A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 11. szám - A németbirodalmi magánjogi codificatio 1893-ban. (Befejezés december végéig.)

86 A képviselőház igazságügyi bizottsága január hó 16 án Krajtsik Ferenc elnöklete alatt folytatta a házasságjogi törvényjavaslat részletes tárgyalását. A vitát a százkettedik szakasz tárgyalásával kezdették. A szakasz igy szól: A házasság az egyik házasfél kérelmére felbontható, ha a másik házasfél: a) ;i házastársi kötelességeket szándékos magaviselete által súlyosan megsérti; b) a házastársak családjához tartozó gyermeket büncselckvény elkövetésére vagy erkölcstelen életre reábirja, vagy reábirni törekedik ; c) erkölcstelen életet megátalkodottan folytat, - vagy d) a házasság megkötése után jogen jíilcg öt évnél rövidebb tartamú fegyházra vagy börtönre, avagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt fogházra Ítéltetett, és a biró a házasfelek egyéniségének és életviszonyainak gondos figyelembevételével meggyőződött arról, hogy a felsorolt okok következtében a házassági viszony annyira fel van dúlva, hogy a felbontást kérőre nézve a további életközösség elviselhetetlenné vált. T e 1 e s z k y István előadó részletesen megokolja a szakaszba foglalt relatív bontó okok fölvételét. Dispositioikat az utolsó pontban kimondott megszorítással helyesnek tartja. Hogy azonban a szakasz conceptiojának élesebb kifejezés jusson, az utolsó pontot e szavakkal kellene megkezdeni: »A felsorolt okokból azonban csak akkor bontható fel a házasság«. Polónyi Gézának azt a már előbb kifejtett nézetét, hogy az a) pont esetében bizonyos időre ágytól s asztaltól való elválasztást rendeljenek el, — nag>on is megfontolandónak tartja. Az illető szakasznál indítványt fog tenni erre nézve. Szilágyi Dezső igazságügyminiszter az előadó szerkezeti módosításához, hozzájárul Polónyi Géza a házasság felbonthatóságának álláspontján lévén, elfogadja azt, hogy a házasságot, mikor céljainak egyáltalán nem felel meg, ne csupán a szűkre szabott absolut bontó okok alapján lehessen felbontani. Helyesli a javaslatnak azt az álláspontját is, hogy itt ne általános szabályt mondjanak ki, hanem az eseteket felsorolják. Ezek közé az esetek közé a természete'leni fajtalanságot is felveendőnek véli; de elfogadva a válási okokat, nem engedné meg mindjárt a felbontást, hanem a szakasz eseteiben bizonyos, egy-két év közt való időn ár, a különválasztást rende'né el, hogy a könnyelmű felbontást lehetőleg megnehezítsék. Természetesen fenmaradna a feleknek az a joguk, hogy a biró által megszabott idő elteltével, pusztán az Ítéletre való hivatkozással, bizonyos határidőn belül a végleges felbontást kérhcs-ék. A szakasz d) pontját törlendőnek véli, mert nem akarná az öt éven alul levő időre itélt szerencsétlent annak is kitenni, hogy ne csak a társadalom, de a család is kitaszítsa magából. Szilágyi Dezső minister megjegyzi, hogy adj pont alatt elmondott ok természeténél fogva relatív, melyet az adott konkrét viszonyok szerint alkalmaznak majd. Nemcsak a müveit, de a nem művelt osztálybm is elég olyan férfi és nő képzelhető, a ki például egy tolvajjal, vagy csalóval, vagy hamis játékossal a közös életet folytathatónak nem tartja. Erre való tekintettel nem volna célszerű, ha ezt a relatív, a biró megítélésére bizott okot teljesen kiküszöbölnők. Ilyen relatív felbontó okok különben is egyes konkrét esetekben sokkal súlyosabb erkölcsi jelentőségűek lehetnek, mint egyes absolut fölbontó okok. Polóuyinak azzal az indítványával szemben, hogy az itélet ne szóljon azonnal való felbontásra, hanem separatiora, azt jegyzi meg, hogy egyes esetekben elismerhető annak jogosultsága, hogy ne mondják ki mindjárt a felbontást. A feleknek ilyen esetekre való tekintettel eleget tesz a 121. §., mely a végleges itélet meghozatala előtt a különélést rendszerint elrendelendőnck mondja ki és a feleknek módot ad rá, hogy megfontolják a dolgot, hogy kibékülhessenek. Ezt sokkal helyesebbnek tartja annál, hogy a végleges Ítéletben mondják ki ilyen esetekben a különélést. Azt, hogy a biró felemelhesse azt az időt, a melyet a feleknek azért engednek, hogy módjuk legyen megfontolni a dolgot, nem ellenzi, de azoknak a szempontoknak, melyeket Polónyi kiemelt, ez sokkal inkább megfelel, mintha végleges Ítéletben mondanák ki a különélést. M o h a y Sándor a szakaszban kimeritettnek látja a relatív bontó okokat, de hosszabb időt tart szükségesnek a házasság tarthatatlanságának konstatálására. Ez a határidőmeghosszabbitás a 121. szakaszban lesz helyén; a 102. szakasz eseteiben feltétlenül kötelezhető lenne a biró arra, legalább félévi separatiot rendeljen. \V 1 a s s i t s Gyula arra utal, hogy a d) pont esetei élő jogot képeznek a legtöbb európai judikaturában. Lehetnek olyan esetek, mikor például nyereségvágyból elkövetet lopások erkölcsi lehetetlenséggé teszik az együttélést. (Folyt, köv.) Ausztria és külföld. A ncinetbirodiilmi magánjogi codificatio 1893-ban. (Befejezés december végéig.) A/ 1,25)2—99. §. a nő hozományi javainak haszonvételéről s kezeléséről rendelkezvén, kimondatott, hogy a kezelés a férjet illeti, úgy, hogy nemcsak jogosult, hanem köteles is a rendes gazdasági kezelésről gondoskodni. A tervezet a férj kezelési jogát ugy tárgyalta ugyan, mint a haszonélvezettel szoros kapcsolatban állót, de mégis mint bensöleg attól különböző jogot, mely a férjnek egy idegen vagyonkezelő állását adja meg ahhoz, hogy o ezen jog gyakorlásánál mint meghatalmazott es mmt nejének képviselője jár el 3-ik személyek irányában. E mellett a ferj joga, neje meghatalmazása nélkül, a hozományi javak kezelésére vonat kozólag, az ő nevében jogügyleteket köthetni, csak kevés ügyletre szorittatott; nevezetesen nem jogosult a hozományhoz tartozó ingóságok (és elhasználható dolgok) felett neje kulon meghatalmazása nélkül rendelkezhetni. Es ha a no beleegyezését igénylő s a vagyon rendes kezelésére megkívántató ügylet megkötése szükségeltetnék, a nő azonban azt megtagadna : erre a terv szerint — a férj nejét csak peruton szoríthatna, valamint a nő is, ha férje az ily jogügylet kötését elmulasztana. A bizottság a tervezetnek ezen rendszere elleneben a ferj kezelési s haszonélvezeti jogára vonatkozó szabályokat egészen egyesíteni s ezen jogviszonyt nem a dologjogi »Niessbrauch« alapján, hanem akkép kivánta rendezni, hogy a férj közvetlenül családjogi állásánál fogva legyen jogosult a hozományi javakat — törvény korlátai közt — kezelni s haszonélvezni. Ezen iráuyelv kifolyásául a bizottságban következő szabályok állapíttattak meg. A férj kezelési jogánál fogva a hozományi javakhoz tartozó dolgokat birtokába veheti; hasznaikat ép ugy s azon terjede1 e m b e n megszerzi, mint a haszonélvező ; de az nem jogosítja fel arra, hogy neje beleegyezése nélkül köthessen oly jogügyleteket, melyek által neje 3-ik személyek irányában leköttetnék, sem arra, hogy oly tárgyak felett rendelkezhessen, a melyek a hozományhoz tartoznak. Azonban fel van jogosítva neje beleegyezése nélkül is a pénz s más elhasználható dolgok, valamint oly el nem használhatók felett rendelkezni, melyek a jószág leltárában foglaltatnak; továbbá követeléseket felszámítani nejének oly tartozásai irányában, melyek a hozományból követelhetők és oly követeié seket, melyek kamatra kiadva nincsenek, behajthatni; valamint a nő oly tartozásait, melyek a hozományból kielégitendök, a tartozás tárgyának átadásával kiegyenlíthetni (1,318., 1,319 ). Ha a nő a rendes kezelésre szükséges jogügylettől beleegyezését alapos ok nélkül megtagadja, ez a gyámhatóság által pótolható ; hasonlóan akkor is, ha a nőt betegség vagy távollét gátolja s a halasztás veszélylyel járna. (1,319.) Továbbá: jogosult a férj kezelési jogánál fogva valamely, a hozományhoz tartozó jogot, peruion saját nevében érvényesíteni, a mennyiben ily jog felett neje beleegyezése nélkül is rendelkezhet és az ily perben hozott itélet joghatályú nejére nézve s ellene is (1,322.). A férj kezelési jogával szemben áll kötelezettsége a nő jószágát rendesen kezelni (1,317), különösen az ahhoz tartozó pénzeket a gyámhatósági szabályoknak megfelelően elhelyezni, hacsak azok nem szükségeltetnének a rendes kezeléshez tartozó s a nőt terhelő kiadások fedezésére. Más elhasználható dolgokat a férj maga hasznára is fordíthatja vagy elidegenítheti, azon kötelezettség mellett, hogy a családi vagyonviszony megszűntével annak értékét megtéritendi ; sőt előbb is, ha azt a rendes vagyonkezelés köitségei igényelnék. (1,294, 1,296., 1,323.) A dec. 18 — 20-iki ülésekben a bizottság részleteiben folytatta a házassági vagyonjog s különösen a férjnek a hozományi javakra vonatkozó kezelési s haszonvételi jogának tárgyalását. Minthogy — eltérőleg a tervezettől — a bizottság megállapodásaként a férj feljogosittatik a hozományhoz tartozó tárgyak felett saját nevében neje számlájára rendelkezhetni, a bizottság viszont a hozományi jószág biztosítása érdekében szükségesnek találta bizonyos terjedelemben, a mennyiben telekkönyvi bevezetés nem szükségeltetnék, a surrogatio elvét alkalmazni, a mely szerint ha a férj azon javakból ingóságokat, bizonyos értékpapírokat (Inhaberpapier, blanco hátiratú Ordre papier) vagy azokra vonatkozó jogot, vagy más jogot szerezne, melynek szerzésére szerződés elégséges : azok tulajdona s azon jogok a megszerzés időpontjában, törvénynél fogva átmennek a nőre : hacsak a körülményekből az nem tűnik ki, hogy a férj a megszerzést nem a neje részére akarta eszközölni. És hogy hozományi vagyonná alakuljon mindaz, a mit a férj nejének háztartási leltárában már nem létező tárgyai helyébe megszerzett. A leltározást illetőleg, mig a tervezet szerint a férj nejének felszólítása nélkül is köteles leendett jegyzéket felvenni, de másrészt annak felvételét nem kövelelheti; most a bizottság által megállapittatott, hogy mindenik házastárs jogosult a hozományi javak állásának megállapítását jegyzék felvétele által követelni s mindenikök kívánhatja, hogy az azokhoz tartozó tárgyak állapota szakértők által megállapittassék (1,292) ; a nő kívánatára pedig a férj a kezelés mibenlétéről felvilágosítást adni tartozik. (1,324.) A hozományi javak kezelésével járó s a férj által viselendő terhekre vonatkozó tervezeti szabályok (1,297) lényegileg megtartattak; de töröltetett azon korlátozás, hogy a férj bizonyos (4-6 pont) kamatokat, szolgáltatásokat s terheket csak annyiban köteles viselni, a mennyiben a bevett, vagy rendes kezelés mellett bevehetett hasznokat túl nem haladják; egyszersmid az 1 297 §. megtoldatott azzal, hogy a mennyiben a férj neje irányában az említett kötelezettségeket viseli, a nő hitelezőinek a neje mellett mint foadps felelős és hogy a férj a házaséleti költségeket viselni artozik. Es megállapittatott, hogy a mennyiben a férjnek neje s kozos gyermekeik eltartására vonatkozó kötelezettsége a férj