A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 9. szám - A németbirodalmi magánjogi codificatío 1893-ban. (Folytatás.)

A JOG. 71 nem a polgári hatóság előtt történt volna, minden más esetben pedig, midőn a házasság semmisége alakszeiüség hiányára alapittatik, a házasságkötés mindaddig érvényesnek veendő, mig fel nem bontatott, vagy semmisnek ki nem mondatott. A többség az ez iránti indítványhoz hozzájárult azon megszorítással, hogy ha a házasságkötés polgári hatóság előtt, de az elöszabott formaságok megtartása nélkül eszközöltetett, a semmiségi kereset csupán akkor lesz szükséges, ha a kötés a házassági registerbe be lett vezetve. A mi a további semmiségi okokat illeti, a b i g a m i á r a vonatkozó szabály több részről megtámadtatott, a mennyiben a tervezet szerint az új házasság akkor is semmis lenne, ha az előbbi érvénytelen volt, és az új házasság az előbbinek felbontása vagv megsemmisítése előtt köttetett. Hosszabb vita után megállapittatott, hogy az új házasság csak akkor legyen semmis, ha a házasíársak egyike, házasságkötés idejében, egy harmadikkal érvényes házasságban élt. E szerint az új házasság fennáll, ha az előbbi semmis, vagy az megtámadható s mint érvénytelen megtámadta tott. Azon indítvány azonban nem nyert többséget, hogy a bigámia miatt (1,250. §. :>>. p.) semmis házasság érvényessé váljon, ha felbontása vagy megsemmisítése előtt az előbbi házasság felbontva lett. A házasság érvénytelenségének szabályai (1,200—1,271. §§.) között az 1,25). §. 3. pontjaként semmis a házasság, ha a rokonsági vagy sógorsági akadály ellenére létesült, mi nem kifogásoltatott, de kimondatott, hogy az 1,236. §-hoz ujabban felvett tilalom oly személyek közti házasságra nézve, kiknek egyike a másiknak szülőivel, nagyszülői- vagy leszármazóival remi közösséget folytatott, csak halasztó hatálylval birjon. Megegyeztek abban is, hogy az 1,237. §-nál a házasságtörés akadályának felbontó hatály tulajdoníttatván, az az elleni vétés szintén mint semmiségi ok az 1,250. §-ba felveendő, de a házasság semmissége utólagosan, és pedig visszaható erővel dispensatio által orvosolható. A tervezet kiegészítést nyert annak kimondása által, hogy a házassági registerbe felvett, de alakszerüségi hiányból semmis házasságnak megsemmisítése nem érvényesíthető többé, ha a házastársak mint ilyenek 10 évig együtt éltek. Az 1,253 — 1256. §§ a semmiségi kereset indithatásáról, ily jogügyben a perjogi képességről s képviseletről, ily perben hozott Ítélet jogerejének subjectiv terjeméröl s más időleges eljárási szabályokról, helyeslést nyertek, de a polgári perrendbe utaltattak. (Vége köv.) Dr. Szokó lay István, budapesti Ug}>véti'. Nyilt kérdések és feleletek. Elrendelhető-e a biztosítási végrehajtás a tisztviselő lakbérilletményére házbérkövetelés fejében a veszély valószínűségének igazolása nélkül ? A végrehajtási törvény 225. §-a világosan mondja, hogy lejárt, de két évnél hosszabb időből hátralékban nem lévő bérpénz erejéig a bérbeadó kérelmére a bérelt helyiségben levő ingóságokra a biztosítási végrehajtás a veszély valószínűségének és a követelés összegének igazolása nélkül elrendelendő, ha a bérleti viszony igazoltatik. S ezzel kimeríti a végrehajtási törvény mindazokat a biztosítási tényezőket, melyeket a bérbeadónak nyújtani kívánt. Vagyis korlátozza a biztosítást a bérelt helyiségben levő ingóságokra. Ekképen a felvetett kérdés igen egyszerű s nem is foglalkoznám vele, ha nem volna tudomásom arról, hogy némely bíróságnál a törvény fenti intézkedésén túlmenve, a biztosítási végrehajtást a lakbérre is elrendelhetőnek vélik. Ugyanis támaszkodva a végreh. törvény 54. §-ának utolsó bekezdésére, melyben ki van mondva, hogy álladalmi, törvényhatósági és községi szolgálatban levő tisztviselők és hivatalnokoknak és az ott felsorolt más egyéneknek lakpénzei csak lakbér fejében foglalhatók le, elrendelik a biztosítási végrehajtást a lakpénzre is minden veszély kimutatása nélkül is, ugy indokolván, hogy ha a törvény épen fedezeti alapDak jelöli ki lakbérkövetelésekre a lakpénz-illetményt, szabad arra ilyen követelés alapján biztosítást is vezetni. Már a dolog természetében látszik lenni, hogy ha a törvény kijelenti, hogy a lakpénz csakis lakbérkövetelés fejében foglalható le, arra ily követelések biztosítására a bizt. végrehajtás is foganatosítható legyen. Hát hiszen ha a dologban csak a ratiót keresném és nézném, azt mondanám, hogv van ennek a gondolatmenetnek némi helyes alapja. Mert mindenekelőtt félévi házbérkövetelésre a törvény törvényes zálogjogot biztosit a bérbeadónak, e tekintetben tehát minden más foglaltató fölött elsőbbséget biztosit neki, ugy, hogy a félévi lakbér fejében nem is igen van szüksége a bérbeadónak külön biztosítási végrehajtás vezetésére. De a végreb. törvény ezen túlmegy a már hivatkozott 225. §-ban, melylyel nemcsak félévi, hanem lejárt két évi lakbérre enged neki biztosítást a veszély valószínűségének igazolása nélkül is, de mindig csak a bérelt helyiségben levő ingóságokra. Ebből látszik tehát, hogy még a 72. § ban nyújtott törvényes zálogjogon kívül külön kedvezményben kívánta részesíteni a bérbeadót házbérkövetelése fejében. Sőt maga a végreh. törvény megállapítja, hogy a lisztviselők lakbérilletménye csakis lakbértartozás fejében foglalhatók le. mert hiszen annak az a természetes rendeltetése, hogy lakbér fizetésére fordittassék. S így ezek fonalán észszerűnek is látszik, hogy a bérbeadó, ha a költségekkel felszaporodott házbérkövetelését a bérelt helyiségben lévő ingók által fedezve nem látná, biztosítási végrehajtást igényelhetne a bérlő tisztviselő lakbérilletményére is. Ugyanis ha a törvénv biztosítási végrehajtás kedvezményében részesiti a bérbeadót a lakásban lévő ingókra nézve, melyek pedig nem épen arra valók, hogy azokból, illetőleg azok árverési vételárából fedeztessék a lakbér, miért ne adná. meg a biztosítást a lakbérilletményre is. Hiszen a lakbértartozás és a lakbérilletmény között a legszorosabb az összefüggés. S tagadhatatlan, hogy ki van téve esetleges kijátszásnak a bérbeadó. Pl. közjegyzői okirat alapján állítólagos régebbi, nagyobb összegű házbértartozás fejében kielégítési végrehajtást vezet időközben egy harmadik egyén a lakbérilletményre. Mikor jut a jelenlegi bérbeadó pénzéhez, ha az ingókból nem nyerhet kielégítést ? Minthogy azonban mégis a házbérkövetelés az ingók által rendszerint fedezetet nyer; minthogy másrészt a lakpénz illetmény általában véve a biztosítási végrehajtás foganatosítása nélkül is eléggé biztosított fedezetet nyújt a bérbeadónak, mert másnemű követelések fejében le nem foglalható s állagát a végre hajtást szenvedő nem csonkíthatja, nem is érintheti; de főképen azért, mert a végreh. törvény a biztosítási végrehajtást kifejezetten csak a lakásban lévő ingókra engedi vezettetni, holott a lakbérről a 225. §-nál hallgat, az 54. §-nál pedig, a hol a lakbér lefoglalásáról intézkedik, a biztosítási végrehajtásról hallgat : nézetem szerint itt kiterjesztő magyarázatnak helye nincsen s a biztosítási végrehajtás veszély kimutatása nélkül a lakbér-illetményre el nem rendelhető, de némi ellentét vagy helyesebben hiány mutatkozik a végreh. törvényben, a midőn jóllehet egyedül lakbérkövetelés fejében engedi meg a lakpénz lefoglalását, arról nem intézkedik, hogy arra ily címen biztosítási végrehajtás is vezethető legyen. D. J. Vegyesek. A. budapesti ügyvédi kör választmánya népes ülést tarott február 21-én. A napirend legfontosabb tárgyát, az »egyházpolitikai reformokat támogató mozgalom végrehajló bizottságának« az ügyvédi körhöz intézett megkeresésének tárgyalása képezte. A jelzett bizottság az iránt kereste meg az ügyvédi kört, hogy küldjön ki egy vagy két tagot a végből, hogy a végrehajtó bizottsággal érintkezésbe lépvén, a f. évi március hó 4-én megtartandó országos gyűlésben netán részt venni óhajtó körtagok részére a kellő módozatokat megállapítsák A választmány a megkeresésnek eleget tevén, két körtagot ki is küldött. Etárgyat megelőzőleg, elnök, Szcdenits János bejelentette, hogy dr. Márkus Dezső, hozzáintézett levelében kijelentette, hogy nagy elfoglaltsága miatt a körben néhány hónap óta viselt titkári állásáról lemondani kénytelen. Ezek után Konkoly Thege József jelentést tett arról, hogy a J ó k a i ünnepélyre kiküldött bizottság kiküldetésének eleget tett, s hogy időközben Jókai a körhöz intézett '•zivélyes átiratban a megtiszteltetést megköszönte. Jókai levelének felolvasása és néhány folyó ügy elintézése után elnök az ülést berekesztette. A »Schieber«-rendszer egyik érdekes példáját közli a Sz. J. L. Végzés: »25,360/893. V. szám. Tárgyalási jegyzőkönyv T. Terézia felperesnek B. Benjáminné P. Julianna elleni 3<K) frt s j. iránti váltóperében. Végzés: Mielőtt ezen perbeu érdemleges határozat hozatnék, tekintetlel arra, hogy kifogásoló B. Benjáminné P. Julianna felperes T. Teréziának személyes megjelenésre való megidézését kérelmezte, ennélfogva T. Teréziának ama körülményre leendő meghallgatása végett, hogy fennáll-e a 300 frtos váltókövetelés, avagy tart-e fenn P. Julianna B. Benjáminné ellen a bemutatott váltóra 300 frtos váltókövetelést, tárgyalási határnapul 1894. évi február hó 20-ik napjának d e. 9 órája a kir. törvényszék pertárába kitüzetik, mely határnapon való személyes megjelenésre T. Terézia megidéztetik.« Hogy tehát a hiróság- az érdemleges határozat hozatalát elodázhassa, váltóperben a perben álló fél meghallgatása végett ennek személyes beidéztetését rendeli el. Igaz ugyan, hogy a váltóügyekben kö/etendő eljárás tárgyában 2,851/1. M. E. 1881. szám alatt kibocsátott igazságügyministeri rendelet kötelező ügyvédi képviseletet rendel, az is igaz, hogy ily tárgyalások a pertárban tartatnak meg és a pertárnok nincsen arra hivatva, hogy a felekkel tárgyalásokat tartson, mindazonáltal a törvényszéket ez nem feszélyezte és azon magasabb célból, hogy az érdemleges határozat hozatalától ideig-óráig meneküljön, a tételes törvényeket figyelmen kivül hagyva, a P 1 o s z-féle polgári perrendtartási tervezetet alkalmazta. A törvénySzék tehát néhány évvel előresietett! A rendbüntetési jog kezeléséhez. A Kassai J. K.« a következő esetet mondja el : Egy vizsgálat alatti terhelt a vallomási jegyzökönyvet következőleg irta alá: »Mit Vorbehalt der richtigen l'bersetzung meiner Aussage. X. N.>< A vizsgálóbíró újra kezdte Íratni a jegyzökönyvet, hogy a terhelt ezt megjegy-