A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894 / 13. szám - Kossuth Lajos és a bűnvádi eljárás reformja
JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a >Jog« 13. számához. Budapest, 1894. április hó 1-én Köztörvényi ügyekben. Ha háztnlajdonos és vállalkozó a/ utóbbi által építendő liáz építkezési díjösszege tekintetében akként szerződtek, hogy a tulajdonos az építkezési dijat csak akkor lesz köteles tlzetni. midőn ö az epületet kifogástalannak találván, azt készen átvette, a háztulajdonos fizetési kötelezettsége, a tényleges baszuálatba vétől által beállott, inert azon ténye, hogy a liázat bérbeadás által használatba vette, a kifogástalan átadás és illetve [átvételt igazolja, s így azon az alapon, hogy utóbb az épületen hiányokat tapasztalt, idöelöttiségi kifogást nem érvényesíthet. A budapesti V. ker. kir. járásbíróság (1892. október 19-én 95,348/92. sz. a.): Horváth Mihály budapesti ügyvéd által képviselt F. Dániel felperesnek, dr. Kohn Henrik budapesti ügyvéd által képviselt F. Adolfné szül. L. Jozefa alperes ellen 2,338 Irt és jár. iránti sommás perében következőleg itélt: Alperes által viszonkeresetbe helyezett 26 frt 17 krnak alperes részére megítélése és beszámítása mellett, alperes tartozik felperesnek 2,311 frt 83 kr. tökét, annak 1891. nov. 1 tői számítandó 6% kamatját stb. megfizetni. A visszkereset 18 frt öO kr. iránti részével alperes elutasittatik stb. Indokok: Felperes keresetét az A) a. csatolt 1891. március 7-én kelt szerződés 13. pontjára alapitja, mely szerint alperes köteles a szerződésben körülirt építkezési munkákért megállapított 20,700 frtos átalányösszeg utolsó 8-ik részletét, illetve ebből még hátralékos kereseti összeget megfizetni, mert ő maga részéről szerződési kötelezettségének eleget tett, az építkezést befejezte, azt alperes átvette és használja ; alperes beismeri a szerződésnek általa történt aláírását és kötelező voltát, de tagadja, hogy az építkezés a szerződés értelmében elkészült, hogy az neki átadatott és hogy ö azt átvette volna; azért felperest elutasítani kéri, a szerződés 13. pontja értelmében a kereseti összeg nem esedékes a fentiek szerint, az esedékesség ugyanis csak a teljesen és véglegesen elkészült épületnek a háztulajdonos részéről kifogástalannak találása után fizetendő, ha az ily értelemben átadatik és átvétetik. Már pedig hogy az épületet kifogástalannak nem találta és igy át nem vette, igazolja a B) alatti közjegyzői kiadvány, melyben felperest a teljes elkészítésre felhívta. Hogy pedig az építkezés el nem készült, erre vonatkozólag részletesen felsorolja azon hiányokat, melyek azon találhatók. Ezen kifogások három csoportra oszthatók: a) tervtől) eltérések, b) hiányzó munkák, cj hibás munkák. Mindezen kifogások elvetésével azonban alperes a kereset értelmében marasztalandó volt a szakértők többségének a bíróság által elfogadott véleménye alapján, mely szerint a kifogásolt hiányok (és e tekintetben a szakértők véleménye egyhangú; a legnagyobbrészt fenn nem forognak, a fenforgó hiányokat pedig szótöbbséggel a felperes által alperesnél letett biztosítékra utalják. Fenn nem forgónak találtattak ugyanis a vízvezetékek és closettekre szerkezeti szempontból tett kifogások, a mosókonyhakatlannak második üsttel való ellátására felperes szakértők szerint nincs kötelezve, a csatornák föcsövét rendben találták, az udvart kerítő falat helyesen építve, a kifogásolt szobapadozatot, a pincefolyosót, a födém szerkezetét, magasságát és világosságát, földszint és emelet födém-szerkezetét, az udvar burkolatát, a folyosógyámköveket, az udvar eresz-vakolását, a tető szerkezetét, a padlás rekeszeket, takarék-tűzhelyeket és kályhákat, a kéménytisztitó ajtócskákat a szakértők egyhangúlag rendben és a szerződéinek megfelelőnek találták. Az első, másodemeleti falazaton régi anyag használatát a szerződés alapján, de a szakértők véleménye szerint megengedettnek kell tekinteni, a mennyiben a költségvetés vonatkozó II. pontjával szemben áll a szerződés, mely felekre első sorban kötelező és melynek 2. pontja értelmében »a lebontott régi épületből nyert jó anyag általában felhasználhatók, ha a beépítés a szilárdságot nem veszélyezteti. A szakértők a szilárdság tekintetében kifogásolni valót pedig a kérdéses falakban nem találtak. A fenforgó és szakértők által a ház használatba vétele után félévvel megállapított hibák pótlását a biztosítékra utalni kellett, mert a szakértők többsége is ezen véleményen van és annak elfogadását indokolttá teszi azok csekély jelentősége. Ilyenek : a vízvezetéki kagylók hátfalának pótlása 6 frt, üstház javítása 5 frt, csatornacső kicserélése folytán e burkolat helyrehozása 6 frt, az udvar falvakolása 5 frt, udvarburkolat javítás 5 frt, padlásrekeszeknél használt régi anyag felcserélése 8 frt, tisztító ajtók olajozása 2 frt, folyosó-kövek kicserélése 59 frt 50 kr., ablakok és ajtók belső fényezése 30 frt, régi épületben mázolómunka 30 frt, pincerekeszek helyes szerkesztése 65 frt; a folyosókövek I., II. emeleti csatlakozásánál talált hiányt a szakértők kifogásolhatónak nem tartják, csak szépészeti szempontból lennének ezen folyosókövek kicserélendők 60 frt költséggel; a folyosógyám-köveket pedig úgy biztosság, mint építés technikai szempontból elegendő számban és helyesen találták alkalmazva, csak a symmetriai szempont kívánná még két gyárakő elhelyezését. Kp ily csekély jelentőségűek és a kereseti összeg visszatartását nem indokolják, hogy egy kiöntő 16 frt értékben és a padlás-járda 13 frt 68 kr. pótlási értékben hiányzanak, a kiöntő helyett különben is egy fölös vízvezetéki berendezés találtatván. A tervtőli eltérésekre alapított kifogás elvetendő volt, mert a closettek elmaradását maga alperes kívánta beismerése szerint, az éléskamrák elhagyását pedig a felperes által becsatolt és alperes által aláirt C) alattival mutatkozik indokoltnak. Épen C) alattira vonatkozólag alperes annak aláírását beismeri. Másrészt azonban tagadja, hogy azon aláíráson kívül mást írni és hogy olvasni tudna. Ennek folytán pedig ezen aláírás csak kézjegynek tekinthető és miután tagadja, hogy a C. alatti neki felolvastatott és megmagyaráztatott, az vele szemben bizonyítékot nem is képez, a mennyiben annak tartalmát is tagadásba veszi. Igaz ugyan, hogy alperes azon állítása, hogy írni, olvasni nem tuti, F. és B. tanuk vallomásával valószínűvé tétetett és azzal szemben felperes a felolvasást és megmagyarázást nem igazolta, mindennek dacára a C) alattiban foglalt megállapodás létrejöttét igazoltnak tekinteni és alperes kifogását mellőzni kellett. S A. W. tanú vallomása szerint felek közt a kérdéses megállapodás létrejött és azonnal Írásba foglaltatott, mert alperes nem igazolta, hogy felperesuek arról, hogy ő irni és olvasni nem tud, tudomása lett volna, a mint ez különben a szerződésben nincsen megemlítve ; de nem is állította alperes, hogy a C) alatti felolvasását kívánta volna, és mert másrészről a szerződés 13. pontja értelmében az előző részletek az épület falazatának elkészítése és bevégzése után voltak csak esedékesek és alperes, a kinek felügyeleti joga a szerződésben külön kiköttetett és általa, beismerése szerint, gyakoroltatott is, mégis ezen részleteket felperesnek akadálytalanul és minden fentartás nélkül kifizette; már pedig az éléskamrák falazati munkát képezvén és hiányozván, alperes a falazati munkát késznek nem tarthatta, a mennyiben azok elhagyását maga nem kívánja. Dacára ennek, alperes ekkor ezen hiány iránt kifogást nem tett, mely annál is inkább észrevehető volt, mert szakértők szerint ezen kamráknak a falazatokban semmi nyoma sem mutatkozik. A fentiek szerint tehát a fenforgó hiányok pótlása tekintetében alperes a visszatartott 1,000 frt cautiora volt utalandó, és tekintettel arra, hogy a lakhatási engedély 1891. november 1-ére már kiadatott, alperes az épületet használja és az tényleg bérbeadatott, a biróság a szerződés 13. pontjában foglalt feltételt fenforogni látván, alperes a kereset értelmében marasztalandó volt, különösen figyelemmel arra, hogy az idézett 13. pont helyes magyarázatának alapjául a szerződés 1. pontjának azon kitétele kell, hogy szolgáljon, mely szerint az építkezésnek úgy kell elkészíttetnie, hogy a lakóház a használatra teljesen és végleg alkalmasan adassék át a háztulajdonosnak, minek fenforgása a fentiekből és a szakértők azon egyhangú véleményéből is következik, hogy a talált hibák a használatot nem gátolják, de azok helyreállítása is ez irányban befolyással nem lesz. A szerződés 13. pontjának alperes egyoldalú tetszésére vonatkozó kitétele pedig jogilag figyelembe nem jöhet. A szakértők ujabb meghallgatása ezek után különösen a szerződésnek a biztosítékra vonatkozó határozmányára figyelemmel, mint szükségtelen és nem döntő, mellőzendő volt. A viszontkereseti 26 frt 17 kr. vízvezetéki díjban felperes beismerése alapján marasztaltatott, a lakhatási engedély díja iránti 18 frt 50 kros részével alperes a szakértők egyhangú véleménye alapján utasíttatott el, de mert a szerződés 20. §-ának rendelkezéséből is felperesnek ebbeli fizetési kötelezettsége épen nem következik. A kamatok az építkezésnek felperes által használatba átvétele idejétől voltak felperesnek megítélendők stb. A budapesti kir. ítélő tábla (1893. okt. 18-án 13,046/P. 1892. sz. a.): Az első biróság ítéletének az a nem neheztelt része, a mely szerint az alperes viszonkeresetének 26 frt 17 krt kitevő része felperes irányában megítéltetett, érintetlenül marad. Ugyanazon Ítéletnek a kereset főtárgyára vonatkozó és továbbá az a része, a mely szerint alperes a viszonkeresetből 18 frt 50 krra nézve elutasittatott, helybenhagyatik stb. Indokok: Az A) a. építési szerződés 13. pontjában alperes arra kötelezte magát, hogy a tervek és költségvetés szerint felépítendő házért kikötött és részletekben fizetendő 20,700 frt átalányösszegből 2,375 frtot nyolcadik részletként akkor fog felperesnek megfizetni, a mikor az épület teljesen és véglegesen elkészül és azt alperes kifogástalannak találandja, felperes pedig azt alperesnek átadja s ez utóbbi ezt átveszi. Alperes beismerte, hogy e részletből 2,338 frtot visszatart és ez összeg képezi a kereset tárgyát. Alperes lényegében azt a kifogást teszi a kereset ellen, hogy felperes a házat teljesen és véglegesen még el nem