A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 14. szám - A kir. táblák és a Curia ügyforgalma 1893-ban. 1. r. (A kir. táblák.)

106 A JOGK ban is áll a többi táblák elintézendőihez és hátralékaihoz; a mint a következő adatok mutatják. Legtöbb e 1 i n t é z e n d ö j e volt 1893-ban Szegednek 20,842 és ezután Kassának 16,209, Debrecennek 15,403. Tehát Szegedet kivéve, mindenikének elintézendóje több ezerrel kevesebb mint a budapestinek fele és a hátralékok még is a debreceni táblánál 1,456, majdnem csak egyhatoda a budapestinek; a kassainál pedig 2,403, jóval kevesebb egyharmadánál. A szegedi tábla épen feltűnő állást foglalt el, elintézendóje több mint fele a budapestinek és hátraléka 1,039, alig képezi annak egyhatodát. Ezen táblák saját elintézendőik összegéhez képest is sokkal kedvezőbben álltak A szegedi 20,842 elintézendőnek majdnem csak huszadrésze (1,039) maradt hátralékban ; a kassai 16,209-nek hetede (2,403) és a debreceni 15,403 elintézendőnek egytizede (1,456.) Nagyobb (10 ezerén felüli) ügyforgalmat tüntettek fel 1893-ban még a következő táblák. T e m e s v á r elintézendóje 13,280, több mint a budapestinek egyharmada és hátraléka csak 1,999, nem is hetede amannak. Nagyváradi tábla elintézendóje volt 12,714, a budapestinek egyharmada, hátraléka 1,884, annak majdnek egyötöde. Győr elintézendóje 12,469, kevesebb mint a budapestinek harmada és hátraléka 625, annak még tizedrésze sem. A pécsi táblának volt 12,042, kevesebb mint a budapestinek egyharmada, hátraléka pedig 764, szintén kevesebb mint a budapesti hátraléknak tizedrésze. Pozsony elintézendői összege 11,818, jóval kevesebb a budapesti tábla harmadánál; hátraléka volt 1,320, kevesebb mint a budapestinek egyharmada. A kolozsvári tábla elintézendóje 10,394, a budapestinek közel egyharmada; hátraléka pedig 377, annak huszadrésze sem. Legkisebb és pedig 10 ezerén aluli forgalma csak Marosvásárhelynek volt, t. i. 7,052. hátraléka pedig 192. Nem mellőzhetjük annak megemlítését, miszerint a szegedi tábla birái munkásságának adatai legfeltűnőbbek. Ezen tábla 22 birájával 1893. évben 19,803 ügyet intézett el; a budapesti táblán pedig 43 bíróval 29,761 végeztetett; tehát csak 10 ezerrel több a majdnem még egyszer annyi bíróval. A debreceni táblának csak két bíróval volt kevesebbje (t. i. 20) és 13,947 ügyet végezett, a szegedinél hatezerrel kevesebbet. Ennek azután kitűnő befolyása volt a hátraléki összegek alakulására is. A szegedi táblának 20 ezer elintézendő mellett csak 1,039 hátraléka volt; a debreceninek csak ötezerrel volt kevesebb elintézendóje s hátraléka (1,456) négyszázzal haladta a szegedit. Nagyváradi táblának nyolc ezerrel volt kevesebb elintézendóje (12,714) és hátraléka 1884. évben nyolcszázzal multa felül a szegedi tábláét. A temesvárinak 13,289 elintézendóje hét ezerrel kevesebb s hátraléka 1,119 százzal nagyobb a szegedinél. A pozsonyi tábla elintézendóje 11,818, majdnem fele a szegedinek s hátraléka 1,320, mégis háromszázzal több. A Kassainak négyezerrel volt kevesebb elintézni valója (16,209) és hátraléka 2,403, több mint még egyszer annyi, pedig csak hárommal volt kevesebb birája a szegedinél. Nagyvárad s Pozsonyon kívül, melyek 13 —12 bíróval működtek, még Marosvásárhelynek volt 12 s Pécsnek 13 birája; az előbbinek 7,502 elintézendő ügyéből 192 maradt fenn; utóbbi tábla 12,042 elintézendóje mellett a hátralék 764 volt. Kétségtelen, hogy ezen ügyforgalmi adatokból lehet arra következtetni, miszerint némely táblánál a bírói személyzet nem elégséges az ügyhalmaz legyőzésére, tehát a birák száma szaporítandó, a mit igazságügyérünk a jelenlegi törvényhozás határozata folytán eszközlésbe is vesz. Azt azonban általánosan elvül felállítani alig lehet, nézetünk szerint. Mert többi közt Pozsonynak (12) Pécsnél (13) csak egy biróval van kevesebbje és mégis a hátraléka 1,320, majdnem még egyszer annyi, mint Pécsnek (764), midőn pedig Pozsonynak mind évi ügybejövetele (9,809), mind elintézendóje (11,810) több százzal kevesebb a pécsi tábláénál (10,874 és 12,714). Továbbá a kolozsvári s temesvári táblánál egyenlő a birák száma (16) és mégis a temesvárinál 1,119 a hátralék, a kolozsvárinál pedig 377, a mit az elintézendő összegek közt fenforgott különbség sem indokolhat, miután a kolozsvári táblának 13 s a temesvárinak 10 ezer volt a hátraléka, mi háromezer többletet képez, mig a hátralék háromszorozva van. Ezt mutatja a kassai s debreceni táblák közötti ügyforgalmi viszony is. A kassainak 19 birájával csak egy biróval volt kevesebbje, mint a debreceninek (20 bíróra); elintézendóje is (16 ezer) csak egy ezerrel volt több mint a 15 ezret felmutató Debrecennek; hátraléka 2,403, mégis egy ezerrel haladta a debrecenit (1,456). Az egyes kir. táblák 1893-iki ügyforgalmából, a budapesti kivételével, még a következő részletes adatokat tartjuk In'emelendőknek. Legnagyobb bejövetele volt a szegedi táblának, t. i. 17,779 és elintéztetett általa szintén a legnagyobb ügyszám 19,803, tehát a bejövetelen felül a régi hátralékösszegből is kétezer. Ezután következett a debreceni tábla 13,501 bejövetellel és 13,947 elintézéssel, mi szintén meghaladja a bejövetelt néhány százzal. Ezeket megközelíti a kassai s temesvári. A kassainak bejövetele volt 13,225 s elintézett összege 13,806. A temesvárihoz beérkezett 12,412 és elintéztetett általa 12,161. Legközelebb áll ezekhez még a győri tábla, melynek bejövetele szintén jóval túl van a tízezren, lévén 11,706 s elintézései 11,844. A tízezres s azon aluli ügyforgalomból a nagyváradi táblának bejövetele 10,895 s elintézései 10,830. A pécsi táblához beérkezett 10,874 és elintéztetett általa 11,278. A kolozsvárihoz bejött 9,835 és elintéztetett általa 10,017. Pozsonyi tábla bejövetele 9,809 és elintézési összege 10,498. Legkisebb forgalmú a marosvásárhelyi tábla 7,122 ügybejövetellel, minek 7,310 elintézés felelt meg. Ezekből látható, hogy a legtöbb tábla többet és többnyire jóval többet intézett el, mint bejövetele volt. Kivételt csak a temesváii és a nagyváradi tábla képezett, utóbbi csak 65 kevesblettel és az előbbi 250-el. Ezen tapasztalat bizonyítékul szolgálhat, hogy a régi egységes tábla túlságos nagy hátramaradása nélkül, az új táblák a jogszolgáltatás gyorsaságának igényeit kellően kielégíthessék. A hátralékok alakulásában fentebbi sorrend nem érvényesülhetett. Legnagyobb hátraléka van a kassai táblának, t. i. 2,403 és nagyváradinak 1,884, debreceninek 1,456, pozsonyinak 1,320, temesvárinak 1,119, szegedinek 1,039. Legkisebb a hátralék a marosvásárhelyinél 192, kolozsvárinál 377, győrinél 625 és a pécsinél 764. A kir, Curia legújabb döntvénye. Irta: dr. KILYÉN KÁROLY, kir. albiró Abrudbánya. Az 1890 : XXV. t.-c. életbe lépése óta négy kir. itélö tábla határozott abban a vitás elvi jelentőségű kérdésben, hogy a végrehajtási árverésen eladott ingatlan vevőjének az 1881 : LX. t.-cikk 180. §-a alapján birói kiküldött által birtokba helyeztetése meddig rendelhető el. Legelőször határozott a debreceni kir. itélő tábla 1891. évi október hó 14-én 3,638/1891. p. sz. alatt kelt s határozattárába felvett határozatával, kimondván, hogy a végrehajtási árverésen eladott ingatlan vevőjének javára az 1881 : LX. t.-c. 180. §. alapján a birtokba helyezés többé el nem rendelhető, ha a megvett ingatlanra a tulajdonjognak vevő javára bekeblezése már jogerejüleg elrendeltetett. A szegedi kir. itélő tábla 1892. január 25-én 571. polg. sz. alatt kelt s határozattárába felvett határozatával — ellentétben a debreceni kir. itélő táblával — azt állapította meg, hogy a tulajdonjognak a vevő javára megtörtént bekeblezése nem zárja ki annak birói kiküldőit által birtokba helyeztetését. Ez a határozat azonban nem oldotta meg a kérdést teljesen, mert arra nézve nem szolgáltat útbaigazítást, hogy a tulajdonjog bekeblezése után meddig kérhető a birói kiküldött által való birtokbahelyezés; a mig a tulajdonjogban változás nem történik bármikor, évek múlva is? A kassai kir. itélő tábla 1892. február 4-én hozott 1. számú polgári döntvényével a sommás visszahelyezés analógiájára azt mondta ki, hogy a birói kiküldött által való birtokbahelvezés csak akkor rendelhető el, ha ezt a vevő a vételi bizonyítvány kézbesítésétől, illetve a mennyiben az árverési feltételek szerint a tényleges birtokba vétel joga későbbi időponthoz van kötve, ennek az időpontnak beálltától számítandó egy év alatt kéri, bár javára a tulajdonjog előzőleg már be is kebleztetett. A bekeblezessel azért nem zárja ki a birtokbahelyezés elrendelését, mert indokolatlannak s a törvény világos céljával ellenkezőnek tartaná a keres elutasítását, midőn a tulajdonjognak bekeblezése a vételár azonnali kifizetése esetében nyomban megtörténik. Ez az indokolás azonban nyilváu téves, mert ha a vévő a vételárt már az árverés alkalmával le is fizeti, a telekkönyvi hatóság a tulajdonjog bekeblezéset 15 nap előtt el nem rendeli, mi- t. i. az