A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 50. szám - Teljes ülés a budapesti kir. itélő táblán

366 A JOQ. haláláig fennáll. A ki a visszalépésre alapos okot szolgáltatott, vagv a/ a Jegyes, a ki alspos ok nélkül lép vissza, visszakövetelési jogát elveszti. A viszszakövetelésre a gazdagodási kereset szabályai irányadók. 6. 5;. A kártérítési és visszakövetelési jog az örökösökre csak az esetben száll át, ha a jogosult keresettel érvényesítette. 7. §. A 4. és 5. §-okon alapuló keresetek, az eljegyzés megszűnésének napjától számított egy év alatt elévülnek. II. FEJEZET. Házassági akadályok. 8. §. Cselekvőképtelen személy (149. §.) nem köthet házasságot. 9. §. Férfi 18-ik, nő 16-ik évének betöltése eló'tt nem köthet házasságot. Az igazságügyminiszter felmentést adhat. 10. §. Kiskorú nem köthet házasságot törvényes képviseló'jének beleegyezése pélkül. 11. §. Husz éven aluli kiskorúnak házasságához az atyának és ha atya nincs, az anyának beleegyezése is szükséges. Törvénytelen gyermeknél a beleegyezés az anyát illeti. Ha a szüló'k ágytól és asztaltól el vannak választva, vagy házasságuk felbontatott, az anya a gondozása alatt álló gyermekre nézve az atyát megelőzi. Mig az örökbefogadás felbontva nincs, az örökbefogadott gyermekre nézve a vérszerinti szülőt beleegyezés nem illeti. Testi vagy elmebeli fogyatkozás avagy távollét által tartósan gátolt, vagy az atyai hatalomtól avagy a gyámságtól megfosztott szülőt, kivéve ha a megfosztás vagyonkezelés okából történt, nem létezőnek kell tekinteni. Azt, hogy a szülő gátolva van, a gyámhatóság állapitja meg. 12. §. Ha a kiskorú huszadik évét be nem töltötte és beleegyezésre jogosult szülője nincs, a törvényes képviselő beleegyezése csak akkor hatályos, ha a gyámhatóság jóváhagyta. Nem szükséges a jóváhagyás, ha a törvényes képviselő a kiskorúnak nagyatyja. 13. §. Ha a törvényes képviselő vagy a szülő a beleegyezést nem adja meg, a házasság megkötéséhez a gyámhatóság beleegyezése szükséges. 14. §. A gyámhatóság a kiskorú meghallgatása nélkül nem határoz és kizárólag annak érdekét és jövőjét tartja szem előtt. 15. §. Nem köthetnek egymással házasságot: a) vérrokonok egyéne-, ágon ; li) testvérek akkor sem, ha csak atyjok, vagy anyjok közös ; c) az egyik házastárs a másik házastársnak egyenes ágbeli vérrokonával, a házasság megszűnése, vagy érvénytelenné nyilvánítása után sem. A származás törvényes vagy törvénytelen volta nem tesz különbséget. 16. §. Nem köthet uj házasságot az, kinek korábbi házassága meg nem szűnt, vagy érvénytelenné nyilvánítva nincs, kivéve ha korábbi házassága semmis. Holttányilvánitás esetében a 94. és 95. §-ok irányadók. 17. §. Nem köthet házasságot : a) az, a ki házastársát meggyilkolta, szándékosan megölte vagy élete ellen tört, azzal, a kivel egyetértve vagy a kinek közreműködésével követte el ezt a cselekményt ; 6) az, a ki másnak házastársát meggyilkolta, szándékosan megölte vagy élete ellen tört, a másik házastárssal, ha ezt a cselekményt vele egyetértve, vagy közreműködésével követte el. 18. §. Tilos házasságot kötni annak, a ki ellen vagy elmebetegség, vagy jelekkel megértést is gátló siketnémaság okából indíttatott gondnokság alá helyezési eljárás és ellene : a) a zárlat elrendeltetett, ennek közzétételétől megszűntéig; vagy á) a gondnokság alá helyezés még nem jogerős Ítélettel ki lett mondva, az Ítélet hozatalától jogerőre emelkedéséig. 19. §. Tilos házasságot kötni a szülő beleegyezése nélkül annak a kiskorúnak, a ki a 20-ik évét meghaladta, akkor is, ha a törvényes képviselő beleegyezett. A 11., 13. és 14. §-ok megfelelően alkalmazandók. 20. §. Tilos a házasságkötés a felmenő ágbeli vérrokon testvérével. A rokonság és testvéri kapocs a 15. §. szerint Ítélendő meg. A király az igazságügyminiszter előterjesztésére felmentést adhat. 21. §. Tilos a házasságkötés, mig az örökbefogadás felbontva nincs : a) az örökbefogadó és az örökbefogadott, valamint ennek vérszerinti leszármazója között; b) az örökbefogadó közt és az örökbefogadottnak, valamint ez utóbbi vérszerinti leszármazójának volt házastársa között ; úgyszintén az örökbefogadott, vagy ennek vérszerinti leszármazója és az örökbefogadónak volt házastársa között. Az igazságügyminiszter felmentést adhat. 22. §. Tilos a házasságkötés a gyám, valamint annak leszármazója és a gyámolt között, mig a gyámsági viszony tart. 23. §. Tilos a házasságkötés azok közt, a kiket a felbontó Ítélet házasságtörés miatt a házasságkötéstől eltiltott. A király az igazságügyminiszter előterjesztésére felmentést adhat. 24. §. Tilos házasságot kötni, mig a korábbi házasság érvénytelenné nyilvánítva nincs, akkor is, ha a korábbi házasság semmis. 25. §. Tilos holttányilvánitás alapján házasságot kötni, ha a holttá nyilvánított házastársa vagy az, kivel új házasságot akar kötni, tudja, vagy ha igazolva van, hogy a holttányilvánitott a vélelmezett elhalálozás napját túlélte. 26. §. Tilos házasságot kötni az egyik házastársnak azzal, a ki a másik házastárson elkövetett vagy megkisérlett gyilkosság miatt mint tettes vagy részes elitéltetett. A király az igazságügyminiszter előterjesztésére felmentést adhat. 27. §. Tilos a nőnek új házasságot kötni házasságának megszűnésétől vagy érvénytelenné nyilvánításától számított tiz hóna]) eltelte eló'tt. Elhárul ezen akadály, ha a nő időközben szült. Ezen tilalom a holttányilvánitó Ítélet alapján megengedett új házasságkötésre és a 74. §. c) pontja esetére nem terjed ki. Az igazságügyminiszter felmentést adhat. 28. §. Tilos az egyházi felsőbbség engedélye nélkül házasságot kötni annak, a ki azon egyház szabályai szerint, melyhez tartozik, egyházi rend vagy fogadalom okából házasságot nem köthet. 29. §. Tilos a házasságkötés a véderőró'l szóló törvény értelmében szükséges nösülési engedély nélkül. 30' §. Tilos házasságot kötni szabályszerű kihirdetés nélkül. (52. §.) A közigazgatási hatóság felmentést adhat. 31. §. A 17., 21. §. /') és 26. §-ok alkalmazásánál a megszűnt vagy érvénytelenné nyilvánított házasság figyelembe nem jön. III. FEJEZET* A házasságkötés. 32. §. A házasságkötéshez a felek szabad beleegyezése szükséges. Kényszer, tévedés és megtévesztés kizárja a szabad beleegyezést. 33. §. A házasságkötést időhöz vagy feltételhez kötni nem lehet. Ilyen kikötés nem létezőnek tekintetik. *) A III. Fejezet 34. §. 2. és 3. bekezdése, a 35—44., 53., 54., 58—60. §§. az anyakönyvekről szóló törvényjavaslatba teendők át. 34. §. A házasság megkötését kihirdetés eló'zi meg. A házasság kihirdetését a jegyesek személyesen, törvényes képviselőik vagy általuk e célra külön meghatalmazottak kérhetik. A kihirdetést az anyakönyvvezetök teljesitik. • 35. §. A házasságot abban a községben kell kihirdetni, mely a jegyesek rendes lakhelye. Ha különböző vagy több rendes lakhelyük van. a kihirdetés mindegyik lakhelyen teljesítendő. Ha utolsó rendes lakhelyükön még nem laknak három hónap óta, a házasság közvetlenül megelőző rendes lakhelyükön is kihirdetendő. 36. §. Rendes lakhely hiányában a kihirdetést abban a községben kell teljesíteni, hol a jegyesek tartózkodnak és ha ottani tartózkodásuk óta még három hónap nem telt el, ott is, hol utoljára három hónapon át tartózkodtak. Ha ily tartózkodási hely meg nem állapitható, a házasságot a jegyesek községi illetősége vagy születése helyén is kell hirdetni. Ha sem a községi illetőség, sem a születés helye meg nem állapitható, az anyakönyvvezető országos hirdetményt tesz közzé. Ily esetben a házasságot csak a hirdetmény közzétételétől számított három hónap elteltével szabad megkötni. 37. §. A kihirdetést azon anyakönyvvezető rendeli el, ki a házasság megkötésénél közreműködni jogosult. (48. § ) Két ily jogosult közt a jegyesek választhatnak. Ha az anyakönyvvezető a kihirdetést elrendelte, ezt saját kerületében teljesiti, egyszersmind azon anyakönyvvezetőket, kiknek kerületében a házasság még kihirdetendő (35., 36. §§.), ennek foganatosítása iránt megkeresi. Ez utóbbiak kötelesek a kihirdetést késedelem nélkül foganatosítani és megtörténtéről a megkereső anyakönyvvezetőt a netalán bejelentett akadályok közlése mellett értesíteni. 38. §. 'A kihirdetés csak akkor rendelhető el, ha a felek az anyakönyvvezető előtt igazolják, hogy a házasságkötésnek törvényszabta kellékei megvannak. A jegyesek tartoznak külön születési bizonyítványaikat a törvényes képI viselőnek és a szülőnek a házasság megkötéséhez szükséges beleegyezését, illetőleg a gyámhatósági jóváhagyást (10 —13, §§.), a korábbi házasság megszűnését, érvénytelenné nyilvánítását vagy a házastárs holttányilvánitását (16., 24. §§.) tanúsító közokiratot, az egyházi felsőbbség engedélyét (28. §.), valamint a véderőről szóló törvény értelmében szükséges nősülési engedélyt (29. §.) és a fennálló szabályok által megkívánt katonai biztosítékról szóló okiratot felmutatni Ha az anyakönyvvezető előtt a ténykörülmények közvetlenül ismeretesek vagy hitelt érdemlő módon igazolva vannak : a feleket az okiratok felmutatása alól — a 28. és 29. §-okban emiitett engedélyt és a katonai biztosítékról szóló okiratot kivéve — felmentheti, szükség esetében a jegyesektől esküt is vehet ki. 39. §. A kihirdetés a községházánál, nyílt helyen, tizennégy napig tartó kifüggesztéssel történik. Nagy- és kisközségekben a házasság a kifüggesztés ideje alatt két vasárnapon a községházáinál élőszóval is kihirdetendő. 40. §. Ha a kihirdetés helye (35., 36. §§.) a jelen törvény hatályának területén kívül fekszik, a házasságot a kérelmező költségére, a kihirdetés helyén megjelenő vagy ott elterjedt hírlapban kell közzétenni. Ilyen esetben a hírlapi közzétételt követő tizennegyedik nap tekintendő a kihirdetés napjának. (44. §.) (Folyt, köv.) Belföld. Teljes ülés a budapesti kir. ítélő táblán. Teljes ülés volt a budapesti kir. itélö táblán folyó hó 5-én. Azon csaknem az összes táblai birák s kivülök a jegyzők és a fogalmazók mindannyian megjelentek Vértesy Sándornak, az itélö tábla új elnökének a beiktatására. Sárkány József, a tábla alelnöke, a szokott formában közölte, hogy az elnök ma foglalja el elnöki székét, azután fölolvasta az erre vonatkozó igazságügyminiszteri leiratot. Végül még megtette régi szokás szerint az indítványt, hogy az elnököt küldöttségileg hívják meg az ülésbe, a mi aztán meg is történt. Szabó Albert tanácselnök vezetése alatt H a 1 m á g y i Sándor, Weber Ottó és Fényes Miklós birák voltak a küldöttség tagjai, a kik kiküldetésük után félórával Vértesy elnökkel tértek vissza. Harsány éljenzés fogadta a díszmagyarba öltözött elnököt, a kihez Sárkány alelnök a következő szavakat mondta: Méltóságos kir. itélő táblai elnök ur! Örömmel vettük tudomásul a méltóságod kinevezéséről szóló legfelsőbb elhatározást és most felkérem méltóságodat a hivatali eskü letételére. F á b r y Gyula biró fölolvasta az esküszöveget, az elnök utána mondotta s ezzel az ünnep hivatalos része be volt fejezve. Mielőtt azonban szétoszlottak volna a megjelentek, Sárkány alelnök még a maga és kartársai nevében meleghangú üdvözlő-beszédet intézett az elnökhez: Beszéde a következőképen hangzik : Méltóságos kir. itélő táblai elnök ur! Üdvözlöm méltóságodat a budapesti kir. itélő tábla nevében ebben az ünnepies pillanatban, midőn közöttünk díszes elnöki székét elfoglalja. Nemcsak hosszú társadalmi és közpályán szerzett és legfelsőbb helyen is kitüntetett érdemek hire kisérte közénk, hanem idekísérte az ország legfelsőbb bíróságának, melynél legutóbb működött az igazságszolgáltatás magasztos szolgálatában, a Curia tagjainak osztatlan szeretete, becsülése és rokonszenve. Díszes székének elfoglalásakor a kitörő öröm meggyőzhette méltóságodat, hogy itt hü munkatársakra talál; meggyőzhette méltóságodat a rokonszenv, becsülés és szeretetnek azon magas mértékéről is, a melylyel méltóságod iránt viseltetünk. Tudjuk és érezzük annak a nagy felelősséggel terhes feladatnak a horderejét, a mely méltóságod vállára nehezül, jól tudjuk azt is,* hogy a közös cél, melyet méltóságod tapintatos vezérlete alatt elérnünk kell, nagy igényekkel áll előttünk. Fokozza ezeket az igényeket a magyar jogélet egész vonalán megindult nagyhorderejű reformoknak óvatosságot igénylő munkája, a mely nagy céljaink megvalósítását a leghivatottabb kezekbe tette le és bizunk méltóságod vezérletének bölcseségében.