-i iskola kísérleteinél bizonyára a dolog újdonsága folytán menthető illusio is szerepelt, mely hiányos kritikán alapszik. Ezt a benyomást nyerjük az előttünk fekvő mű elolvasásánál, mely a nancy-i iskola és annak követői állítólag tudományos eredményeit, szakszerű és elfogulatlan kritikának veti alá. Nem titkoljuk el, számos szép illusiotól rabol meg e könyv, a mit azonban cserébe kapunk, az józan valódiság, mely további vizsgálatunk egészséges alapjául szolgálhat. Ily Kant szellemében gyakorolt kritikára alig található hivatottabb dr. Benediktnél, a büntető anthropologia terén eszközölt úttörő vizsgálatai alapján ugy orvosi mint jogászi körökben hazáján túl is ismert tudósnál. Ugy az orvostan mint a bölcsészet és mathematika terén szerzett alapos ismereteinél fogva nem veszti el soha a feldolgozandó anyag feletti uralmat. Az előttünk lévő tanulmány visszatükrözteti szerzőnek gazdag és sokoldalú egyéniségét, ki a mathematika szellemében igyekszik tisztázni azt, hogy mi az ismeretes és mi a még ismeretlen, a talányszerű jelenségekben. Miután az első fejezetekben az orvosi gondolkodásmódnak éles szarkaszmussal és szellemes humorral fűszerezett analysisét nyújtotta, a következők Laségue, Charcot, Preyer, Haidenhain kutatásait ismertetik, mely utóbbiak Hausen kísérletei folytán indíttattak meg. Kiváló érdekű a harmadik, a kataleptisatio psichologiai értékéről szóló fejezet, mely a hypnotikus médiumoknál tapasztalt, látszólag mystikus jelenségekről, mint például a fokozott emlékező tehetség, szervi érzékenység tüneteiről, a látnokság-, távhallás-, gondolatok eltalálásáról szóló valóban klassikus fejtegetésével lep meg. A 11. fejezet a xmédiumoknak« az asszonyi s különösen a hysterikus aszszonyi léleknek mély ismeretéről tanúskodó psychicai vitatását tartalmazza. A médiumoknál a suggestio kényszer a színleléssel és a naiv szótfogadással oly annyira vegyítve van, hogy többé meg sem határozható, melyik hányad tudandó be az első tényezőnek. A mű súlypontja az utóhypnotikai suggestio kérdésének megfigyelésében és megoldásában fekszik. Erre vonatkozólag több saját tapasztalaton alapuló adat állott szerző rendelkezésére, me] lyeket nem médiumokon szerzett. Ezek többek kozott a következő eredményre vezettek: 1. A hypnosis utoállapota ott, a hol nem színlelés forog fenn, az alvási állapotból való visszaemlékezéstől van feltételezve. 2. Az ébrenlétből emlékek lepnek át a somnambulistikus állapotba, befolyásolják a viselkedést az utóbbiban és a viselkedés bizonyos konsequentiáját és rendszerességet idézik elő, mely az indifferenseknél nem észlelhető. De ha létezik is tévedésbeejtés vagy önámitástól nem feltételezett suggestio és h a el is fogadjuk az utóhypnotikus, látszólagos bűntettek lehetőségét, mégis igazi hypnotikus bűntett mint a priori-constructio pyschologiai tekintetekből teljesen valószínűtlen a salonokban vagy a klinikákon. Mert mint Benedikt a bouruemouthi és brüsseli kongressusokon hangsúlyozta, hatásos bűntettek végrehajtásánál bizonyos virtuozitás, lélekjelenlét és a kedvező körülmények felhasználása szükségeltetik. A tulajdonképeni bűntettes mindent el jog követni, hogy tettestársai szellemi erejüket teljesen felhasználjak; ő nem képes előrelátni az összes mellékkörülményeket és suggerálni még a szükséges ügyességet is. Ennélfogva a fentérintett kérdés nem aktuális értékű. A tekintélyek idézése kritikai értékkel nem birhat, mert a történelem túlgazdag tévedésekben és csalóka következtetésekben. Legújabb bizonyiték erre nézve KraftEhing kísérletei, melyek épen Benedikt iratára az okot szolgáltatták. A ki az utóbbiakról tudomást szerzett, az előtt mégis csak kell, hogy sok feltűnőnek és kétségesnek látszott legyen. Benedikt ezen kiséileteket megcáfolhatatlan bírálat alá ^ vonja, ugy hogy azoknak tudományos, kifogásolhatlan jelentőségéről szó sem lehet. Benedikt eme műve a diktio, előadásmód és tartalom olyan eredetisége által tűnik ki, hogy eléggé behatóan alig méltányolható. A ki a hypnotikus kutatás iránt érdekkel viseltetik, nem hagyhatja olvasatlanul. Tisztán positiv az, mert negatióiban is új positiv tudás rejlik. A házassági jogról szóló törvényjavaslat bírálata ellenjavaslattal. Irta : dr. Schwarz Gusztáv ügyvéd, egyet. rk. tanár. Budapest, S inger és Wolfner kiadása 1891. Ezen 98 oldalra terjedő füzet tartalmazza azon cikksorozatot, melyet szerző a címben foglalt tárgyról egy helybeli szaklapban közzétett. Vegyesek. Teljes ülés a Curián. A m. kir. Curia polgári tanácsainak f. évi április hó 13-ik napján (pénteken) d. e. 10 órakor tartandó teljes ülésében következő vitás elvi kérdések kerülnek eldöntés alá: 1. »Abban az esetben, midőn a bérlet tárgya valamely kisebb királyi haszonvételi jog, a bérleti szerződésben foglalt azon általános kikötés alapján, hogy a bérlett jog után járó állami, megyei és községi adókat a bérlő köteles viselni, van-e joga a bérbeadónak az általa a bérbe adott jog után fizetett úgynevezett járadékadó, általános jövedelmi pótadó s egyéb megyei és községi adók megtérítését követelni ? és ha van, ezen jogát a bérbeadó a bérleti szerződés lejárta és az óvadék kiadása után is érvényesitheti-e ?« 2. »Valamely ház, vagy üzlethelyiség bérbeadása esetén a bérszerződésben foglalt azon általános kikötés alapján, hogy a bérbeadott ingatlan után járó minden néven nevezendő adóterhet, legyen az országos, megyei vagy községi, a bérlő viseli, a bérbeadó tulajdonos az általa kifizetett házbérjövedelmi adó és az ezzel kapcsolatos általános jövedelmi pótadó, megyei és községi adók megtérítését a bérlőtől követelni jogosult-e ? s ha igen, ezen jogát a bérleti szerződés lejárta és az óvadék kiadása után érvényesitheti-e ?« Előadó : Mezey Albert, a kir. Curia birája. Jogi felolvasások. A »Szabad Lyceum« tudományt és ismereteket terjesztő társaság jog- és társadalom-tudományi osztályának programmja az 1894-ik év téli cyclusára. LA magyar családi jog, előadja dr. Herczeg Mihály egyetemi tanár, 5. előadás. 1. előadás: egyházi házasság, 2. előadás: polgári házasság, 3. előadás: a házassági vagyonjog (hozomány, hitbér moring — közszerzemény, házassági szerződések), 4. előadás: apai hatalom (szülők és gyermekek közötti viszony), 5. előadás : gyámság és gondnokság. II. A jogtudomány a mindennapi életben, előadja dr. Schwartz- Gusztáv egyetemi tanár, 2 előadás. III. A polgárok jogai és kötelességei, előadja dr. Márkus Dezső törvényszéki biró, 2 előadás. IV. Az esküdtszéki intézmény, előadja dr. Baiimgarten Izidor törvényszéki biró, 1 előadás. Az előadások a tudomány egyetem központi épületének földszinti Il-ik tantermében tarlatnak meg (IV., Egyetem-tér 1. szám. Bejárat a szerb-utcából), március 16-ától kezdve szerdán és pénteken este 7-8 óráig. Április hóban szerdai napokon: 4-én dr. Schwartz G., ll-én dr. Schwartz G., 18-án dr. Márkus D., 25-én dr. Márkus D., pénteki napokon: 6-án dr. Herczeg M., 13-án dr. Herczeg M., 20-án dr. Herczeg M., 27-én dr. Baumgarten I. Mikor a jelzálogos hitelező nem juthat követeléséhez. Adós ingatlanaira a végrehajtási árverés kitűzetvén, miután az adós minden képzelhető jogorvoslatot igénybe vett, megveszi az ingatlanokat több ezer forintért igen jó áron — e«y hordár a ki a bánatpénzt le is tette. Ez a hordár azonban csak Strohraann es természetesen a vételár-hátralékkal adós marad Az ujabb árverésen - a sokszoros jogorvoslatok után ismét egy év elteitevei - ugyancsak jó áron kel el az ingatlan (az előbbi vevő nem is fizet különbözetet), most megveszi egy másik hordár, a ki