A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 14. szám - A kir. táblák és a Curia ügyforgalma 1893-ban. 1. r. (A kir. táblák.)

Tizenkettő vfolyam. 14. szám. Budapest, 1894. április 8. Szerkesztősig V., Rudolf-rakpart Kiadóhivatal: V.. Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások A kiadóhivatalhoz intézcndők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MOR ügyvedek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : Negyed évre 1 frt 50 kr Fél » 3 » — » Egész » 6 » — » Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen po stautalrá nyuyal küldendők. TARTALOM : A kir. táblák és a Curia ügyforgalma. (I. A kir. táblák.) Irta : dr. S z o k o 1 a y István, budapesti ügyvéd. — A kir. Curia legújabb döntvénye. Irta: dr. Kilyén Károly, kir. albiró Abrudbányán. — A budapesti ügyvédi kamara 1893. évi jelentéséből. — Belföld (Életbeléptetési szabályok a sommás eljárási és fizetési meghagyási törvényekhez. — Ausztria és külföld. (A németországi ügyvédség rendezése. — Külföldi judicatura.) — Sérelem. (A dévai kir. törvényszék helyiségei. Irta ; dr. M u n t e a n Aurél, szászvárosi ügyvéd.) — Irodalom. (Hypnotismus és suggestio. Irta : dr. Benedikt tanár. — A házassági jogról szóló törvényjavaslat bírálata ellenjavaslattal. Irta : dr. Schwarz Gusztáv ügyvéd, egy. rk. tanár Budapesten.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetés. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — l'ályázatok.) A kir. táblák és a Curia ügyforgalma lS93-ban. Irla : dr. SZOKOLAY ISTVÁN, bpesti ügyvéd. K 1 > (A kir. táblák.) Azon adatok s tapasztalatok, melyeket felebbviteli bíróságaink 1893. évi, az előbbi évekkel összehasonlított ügyforgalmából szerezhetünk, elégséges bizonyítékot szolgáltatnak mind arról, hogy azon újítások, melyeket jelenlegi, erélyes s magas szellemű igazságügyi kormányzatunk már is létesített, nevezetesen a decentralisatió műveletei, igen sikeres reformokat képeznek; mind arról, hogy az általa legújabban eszközlendő javítások s törvénykezési alakitások, p. o. a birói létszám szaporítása, a felebbezés korlátozása stb. nagyhasznú tényezőkül szolgálandnak jogszolgáltatásunk tökéletesb fejlődésében. Értjük ezt most különösen a kir. táblák tekintetében — a Curiára nézve a reform átalakítás ideje még nem állván be — a mi törvénykezési jogrendszerünk gyökeres újjáalakításával van elválhatlan kapcsolatban. A mi az új kir. táblákat illeti, 1893. évi tevékenységük eredményei ujabb tanúságot szolgáltatnak alaptalanságáról azon aggodalmak s megtámadásoknak, a melyek a decentralisatió reformintézménye ellen emeltettek s egészen még ma sem némultak el. Már pedig el kellenék némulniok s bűnbánólag meghajolniok ezen alkotás létesítője, azon alkotásnak bátor megteremtője előtt, a melyet elődei megkísérlem nem mertek; elnémulniok, tekintve azon fényes eredményt, miszerint dacára annak, hogy az évi ügybejövetel a kir. táblákhoz, a felebbezési jog példátlan korlátoltsága mellett tetemesen emelkedett és pedig a decentralisatió előtti 135 — 13(j ezernyi összegről 1893. évben 148 ezerre : az elintézések mégis oly nagy számot képviselnek, hogy az évi hátralékok az új tábláknál tetemesen megkevesbültek és pedig az 1888. évi időszak 35 ezréről 1893-ban 19 ezerre, a mi egy pár ezer híjával felényire való leapadást jelent. Ugy ezzel összhangzásban, tekintve azon kitűnő, illetve kitüntető eredményt, mikép mindamellett, hogy a birói létszám csak egygyel szaporittatott: 201-ről 1893-ban 202-re; az elintézések összege mégis nagy mérvben szaporodott, 135 — 136 ezerről (1888. év) 151 ezerre 1893-ban. Tehát azon meglepő eredmény, miszerint míg a táblai ügybejövetel 1888. évtől mostanig 12—13 ezerrel szaporodott: addig ellenkezőleg a hátralékok összege 15 ezerrel kevesbedett. És ez a táblai bírák erőfeszitett munkásságának a kifolyása, a mely abban nyilvánul, hogy mindenik biró — általában véve — évenkint 700 ügydarabnál többet végzett és pedig 500-on felül érdemileg, ülésekben. Ezen tevékenység s annak megfelelő ügyforgalom utóbbi években részletesen, következő számadatokban nyilvánult : Az ügybejövetel volt 1891. évben 138,956, 1892- ben 147,287, 1893- ban 148,010. Tehát a decentralisatió három éve alatt a bejöveteli szaporodás 10 ezer volt; az 1892. évi az előbbit több mint 8 ezerrel haladta meg és ezen nagy szaporodás utolsó évben még 723-al emelkedett. Az elintézendők összege részint a bejövetel szaporodása, részint az egységes táblai rendszerben igen magasra felnőtt hátraléki tömeg következtében egy európai államban sem észlelhető számra emelkedett. 1891. évben volt 162,443, 1892- ben 175,872, 1893- ban 170,739. Azon rendkívüli emelkedése az elintézendő ügyeknek, a mely 1892. évben — reméljük — tetőpontját érte el s a mely szemben az 1891. évivel nem kevesebb, mint 13,429 többletet mutat fel, 1893-ban 5,116-al csőkkent. És ezen szokatlan, egy felebbviteli fórum hivatásához, magasb szellemi rendeltetéséhez nem illő nagy tehernek csakis a birák rendkívüli, fentebb számokban is kifejezett munkássága s buzgalma mellett lehetett megfelelni. És a táblák birái annak meg is feleltek. Mert elintéztetett 1891-ben 133,858 ügy, 1892- ben 153,143, 1893- ban 151,255. E szerint az 1891. évi elintézések összege 1892. évben 20 ezerrel, 1893-ban 18 ezerrel növekedett. Es ez a rendes ügyfolyam igényeinek mégis megfelelt volna. Mert 1892-ben a bejövetelt (147 ezerét) hat ezerrel, az 1893-kit (148. e.) pedig három ezerrel felülmulta. És ennek természetes következménye lett a hátralékoknak a tényleges körülményekhez képest lehetőleg kedvező alakulása. A hátralék 1891-ben 28,585, 1892- ben 22,729, 1893- ban 19,484, Tehát a hátralékok — dacára az ügybejövetel nagy emelkedésének — 3 év alatt 9 ezerrel kevesbültek. Magában ezen tény elégséges lehetne az új szervezés indokolására és sikerének igazolására; tekintettel arra is, hogy ezen szervezést megelőző években a hátralékok 33—35 ezerre rúgtak. Ezen régibb hátralékok súlya nehezedik a kir. táblák működésére; az nem engedi'még az egészséges jogi fejlődést, a mi különösen a hátralékoknak nem megszüntetésében — a mi egy nagyobb birói testületnél nem is kivihető — hanem mérséklésében, a jogszolgáltatás gyorsaságával összeegyeztethető korlátozásában kell, hogy nyilvánuljon. Es ezen igazságügyi tehernek túlnyomó része a budapesti tábla területére, mint az új táblák között minden tekintetben legnagyobb terjeműre esik. Ennek nyomása alatt alakult a birói működés eredménye akképen, hogy ezen táblának hátraléka volt 1891. évben 6,535, 1892-ben 7,412 és 1893 ban 8,305. Ez a tábla bejövetelének (30,852) valamivel kevesebb, mint egyharmada s az elintézendőknek (38 ezer) egynegyedét megközelíti, a mi a felsőbb jogszolgáltatásban különösen nagy hátramaradás és nagy aránytalanságLapunk mai szama 13 oldalra terjed.