A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 1. szám - A hagyatéki zárlat a gyámhatósági örökösödési eljárásban

5 A 2. szakaszt, mely szerint »az eljegyzésből nem származik kereseti jog a házasság megkötésére^ változatlanul elfogadták. A harmadik szakasznál, mely szerint bármely teljesítés kikötése arra az esetre, ha a jegyesek a házasságot meg nem kötnék, semmis, Polónyi az eljegyzésnek, ha az a házasságkötésre illetékes polgári tisztviselő előtt jött létre, consequentiákat óhajt tulajdonitani és arra való tekintettel, hogy mily visszah itása van a vétlen uőre anuak, ha az eljárás dugába dől, a kötbér teljes kizárását sem tartja megokoltnak, hanem megengedve a kötbér kikötését, a bírónak megadná arra az jogot, hogy a kötbért a fenlorgó viszonyok tekintetbe vételével leszámíthassa. M a n d e 1 Pál a szakaszt, mely az eljegyzést kivetkőzteti a szerződés attribútumaiból, helyesli és érdemleges módosítás nélkül elfogadja. Teleszky István előadó bírói mérséklés alá eső kötbérek kikötésével nem tartja orvosolhatónak az eljegyzés felbontásából származható következményeket. A javaslat azon az elvi állásponton áll, hogy a házasság erköle.;i alapjai megkövetelik azt, hogy megkötésekor a felek teljes szabadsággal lépjenek életközösségre és hogy erre a szabadságra semmiféle kényszer ne gyakorolhasson befolyást. Ennélfogva nem járul hozzá Polónyi módositványához. Körösi Sándor ugyanilyen értelemben nyilatkozik. Neumann Ármin szintén abban a nézetben van, hogy a kötbér kikötése megdöntené a 2. szakaszban már elfogadott elvet. H a v i á r Dániel azért sem járul a módosításhoz, mert ez spekulációkra szolgáltathatna alkalmat. Szilágyi Dezső minister a szakasz diszpozíciójának fentartását kéri. \ észter Imre a szakasz diszpozícióját elfogadja. Jelűnek Artúr és Komjáthy Béla a kötbér kiköthetésének ellene nyilatkoznak. A bizottság ezután változatlanul fogadj t el a szakaszt. A 4. § nál, mely szerint »az a jegyes, a ki az eljegyzéstől alapos ok nélkül lépeti vissza, vagy a másik jegyesnek a visszalépésre alapos okot szolgáltatott, a másik jegyesnek s szülőinek kártérítéssel tartozik, a kártérítés a kötendő házasság céljából tett kiadások összegét meg nem haladhatja«. Mandel abból a szempontból, hogy a nyilvánvalóan megtévesztett jegyes teljes kártérítésben részesülhessen, a §. második pontjában kimondatni óhajtja, hogy a kártérítés a kötendő házasság céljából tett kiadások összegét csak akkor haladhatja meg, ha a visszalépés megtévesztés folytán történt. Neumann felveti a kérdést, vájjon oly esetben, midőn a jegyes csábítással, csalárd ígéretekkel stb. a nőt teherbe ejti, nem lenne-e helyes kimondani, a mint más törvényhozások is teszik, hogy a kiházasitásáról is gondoskodni tartozik. Polónyi a tett kiadásokon túlmenő kártérítésre való jogot mindenesetre megadná a félnek, ha nagyobb kárt tud bizonyitarji. Oly esetekre nézve, midőn a felek tudva oly eljegyzést kötöttek, melynél felmentés alá nem kerülő bontó vagy semmiségi akadály forog fenn, kimondandó lenne, hogy kártérítési jognak nincs helye. Az aktorátussag joga nemcsak a szülőnek, hanem mindazoknak is meg lenne adandó, a kikre nézve az eljegyzés felbontásából vagyonjogi hátrány származik. Wlassich az aktorátust kiterjesztendőnek véli a nagyszülőkre és testvérekre. Szilágyi minister utal arra, hogy ha más törvények egyéb eltérő jogalapon nagyobb kártérítést biztosítanak, ez érintetlenül marad. Ennélfogva feleslegeseknek tartja szóló Mandel és Neumann indítványait. Azt, hogy a kártérités követelhetésének joga a szülőkön kivül a rokonokra is kiterjeszressék, elfogadja szóló. Joannovics felveendőnek véli, hogy kártérítéssel tartozik a törvényes képviselő is, ha beleegyezésének alaptalan visszavonásával okot szolgáltatott az eljegyzés felbontására. Fabiny a §-ban csak az eljegyzés polgári jogkövetkezményeit látja szabályozottaknak s miután az obligatio ex delicto e mellett fenmarad, elfogadja a §-t azon módosítással, hogy a kártérités iránti jog a családtagokra is kiterjesztessék. Havi ár a kártérítési jogot a kiadásokat fedező hozzátartozókra tartja kiterjesztendőnek. Barabás e jogot általában kiterjesztendőnek tartja mindazokra, a kik a kötendő házasság céljából kiadásokat teljesítettek. V e s z t e r megjegyzi, hogy ha az eljegyzéshez mindenféle jogi hatály köttetik, múlhatatlanul meg lenne állapítandó az is, mikor tekintendő az eljegyzés megkötöttnek. Teleszky előadó a törvényjavaslat megokolására való utalással feleslegesnek tartja ily definíció felvételét. A biró a konkrét esetben meg fogja ítélni, be van-e bizonyítva az, hogy a felek kölcsönösen házassági Ígéretet tettek és elfogadtak. Kajuch elfogadja a szakaszt a kártérítési jog kiterjesztésére vonatkozó megtoldással. Körösi az oly definíciót, a minőt Veszter óhajt, nem tartja a törvénybe valónak. Azt azonban kimoudandónak véli, hogy csak okirattal igazolt, vagy tanuk előtt kötött eljegyzés alapján Ítélhető meg kártérités. A bizottság elfogadja a szakaszt azon módosítással, hogy a kártérítési kereshetőség a szülőkön kivül a rokonokra is kiterjesztessék, hogy a szakasz második pontjában »kártérités« helyett »ez a kártérités* kifejezés tétessék, 5. §. A mit a jegyes vagy annak szülői a másik jegyesnek ajándékoztak, vagy az eljegyzés jeléül adtak, abban a feltevésben adottnak kell vélelmezni, hogy a házasság létesül vagy hogy az e!jeg)zés az egyik jegyes haláláig fennáll. A ki a visszalépésre alapos okot szolgáltatott, vagy az a jegyes, a ki alapos ok nélkül lép vissza, visszakövetelési jogát elveszti. A visszakövetelésre a gazdagodási kereset szabályai irányadók. Teleszí; y előadó e §. helyett a következőnek felvételét javasolja : »Az a jegyes, a ki az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépett, vagy a másik jegyesnek a visszalépésre alapos okot szolgáltatott, köteles azt, a mit neki a másik jegyes, vagy annak rokona ajándékozott, vagy az eljegyzés jeléül adott, természetben visszaadni, vagy ha természetben már nincs meg, értékét gazdagodása erejéig megtéríteni.« Javaslatba hozza továbbá az előadó, hogy tekintettel az első szakasz kihagyására, az 5-dik §. után a következő új szakasz vétessék fel: »Azon jegyes, ki az eljegyzéskor cselekvőképességében korlátolva volt, kártérítésre csak akkor köteles, ha az eljegyzésbe törvényes képviselője beleegyezett. A visszakövetelési jog a cselekvőképességben korlátolt jegyes ellen akkor is érvényesíthető, ha a törvényes képviselő az eljegyzésbe b :le nem egyezett.« Teljes Ülés a Curián. A (Juriának f. hó 3-án volt az első teljesülése az új esztendőben. A gyengélkedő Szabó Miklós curiai elnök helyett Czorda Bódog nyitotta meg az ülést, a ki a bírákat melegen üdvözölte. Visszapillantást vetett a Curia elmúlt évére, a személyváltozásokra és a Curia haloltaira. Konstatálja, hogy dacára a tanácsok és az egyes birák ügybuzgalmának, a hátralék az elmúlt évben 13,351 ügydarab, tehát 2,697-tel több , mint 1892. végén; pedig a mult évben a birák 810 darabbal többet intéztek el, mint 1892-ben. Az elnöki megnyitó után a könyvtári bizottság jelentését mutatták be. A teljes ülés köszönetet szavazott a könyvtári bizottságnak s tagjait újra megválasztotta. A nyugalomba vonult C s e m e g i Károly helyébe Czorda Bódogot választották meg a könyvtári bizottság elnökének. A kisebb fegyelmi tanács tagjai lettek : F r i n k Endre, Neuberger Ignác, Kozma Zsombor, Bibó István, S z e r e m 1 e i Lajos, Stefanidesz Henrik rendes és Kelemen Mór, Szeiffert Ede, Hammersberg J enő, P echata Endre, Keresztszeghy Lajos és Németh Péter póttagok. A nagyobb fegyelmi tanács tagjai lettek: Gyárfás Ferenc, Székely Ferenc, Popu József, Vavrik Antal, Beck Hugó, Illyés Károly, V á 1 k a y Bertalan, M e z e y Albert rendes, Janicsek József, G o 111 Ágoston, P o p o v i c s Jenő, C s a t h ó Ferenc, Hegedűs László, Andrassovics Béla, Asztalos Aba, Ádám Endre póttagok. Az alapítványi bizottságba megválasztották: Nagy Imre, Veszprémi János, Pásztélyi János, Németh Lajos rendes, Herich Tóth János, Vavrik Antal, Asztalos Aba és M e z e y Albert póttagokat. A két felszólam lási tanácsra beadott szavazatok összeszámlálása hosszabb időtt vett igénybe, azért ennek eredménye még ismeretlen. A királyi tábla teljes ülése. A királyi táblának f. hó 3 án délelőtt volt az új esztendőben az első teljes ülése. V é r t e s y Sándor elnök az újév alkalmából a következő beszédet intézte a bírói karhoz : Igen tisztelt birótársaim! Mielőtt a hivatalos teendőkre átmennék, szívesen üdvözlöm önöket az újév küszöbén és engedjék meg, hogy a jókivánatok ama halmazához, melylyel szűkebb és tágabb családi és baráti körökből ez újév kezdetén elárasztva lettek, én is egy porszemmel járuljak hozzá. Nem a szokásos konvencionális jókivánat az, melynek én kifejezést adni akarok, hanem a családi élet meleg ágyában táplált kedélyhangulatból fakad az ki. Hiszen mi is egy — bár tágabb keretű családot képezünk, egy a rendeltetésünk, egy a törekvésünk és egy a célunk. A sikerekben, melyeket munkánk verejtékével netán elérünk, közösen osztozkodunk, ugy a mint a csapásokban^ is, melyek e testületet egészben vagy egyes tagjában sújtják. Őszinte szivből kívánom tehát, felejtsék a lefolyt évnek netáni csalódásait, megpróbáltatásait és keserveit, melyekből hiszen mindnyájunknak kisebb nagyobb mértékben kijutott a része, kibékülve önmagunkkal, feledve a multat, megvigasztalva és reményteljesen, újult erővel lépjünk ez év nyilt útjára. Reményteljesen mondom, mert remény nélkül kopár, sivár az élet. Őszinte és igaz szivből kívánom, teljesüljenek jogos reményeik, ugy a mint óhajtják és a mint magukra és családjaikra nézve legelőnyösebbnek tartják, én pedig ajánlom magamat a jövőre is jóindulatú rokonszenvükbe és barátságukba. Az elnök ezután kegyeletes szavakban emlékezett meg Vajkay Károly elhunytáról. A lefolyt évben történt személyváltozásoknál pedig felemiitette Czorda Bódog királyi táblai elnöknek a Curia másodeluökévé történt kinevezését. A fegyelmi bíróság megalakulván, az elnökséget Sárkány József táblai alelnök, a helyettes elnökséget pedig T o m c s án y i Mór királyi táblai tanácselnök vállalta magára. A fegyelmi bíróság tagjaiul kisorsoltattak: Makay Dezső, Thirring