A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 14. szám - A budapesti ügyvédi kamara 1893. évi jelentéséből

109 szolgáltatás komolyságát és méltóságát nem kis mértékben veszélyezteti. Visszás dolognak tartjuk azt is, hogy az alkotmány-utcai nagy terjedelmű törvényszéki palotában az ügyvédek számára nincsen egyetlen oly szoba, a hol mintegy közös helyen tartózkodhatnának, a hol egyik-másik dolguk végez tével a közbeeső időt eltölthetnek, a közelebbi tárgyalásra készülhetnének, vagy jegyzeteket csinálhatnának. Ok, mintha nem is volnának az igazságszolgáltatás tagjai, mintha idegenek volnának az igazságszolgáltatás templomában, ez időt kénytelenek a folyosón az ott ácsorgó rendes törvényszéki közönség körében ehölteni. Ez volt az inditó oka annak, hogy 1893. évi szept. 23-án tartott választmányi ülésünkben megkereste kamaránk a budapesti kir. törvényszék elnökét, hogy a törvényszéki palotában egy megfelelő ügyvédi szobát rendeztessen be, ugy a mint ez minden müveit államban van s hogy ott egy telephonállomás is vezettessék b?, miután az ügyvédeknek a törvényszéki telephon használata tiltva van. A törvényszék elnöke, a mennyiben tőle függött, a legnagyobb készséggel Ígérte ugyan egy ügyvédi szoba bereudezését, de mint raondá, sajnálatára csak egy kis udvari szobát adhat rendelkezésre, a bebútorozást és a telephon berendezését illetőleg pétiig Nagyméltóságod beleegyezését tartja kikérendönek. Felhasználjuk ez alkalmat, hogy ezt ezúttal Nagyméltóságod előtt felemlítsük és kérjük, hogy ezen jogos kívánságunk teljesítése tekintetében a szükséges intézkedéseket megtenni méltóztassék. Mult évi jelentésünkben felemiitettük azon célszerűtlen beosztást, hogy az alkotmány-utcai palotában elhelyezett bíróságoknak épen azon helyiségei, mint a vizsgálóbírók, iktatók és hagyatéki osztály, vannak a legmagasabb s igy nehezebben hozzá férhető harmadik emeleti helyiségekben elhelyezve, a melyekben a nagy közönség legtöbbet közlekedik. Ezen észrevételeink azonban eddigelé figyelembe nem vétettek, ma is még minden ugy van, a mint volt, dacára annak, hogy ezen beosztás célszerűtlen és egyébként sem bir tartható indokkal. Mult évi jelentésünkben ismételve sürgettük a budapesti és pestvidéki kir. törvényszékek egyesítését és a törvényszék büntető osztályának önállósítását. Nem tudjuk, hogy történtek-e már ez irányban lépések, mi azonban nem mulaszthatjuk el erre újból felhívni Nagyméltóságod figyelmét. A végrehajtói intézmény államosítását illetőleg 1892. évi nov. 13-án tartott közgyűlésünkből, melyen a végrehajtási törvény reformját tárgyaltuk, felterjesztést intéztünk Nagyméltóságodhoz. Az akkor felhozott indokainkat felesleges ismételnünk. Az államosítást és magasabb minősítést annál kívánatosabbnak tartjuk, mert a végrehajtási törvény egyes esetekben oly fontos hatáskörrel és intézkedési joggal ruházza fel e közegeket, a melynek miként való gyakorlásától életbevágó érdekek függenek. A következetesség azt hozza tehát magával, hogy a végrehajtóknak o v helyzet adassék a birói szervezetben, mely hivatásuk fontosságának mindenben megfelel. Épen ezért melegen pártoljuk a végrehajtói karnak Nagyméltóságodhoz ez irányban tett felterjesztését. A bélyeg- és illetékszabályok ama tarthatatlan rendelkezésének megváltoztatása tárgyában, mely az ügyvédet bármely okból származható bélyeghiányért annak ötszörösével rendeli büntetni, szintén orvoslást, méltányosabb és igazságosabb rendelkezést kértünk. Kérelmünk ez ideig teljesítve nem lett. Azt hiszszük azonban, hogy a bélyeg- és illetéktörvények napirenden lévő revisiója alkalmából időszerű lenne ezen rendkívül igazságtalan büntetésnemet eltüutetni s azt megfelelőbb intézkedéssel pótolni. Belföld. Életbeléptetési szabályok a sommás eljárási és fizetési meghagyási törvényekhez. A sommás eljárásról és a fizetési meghagyásokról szóló törvények életbeléptetésével egyidejűleg az igazságügyi miniszter ügyviteli szabályokat fog kibocsátani. Ma kaptuk meg az ügyviteli szabályok előadói tervezetét, a melyet Lányi Bertalan dolgozott ki. E tervezet csupán a szorosabb értelemben vett ügyvitelt tartalmazza; a törvény birói alkalmazásának előkészítése céljából egy külön útmutatás van készülőben, a mely iratmintákat és példákat is fog tartalmazni s csak későbben jut nyilvánosságra. A hozzánk most beküldött ügyviteltervezetből, mellőzve a technicai kezelésnek szabályait, a következő közérdekűbb intézkedéseket emeljük ki: Egy külön fejezet szól a törvényszékeknél alakítandó felebbezési tanácsról és jegyzői irodáról. A felebbezési tanács itélőbirói tagjait minden év végén a következő év tartamára a törvényszék elnöke osztja be. E tanács elnöke rendszerint a törvényszéki elnök, de elnöke lehet oly itélő táblai birói címmel felruházott, vagy más törvényszéki biró is, a kit az igazságügyrainiszter a törvényszék elnökének és az illetékes itélő tábla elnökének előterjesztésére a felebbviteli tanács vezetésének jogával felruház. A törvényszék elnöke jelöli ki a felebbviteli tanács elnökének állandó helyettesét, a ki különben nem is tagja a tanácsnak. A felebbezési tanács tagjai, ha e minőségükben nem volnának kellőleg elfoglalva, másnemű birói teendőkre is alkalmazandók lesznek. E mellett minden törvényszéknél a felebbezési tanács mellé jegyzői iroda állíttatik fel. Ez iroda vezetésére a törvényszéki elnök jegyzőt, aljegyzőt hiv meg, vagy a kezelő-személyzetnek arra alkalmas tagját rendeli ki. Ha az iroda vezetője^jegyző vagy aljegyző, az a tanácsülések jegyzőkönyvét is viszi. O köteles a felebbezési tanács ügyvitelével járó összes teendőket végezni, az ügyiratokat őrizni, értesítéseket adni. A kir. itélő tábláknál és a kir. Curiánál működő polgári tanácsok közül egy vagy több tanács jelölendő ki, mely a tábla, illetőleg a Curia felülvizsgálati tanácsa lesz. Ugy a táblákon, mint a Curián e tanácsok mellett jegyzői iroda szerveztetik. A kijelölt előadó köteles legalább három nappal a tárgyalási határnap előtt az iratokat a határozat tervezetével a tanács elnökének a jegyzői iroda utjáu átadni. A felebbezési bíróság végzései ellen intézett felfolvamodásokat illetőleg azon kérdésben, vájjon a felfolyarnodás a kir. tábla, vagy Curia hatásköréhez tartozik-e, a felülvizsgálati tanács az előadó előterjesztése alapján határoz. A járásbíróságoknál azok vezetője szintén az év végén jelöli ki a következő év tartamára azt a birót, a ki az egyezségi ügyeket, a fizetési meghagyásos ügyeket elintézi és a szóbeli kereseteket, kérelmeket és nyilatkozatokat jegyzőkönyvbe veszi. Nagyobb forgalmú járásbíróságnál e tennivalók mindegyik csoportját más más biróra lehet bizni, sőt az egy csoportba tartozókat is akár a kérelmező nevének kezdőbetűi, akár községek szerint több biró között lehet felosztani. Az egyezségi eljárásra és a fizetési meghagyásra vonatkozó előadásokat minden esetben az a biró veszi fel, a kire ezen ügyek elintézése van hivatva. Ausztria és külföld. A németországi ügyvédség rendezése. A berlini Reichsanzeiger jelenti, hogy az igazságügyminiszter mult hó 19-én a főtörvényszékek elnökeihez körlevelet intézett, a véleményüket kérve az ügyvédkedés rendezéséről szóló törvényjavaslatok dolgában. A munkálatok arról szólanak, mikép lehetne megszüntetni az ügyvédek korlátlan letelepedése jogából származó bajokat. A törvényjavaslatok célja továbbá az is, hogy mindjárt az államvizsga letétele után elegendő gyakorlati képzettség nélkül ügyvédi gyakorlatra ne bocsássák az ügyvédeket. Külföldi judicatura. Szerződéses, közjegyzői alakban kiállított halálesetre szóló ajándékozás esetében az ajándék tárgya nem része többé az ajándékozó hagyatékának és nem is leltározandó. (Bécsi legf. ítélőszék. 8,937/1892.) . Hogy az örököstárs tekintetében a kitagadásra kellő ok forog fenn, azt az ezen körülményt vitató törvényes örökösnek a törvény utján kell kimutatnia. (Bécsi legf. ítélőszék 9,889/1892.) A cautio actoria a zálogjog természetével bir és annak birói letiltása a perbeni ellenfél elleni csődDyitás után is követelhető. (Bécsi legf. Ítélőszék. 10,149/1892.) Azon hitelező, ki valamely a kézizálog hitelező birtokában levő kötelezvényre végrehajtási zálogjogot szerzett, nincs feljogosítva fedezet és a zálogbárca visszaadása nélkül az utóbbitól árverés céljából a kötelezvény kiadását követelni. (Bécsi legf. ítélőszék. 8,851/1892.) A kilakoltatási végzés foganatosítása nincs határidőhöz kötve. (Bécsi legf. ítélőszék. 10,296/1892.) S é r e 1 e m.* A dévai kir. törvényszék helyiségei. (A m. kir. igazságügyminister úr figyelmébe.) E helyiségek kétfélék : földalattiak és földfelettiek. Az előbbiekbe az udvarról mintegy 15—20 lépcső mélységű sülyesztő vezet le. Az utcáról pedig 3—4 lépcsőn lefelé, nem felfelé ereszkedik le az ember, kétrét hajolva a 4 láb magas ajtókon keresztül a bolthajtásos alvilágba; a hol az iktató és levéltárnokra bukkanunk, nem pedig, miként a nyájas olvasó gondolta, holmi elitélt gonosztevőkre. Ilyen formán néz ki a földalatti törvényszék. A földfeletti rész csak abban különbözik az iméntitől, hogy nincs a földalatt; másként ugyanazon rozoga állapot, mely kellő * Ezen rovatban, programmunkhoz híven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és .tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszűk, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség.