A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 1. szám - Ügyvédi képviselet a katonai biróságok előtt Ausztriában

6 A JOG-. Lajos, Bubi a Ferenc, dr. Fábri Gyula, dr. Tarnay János, Dessewffy Géza, dr. H e i 1 Fausztin és S k o f f Iván királyi táblai birák. A vegyes alapítványi bizottság tagjaivá megválasz­tattak Fényes Miklós és Zsembery Kálmán királyi táblai birák mint rendes, H a 1 m á g y i Sándor és Weber Ottó táblai birák mint póttagok. A királyi táblai külön alapítványi bizott­ságba rendes tagul az előbb megnevezettek, póttagul Tergov­s i c s István és Türk Szilárd királyi táblai birák választat­tak meg. Az előterjesztett statisztikai adatok szerint a lefolyt 1893. évben érkezett ügyek száma: polgári 13,994, úrbéri 63, váltó 5,415, büntető 11,380. A mult évben elintéztetett: polgári 12,869, úrbéri 50, váltó 5,618, büntető 11,214. A lefolyt évben összesen beérkezett ügyek száma 30,852, elintéztetett 29,751, a hátralék növekedett 1,101 darabbal, 1893. év végén az összes hátralék 8,315. Néhány folyó ügy előadása után az elnök arról a meg­állapodásról értesítette a királyi Ítélőtáblát, hogy ezután minden tanácsban egyformán reggel tizedféltől déli tizenkettedfél óráig lesznek az üléses. Vértessy Sándor, a budapesti kir. itélő tábla elnöke, ezen állásának elfoglalása alkalmából, a budapesti ügyvédi kamarához a következő nagyérdekü átiratot intézte : »Van szerencsém a tekintetes ügyvédi kamarát tisztelettel értesíteni, hogy u császári és apostoli királyi Felsége folyó évi november 19-én kelt legfelsőbb elhatározásával elődömnek, Czorda Bódog úrnak a m. kir. Curia másodelnökévé történt kineveztetése következtében a budapesti kir. itélő tábla elnökévé engem mél­tóztatott kinevezni, és hogy e minőségben a hivatalos esküt folyó év és hó 5-én letévén, a nevezett itélő tábla vezetését átvetem. Gyakorlati jogi pályámat az ügyvédi működés körében kezdvén, nem csak meleg részvéttel és élénk érdeklődéssel kisértem a tisz­telt ügyvédi kart fontos feladati teljesítésének utján, hanem ugy ott, mint a gyakorlati igazságszolgáltatás terén szerzett tapaszta lataim alapján meggyőződtem arról, hogy a jogvédelem és jog­szolgáltatás karöltve járó kölcsönös együttműködése képezi a helyes igazságszolgáltatás legbiztosabb alapját. Törekvéseim ösz­szege tehát oda leend irányítva, hogy a vezetésem és felügye­letem alatt álló bíróságoknak, az igen tisztelt ügyvédi karral való testvéries egyetértése és egybevágó közreműködése szilárdit­tassék és a jó igazságszolgáltatás érdekében az együvé tartozás meggyőződése tartósan biztosíttassák, felettébb kívánatos ez még azért is, mert történelmünk tanúsága szerint a mindenkor lelkes és nemes hazafias érzés által vezetett ügyvédi kar kebelé­ből nemcsak kiváló államférfiak, hanem korsza­kot alkotó codificátorok és a bírói kar legkitű­nőbb alakjai emelkedtek ki. Annak biztosítása mel­lett, hogy az ügyvédi érdekek előmozdítása hatásköröm keretében és szerény tehetségemhez képest nálam a legmelegebb párto­lásra találand, és azon meggyőződésben, hogy közérdekű törek­véseimben a tekintetes ügyvédi kamara hathatós támogatására és nagybecsű közreműködésére számitanom szabad leend, fogadja a tekintetetes ügyvédi kamara őszinte és meleg rokonszenvem őszinte kifejezését. Vértessy Sándor s. k.« Erre a budapesti ügyvédi kamara a következő átiratban vála­szolt: »Méltóságos Úr! Méltóságod szives volt 1,976/93. elnöki számú átiratában velünk tudatni, hogy O császári és apostoli királyi Felségének legfelsőbb elhatározásával a budapesti kir. itélő tábla elnökének neveztetett ki, és hogy ezen állását elfog­lalta. Igazi örömünket fejezzük ki a felett, hogy O Felsége Mél­tóságodat állította ezen felső bíróság élére. A királyi itélő táblai elnöki állás ma kétszeres fontosságú, mert nem csak a saját elnöklete alatt álló testület ügyeit intézi, nem csupán ennek judicaturáján gyakorol jótékony hatást, hanem hatásköre kiterjed az összes kerületében működő biróság felügyeletére és igazgatá­sára. Ily körülmények közt elsőrendű fontossággal bír az igaz­ságszolgáltatásra és az ennek egyik tényezőjét képező ügyvédi karra nézve az, hogy mily eszmék vezérlik a vezető kezet és mily szel­lem lengi át a vezetést. Méltóságod becses átiratában pedig az igazságszolgáltatás ügye iránt való mély lelkesedés és az ügy­védi kar iránt való meleg érzés áramlik ki. Fogadja Méltóságod őszinte meleg köszönetünket a nagyrabecsülés ezen megtisztelő szavaiért, melyben karunkat részesítette. Mi mindenkor hangoz­tattuk, hogy az igazságszolgáltatás csak akkor haladhat a tökéle­tesedés utján, ha annak minden egyes tényezője át van hatva az összetartozandóság érzetétől és az összhangzatos együttműködés szükségességének tudatától. Méltóságod is mint felső bíróságnak elnöke, a leghivatottabb helyről utalt erre s oly kifejezést adott ezen eszmének, mely bennünket az ez uton való haladás tekin­tetében megerősít és lelkesít. Törekedni fogunk saját hatás­körünkben, hogy a Méltóságod által oly nemes buzgalommal han­goztatott feladatok mielőbb megvalósuljanak s legnagyobb örö­münkre fog szolgálni ha szerencsések leszünk Méltóságodat üdvös működésében támogathatni. Fogadja Méltóságod új állásában őszinte tiszteletünk és üdvözletünk kifejezését. A budapesti ügy­védi kamara. Dr. Győry Elek s. k., elnök. Dr. Nagy Dezső s. k., titkár. A birói és ügyvédi kar összetartozandóságának és együtt­működésének szükségességét oly melegen hangoztató ezen két irat ismét egy lépés abban az irányban, a mely uton való haladás az igazságszolgáltatás sikeres működését van hivatva előmoz­dítani. A tábla elnöke az ügyvédekhez. Vértesy Sándor a budapesti királyi Ítélőtábla elnöke az ügyvédi kör üdvözlő átira­tára a következő levéllel válaszolt : »Ha valami még képes volna fokozni azt a meleg rokon­szenvet, melyet a hazai, s különösen a fővárosi ügyvédi kar iránt — melynek működési köréből 40 évet megelőzőleg léptem a bírói térre, és melynek soraib;n barátaim nagy számát van szerencsém tisztelni — ugy azok a lekötelező szives sorok volnának azok, melyeket a tisztelt ügyvédi kör a budapesti királyi ^ Ítélőtábla elnökévé lett legkegyelmesebb kineveztetésem alkalmából folyó évi december hó 14-én hozzám intézni kegyes volt. A magyar igazságügy lehető magas színvonalra emelése képezvén a jogvé­delem és jogszolgáltatás karöltve járó testvérképviselőinek közös célját, részemről szives készséggel szegődöm szerény munkatársul a kitűzött magasztos cél elérésének biztosítására. Annak biztosí­tása mellett, hogy a z ügyvédi érdekek előmozdítása és az ügyvédi hivatás tekintélyének emelése ama hatáskörben, melyet a törvény részemre kijelölt, nálam mindenkor legbuzgóbb támogatásra találand, fogadja az igen tisz­telt ügyvédi kör a jóindulatú szives megemlékezésért hálás köszö­netemnek, rokonszenves érzelmeimnek és különös nagyrabecsülé­sem őszinte kifejezését. Budapesten, 1893. évi december 21-én. Vértesy Sándor, a budapesti ítélőtábla elnöke.« Ausztria és külföld. ^Ügyvédi képviselet a katonai bíróságok előtt Ausztriában. A mi ügyvédi viszonyainkra is teljesen illenek azok a fej­tegetések, melyeket dr. W e i s 1 Ferenc Ernő, bécsi ügyvéd az osztrák ügyvédi viszonyokra vonatkozólag a következőkben mond. Vonják le az illetékes körök a következtetést. A felette érdekes cikk. melyet egy bécsi laptársunk közöl, a következő : Az alsó-ausztriai ügyvédi kamara 1891. márc. 10-én tartott teljes ülésében számos indítványt fogadott el, melyek ugyanakkor az igazságügyminiszter és a képviselőház elé terjesztettek. Ezen indítványok többek között a hivatási tevékenység szélesbitését célozták : a) a sommás eljárásban a közönséges meghatalmazottak kizárásával oly helyeken, a hol legkevesebb 2 ügyvéd van és b) oly ügyvédek törvényes kizárásának mellőzésével, kik a kötelező választott bíróságoknál védőként szerepelnek. A választmány ezen, az ügyvédség reformkérdését illető javaslatainak tárgyalására a teljes ülés tudvalevőleg folyó évi okt. 4-ére hivatott össze. Ez esetben hivatásomból folyó köteles­ségemnek tartom a kartársakat egy felette fontos körülményre figyelmeztetni. A mi a választmány által pártfogolt javaslatokat illeti, minden szabadon gondolkodó ügyvéd azon nézethez fog csatlakozni, hogy nem a ténykedő ügyvédek számának korlátozásá­ban, hanem a működési tér kibővítésében kere­sendő az orvoslás. A fentemiitett positiv javaslatok magukban véve bár ajánlatosak, mégis vonatkozásukban az ügyvédek számára és az illető jogesetek korlátolt mennyiségére, melyek a választott bíróságok előtt, vagy ügvvédek nélkül tárgyaltatnak, nem nagy­fontosságúak. Annál inkább meglepő, hogy az ügyvédség helyzete javí­tásának kérdésénél évtizedek óta a joggyakorlásnak egy roppant nagy tere kerüli ki a figyelmet, melyen nemcsak nagy anyagi, hanem kiválóan fontos ethikai eredmények volnának el­érhetők. Ausztriában van ugyanis 28 helyőrségi biróság, 2 ö r­hadbiróság, 1 tengeri biróság, 2 katonai akadémiai biióság, 1 katonai felsőbb biróság és 1 katonai leg­felsőbb törvényszék, tehát összesen 35 biróság, melyből Kremsre 1 helyőrségi biróság és Bécsre 1 helyőrségi, 2 őrhad, 1 katonai akadémiai biróság, a katonai felsőbb biróság és a katonai leg­felsőbb törvényszék esik, vagyis Alsó-Ausztriára 5 elsőfokú, egy felsőbb biróság és egy legfelsőbb törvényszék. Mit jelentenek a katonai bíróságok ezen tekintélyes számához és nagyjelentőségé­hez képest a kötelező választott bíróságok (a bécsi termény- és árútőzsdén), melyeknél az ügyvédi képviselet ki van zárva ? Mig azonban ezen tőzsdei választott bíróságokért harcolnak, küzdenek és kérelmeznek, a 33 év alatt, melyeken keresztül a katonai bíróságok reformjának kérdése folytonosan napirenden van, csekély személyemen kívül egy ügyvéd sem kísérletté meg soha az; ügyvédeknek ezen bíróságokhoz leendő bejuttatását szóba hozni. Es mégis igen nagy lenne ugy az anyagi, mintáz erkölcsi eredmény, ha a katonai bíró­ságok ajtói megnyílnának az ügyvédek előtt. A katonai jogszokás talajának meghódítása azonban egyszersmind az ügyvédi kar becsületbeli dolga és a jogszolgál­tatás biztonságának követelése. Utalok ez iránt előbbeni felhívá­somra, most összehasonlitásképeu csak egy mozzanatot akarok belőle kiemelni. A tőzsdei választott bíróságnál az ügyvédi kép­viselet behozatala ellen (joggal, vagy jogtalanul) azon ellenvetés tétetett, hogy tőzsdei perekben tőzsde-technikai ismeretek és tapasztalatok szükségeltetnek, melyek az ügyvédeknél esetleg

Next

/
Oldalképek
Tartalom