A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 52. szám - Szemle az osztrák jogi életről az elmúlt évben. Eredeti tudósitás

387 fogadhat kiindokolás képviselöházasságjog marakülönösen ÍSlaTiulIS fa?"fdVe JÓ!a> h0«y 3 nemzeti követelmények megvalósulásit hatalmas lépéssel elő fogja mozdítani. rit»tM»BÍ.!>l.Sy* mmiszter elö"« szóló érdemleges érveinek megvitatását helyesebbnek tartja a részletes tárgyalásra hagyni fenn; de eg> ellen már most fel kell szólalnia, egyet nem e azt, hogy e javaslat akár csak részben i's pártmanöver folyása lenne s bármely párt ellen lenne intézve Az kimutatja, hogy mióta az alkotmány visszaállíttatott, a haz constanter azt az irányt .vallotta, hordandó szabályozásánál három elv tartandó szem előtt: egységes Miassagi jog, állami jurisdictio és a polgári házasságkötés tormája, 25 év ota ez a képviselőháznak állandóan követett iránya. Ha ezen urányhos való ragaszkodás pártmauöver, ugv ezt a jövőre is követni fogjuk; ha azonban előtte szóló e kifejezés alatt egyebet akart érteni, ezt szóló sem felfogni nem képes, sem elfogadni nem hajlandó. Ei a javaslat egyébiránt uem egy párt támogatására számit, a szabadelvű párt nem csiuál ebből semmifele privilégiumot. Számit e javaslat minden liberális ember támogatására, tartozzék az bármely párthoz, mert ez Magyarország szabadelvű elemeinek, bármely pártba tartozzanak is, közös meggyőződésére van épitve. Körösi Sándor üdvözli a kormányt é igazságügyminisztert a javaslat benyújtása végett. W l a s s i C S Gyula e javaslatban a kormány ingadozást nem ismerő, de nem is tűrő politikai irányának legpregnánsabb termékét látja. A javaslat korszakos jelentőségű politikai tett. Barabás Bíla, mint pártember, a függetlenségi párt nevébeu teszi meg nyilatkozatát. Minthogy e javaslat a szabadelvű irányúak egyik kétségtelen vívmánya, minthogy ezzel a függetlenségi pártnak folytonosan hangoztatott kívánsága teljesül, azt általánosságban szívesen elfogadja, jóakaró észrevételeit a részletes tárgyalásra tartván fönn. M o h a y Sándor örömmel fogadja ela javaslatot. Komjáthy Béla szintéu kijelenti, hogy e javadalot pártszempontból felfogni nem szabad és nem lehet. Fabiny Teofil abból a szempontból nézvén a javaslatot, hogy mennyiben felel meg az igényeknek és mennyiben biztosítja a felekezetközi békét, ahhoz készséggel hozzájárul. Görgey Béla kitűnő törvényhozási munkát lát a javaslatban. Jelűnek teljesen elismeri e kérdésben a függetlenségi párt érdemeit és a nemzeti pártét, de főleg a vezérét, ki felszólalásával nagy mértékben hozzájárult az eszmék érleléséhez és a reform hívei számának szaporításához. C h o r i n a legnagyobb súlyt e javaslatnál arra helyezi, hogy e reform szüksége s időszerűsége tekintetében az összes pártok teljes összhangzásban vannak. A ki objective itél, el fogja ismerni, hogy a kormány volt az, mely 1867. óta a legnagyobb társadalmi probléma megoldását e törvényjavaslatban végrehajtotta. Parlamentaris szeropontlól is fontosnak tartja ez eszme megvalósítását, mert ez próbaköve lesz egyszersmind annak is, mennyi a súlya állami életünkben a képviselőházat alkotó összes párták egyező akaratának. A mai tárgyalást szóló e tekintetben biztató jelnek tekinti s a javaslatot elfogadja. M a n d e 1 Pál remeknek találja a javaslat szerkezetét. M a t u s k a Péter szerint e javaslatot csak azok nem pártolják, kik a magyar állam consolidálását nem óhajtják. A mi a papság jövedelmének netaláni csökkenését illeti, az csak másodrendű kérdés lehet, de a jövő alakulását olyannak hiszi, hogy a papság anyagi helyzete is jóval kedvezőbb lesz, mint eddig volt. Bölöni Ödön elismerését nyilvánítja az igazságügyminiszternek. Krajtsik elnök a maga részéről is hozzájárulván a javas • lathoz, kijelenti, hogy az igazságügyi bizottságnak valamennyi párthoz tartozó tagjai általánosságban egyhangúlag elfogadták a törvényjavaslatot. (Altalános éljenzés.) A részletes tárgyalás megkezdése jan. 3 án d. e. 10 órára tűzetvén ki, az ülés véget ért. A sommás eljárásról és a fizetési meghagyásokról szóló törvénycikknek életbeléptetésével egyidejűleg átdolgozandó bélyegés illetékügyi szabályok tárgyában e hó 19 ikén az igazságügymiuiszteriutnban enqué e-tárgyalás vette kezdetét. Az értekezletnek elnöke Erdélyi Sándor államtitkár, tagjai Urbán Géza pénzügyminiszteri min. tanácsos, mint előadó, dr. Immling Konrád kúriai biró, Lányi Bertalan kir. ítélőtáblai bíró, Kiss Károly budapesti IV. ker. kir. járásbiró, dr. Fodor Ármin az igazságügyminiszteriumba szolgálattételre behívott kir. aljárásbiró, végül dr. Fraenkel Sándor és dr. Vetsey István ügyvédek. A tanácskozás tárgyát képezte a peres eljárásban lerovandó bélyeg- és illetékekre vonatkozó szabályok részbeni módosításáról szóló törvényjavaslat, a mely zárhatározatában a vásári bíráskodás, határjárás, mesgyeigazitás, sommás visszahelyezés, lakásfelmondás és lakkiürités, végre a bérelt lakás átadása iránti ügyekben felmerülő bélyeges illetékeknek rendeleti uton leendő szabályozását helyezi kilátásba és azon fontos utasítást tartalmazza a pénzügyminiszter részére, hogy az összes bélyeg- és illetékszabályokat és ezekre vonatkozó törvényeket minden korlátozás nélkül általános vizsgálat alá vegye és az egy teljes gyűjteményben foglalandó rendelkezéseknek törvény erejével leendő felruházása végett a törvényhozásnak előterjesztést tegyen. A tanácskozás előreláthatólag több napig fog tartani. A bányarendtartás. A pénzügyminisztériumban — mint értesülünk — már régebben teljesen elkészült az új bányarendtartás tervezete Tekintettel azokban arra, hogy a megalkotandó új bányatörvény mélyreható változásokat fog előidézni az anyagi bányajog teréu, nem látszott célszerűnek törvényhozási elintézés tárgyává tenni az alaki bányajogot, vagyis a rendtartást, mielőtt nincs véglegesen megállapítva az anyagi bányajog reformja. Az új bányatörvényjavaslat és rendtartás alkalmasint egyidejűleg fog letétetni a képviselőház asztalára. A bányatörvényjavusliit. Mint tudva van, a pénzügymiuis/.ter'urabau már régebben elkészült s szaktanácskozmányokou is keresztülment az új bánvatörvényiavasht tervezete. A kormány egységes bányajog alkotását vette célba a kőszénre nézve is, de e tekintetben az érdekellek köréből különböző kifogások és aggályok emelkedtek, a melyek folytán késedelmet szenvedett a törvényjavaslat előterjesztése. Újabban a kőszén-kérdésre nézve is azonban annyira átalakult a közvélemény, hogy a törvényjavaslat idevonatkozó reudelkezései előreláthatólag nem fognak nagyobb ellenzéssel találkozni. A pénzügyminiszter közölte a nyár folyamán e törvényjavaslatot az igazságügymiiiiszterrel, a ki által nyilatkozatra felkért sz.ikférfiak véleméuyei már beérkeztek. Ennek alapján a törvényjavaslat — mint értesülünk —legközelebb utolsó revisio alá vétetik s azután be fog terjesztetni a képviselőháznak. » Járásbíróságok és adóhivatalok. Az országban, mint tudva vau, sok oly helyen áll fenn — telekkönyvi hatósággal is felruházott — járásbíróság, a hol nincs kir. adóhivatal, a miből különösen az üzleti forgalomra nézve s egyéb tekintetben is nem egy inkonvenientia származik. Ezekre való tekintettel — mint értesülünk — illetékes helyen azon intézkedésnek életbeléptetésével foglalkoznak, hogy a telekkönyvi hatóság, vagyis a járásbíróság a kérdéses helyeken megbizassék a váltók felülbélyegzésével s esetleg más szükséges teendőkkel is. Az idevonatkozó intézkedés adtninistrativ úton mielőbb megvalósítást fog nyerni. A kötelező doktorátus eltörlése tárgyában gr. Csáky Albin közoktatásügyi miniszter a képviselőháznak törvényjavaslatot terjesztett be, melyet legközelebb egész kiterjedésben közölni fogjuk. Ausztria és külföld. Szemle az osztrák jogi életről az elmúlt évben. (Eredeti tudósítás.) Az év vége felé közeledik s vele együtt az osztrák törvényhozó testület munkálata is; hasztalan kutatunk azonban idén is — ama testület tevékenységének eredményét tekintve — az igazságügyi törvényhozás terén valami kimagasló alkotás után. Ma is, mint évtizedek óta várjuk a büntető törvénykönyvet és az uj törvénykezési rendtartást, uem is szólva sok más fontos és szükséges törvényről. Az osztrák parlament erejét többnyire a nemzeti politika vitáiban forgácsolja szét, melyek alkalmasak arra, hogy az egyes nemzetiségeket szétválaszszák és egymás ellen elkeseredettekké tegyék s nem talál időt törvényhozási munkálatokra, melyek után a birodalom innenső felének összes népei, a jelenleg érvényben levő törvények némelyikének nyomása alatt egyenlően szenvedve, egyenlően áhítoznak. Az állandó büntetőjogi bizottmány tárgyal ugyan már két év óta s meg kell vallani, nem eléggé méltányolható szorgalmat fejt ki munkásságában; de az általa feldolgozandó anyag oly óriási, hogy minden valószínűség szerint az 1894. év is az örökkévalóság homályába vész, mégis a nélkül, hogy az ország több részében a nép erkölcsi és jogi öntudatának meg nem felelő régi büntető törvény helyébe egy a modern nézeteknek és igényeknek megfelelő lépne. Ha legalább remélhetnők, hogy az uj büntető törvényt valóban a haladás szelleme s a liberális gondolkodás lehellete fogja átlengeni, mint azt egy nagy középeurópai állam törvényhozóitól a dicsőséges XIX. század végén elvárhatnék. Alig pár mért fö'dnyi távolságban ama csudálatra méltó országtól, melyben a liberális gondolkodás most nagyszerű győzelmet készül ünnepelni, mi a reaktio mocsarában mélyen süppedünk, mely fájdalom a törvényhozásra s evvel együtt a készülő félben levő büntetőtörvényre is igen sajnálatos befolyást gyakorol. A büntető törvényhozónak nem kell és nem szabad szociális politikát űzni és a gazdasági károk elhárítását, melyeket egy bizonyos időszak bizonyos körülmények között előidéz s melyektől tehát az átmenetiség jellegét elvitatni nem lehet, büntetéssel való fenyegetésekkel megkiséi teni. Ezt teszi a mi büntetőjogi bizottságunk s példának csak azon határozatokat hozzuk fel, melyeket árúk feldicsérését illetőleg valótlan, c s a 1 ó d á s r a a 1 a p i t o 11 a cl a t o k, árúknak concurrensek által való ócsárlását illetőleg, ugyanoly körülmények között s a tőzsde játékra való csábítást illetőleg valótlan s csalárd adatok által hozott. Világos, hogy mily nyulékouyak e határozatok. Soha, de sohasem fog a törvényhozásnak sikerül-