A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 50. szám - A polgári házasság és a gyermekek vallása iránti törvényjavaslatok beterjesztése a képviselőházban dec. 2-án

A J A közös feladat elérésében hü munkatársai akarunk lenni ea leszünk is. Ks én szerencsésnek érzem magam, hogy mint a kir. tábla legrégibb tagja, biztosithatom méltóságodat arról, hogy a kir. tábla minden tagját nehéz és tövises hivatásának teljesítésében erös kötelességérzet, lankadatlan buzgóság és ügyszeretet lelkesíti. Szabad legyen remélnem, hogy az a bizalom, a meiylyel ma méltóságod felénk közeledik, sürü hivatalos és magáuérintkezésünkben ezentúl is fokozódni fog, nekünk pedig, mint hú' munkatársainak, sikerül nemcsak a vezérlet nehézségeit megkönnyíteni, hanem méltóságodnak működését közöttünk kellemessé is tenni. A mindenható áldása kisérje méltóságod közhasznú működését és sokáig éltesse az isten méltóságodat a magyar igazságügy dicsőségére. (Éljenzés.) Vértesy elnök a következükben válaszolt erre a beszédre : Első szavam, melyet önökhez intézek, a hálás köszönet szava azon szíves üdvözlésért, melynek a méltóságos alelnök. ur oly lekötelezöleg kifejezést adni méltóztatott és azon bátorító és kitüntető fogadtatásért, melyben önök, igen tisztelt birótársaim, körükbe lépésem első alkalmával részesíteni kegyesek voltak. Igen tisztelt birótársaim' Midőn ő császári és apostoli királyi felségének legmagasabb kegyelme és a magyar kormány kitüntető bizalma folytán e díszes helyet elfoglalom, teszem ezt fogyatkozásom tudatában egy bizonyos elfogultság érzetével, főleg ha visszatekintek azon férfiak sorára, kik előttem e helyet oly kiválóan töltötték be. Hivatali elődeim ketteje, alkotmányos aeránk kezdetén egy fényes ügyvédi és hazafias erényekben gazdag mult után a törvényhozás terméből léptek a bírói pálvára; ott fénylenek ők ma is legíőbb igazságszolgáltatásunk élén, mint a magyar birói kar kimagasló alakjai. Elődeim harmadikát kiragadta ugyan sorainkból a kérlelhetlen halál, de birói és irodalmi buzgó és sikeres tevékenysége a magyar jogászvilág emlékében élénken fenmaradt. Csüggedésem azonban véget ér, ha e teremben körültekintek ; itt találom oldalam mellett e magas birói testületnek érdemekben gazdag kitűnő elnökét, ki hasonlag alkotmányunk visszaállításával, bíróságaink első szervezete alkalmával lépett az igazságszolgáltatás birói terére, mintaképét hagyva hátra egy kötelességét buzgón, odaadással és fényes sikerrel teljesítő bírónak mindazon állásokban, melyekben gyakran kényes és nehéz viszonyok közt volt birói működésre hivatva; itt látom körülöttem a méltóságos tanácselnök urakat, kikhez engemet régibb barátság és tagtársi együttműködés kedves emlékei kötnek, dús tapasztalatok, nagy eredmények mérhetetlen lánca jelölik meg útját azon hosszú birói pályának, melyet közbecsüléstől és köztisztelettől környezve haladtak meg; itt látom végre egyesülve a magas birói testület összes birói tagjait, a kiket hódolatteljesen, szivem egész melegével, mély tisztelettel ezennel üdvözlök és a kik eddigi terhes és közelismeréssel találkozó működésük rövid ideje alatt is bizonyítékát szolgáltatták annak, hogy a nagykeretű és az ország egész területére kiterjedő volt kir. táblának fényes traditióit nemcsak örökölték, hanem azokat élénken fentartani is tudták. Ha önök, igen tisztelt birótársaim, nagybecsű támogatásukkal, melyet ezennel kikérek, szerencséltetni kegyesek leendnek. remélni bátorkodom, hogy azon megtisztelő bizalomnak, meiylyel oly váratlanul kitüntetve lettem, legalább megközelítőleg megfelelni képes leszek. Hivatali eljárásom mikéntjét az imént ünnepiesen letett esküm és azon hatáskör szabja meg, melyet a törvény részemre kijelölt; ennek keretén belül fogom teljesíteni kötelességemet szigorúan és magam irányában kérlelhetetlenül, ezt kérem én önöktől is, igen tisztelt birótársaim. Egy, negyvenkét évet meghaladó, a közügyek kezelésének minden ágában, de főleg az igazságszolgáltatás birói és közigazgatási terén a legalsóbb fokozattól majdnem a legmagasabbig eltöltött szolgálat alatt megtanultam ismerni az államtisztviselő és különösen a birói kar minden bajait, minden vágyait és szükségletét, forduljanak hozzám nyíltan, őszintén, tartózkodás nélkül minden ügyükben, még a szorosan vett hivatalos ügyeken kívül is és legyenek meggyőződve, hogy én azokat saját személyes ügyeimnek tekintendem és azoknak tőlem telhetőleg érvényt szerezni kedves kötelességemnek fogom tartani. Ajánlom magamat jóakaró szives barátságukba. A nagy tetszéssel, éljenzéssel fogadott beszéd után a teljes ülés feloszlott. A polgári házasság és a gyermekek vallása iránti törvényjavaslatok beterjesztése a képviselőházban dec. 2-án. Megtörtént a várva várt nagy esemény. Szilágyi Dezső beterjesztette a képviselőházban a kötelező polgári házasság iránii törvényjavaslatát. A nagyjelentőségű aktust Szilágyi nagyszabású beszéd kíséretében vezette be, melyet ezennel közlünk : Tisztelt ház! (Élénk felkiáltások: Halljuk! Halljuk!) Azzal a törvényjavaslattal, a melyet a házasságügy rendezéséről a háznak benyújtok és azon másik törvényjavaslattal, a melyet tisztelt barátom, a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur az 1868-iki törvénynek a szülői jogra nézve, tudniillik gyermekeik vallási neveltetésére vonatkozó rendelkezésének módosítása iránt befog nyujO GK 367 tani a t. háznak, a ház előtt fekszik a kormány egyházpolitikájának felvilágosítását képező javaslatok egész sorozata. (Elénk éljenzés jobbfelől.) A t. háztól fog függni, megbírálni nemcsak azl, hogy megtartottuk-e a törvényhozás előtt tett Ígéreteinket, de azt a sokkal fontosabb és jelentékenyebb szempontot is érvényesíteni, hogy azok a módosítások és változtatások, melyek javaslatba vannak hozva, államunk és nemzetünk érdekeivel s az azon tárgy alapját képező család és házasság szilárdságával és erkölcsi épségével megegyeznek-e ? Huszonöt esztendeje annak, tisztelt ház, hogy néhány bevezető szót mondjak e javaslathoz, midőn hosszú idő után a magyar törvényhozás előtt a házasság jog reformjának kérdése nem mellékesen, hanem lényegét érintőleg meg lett vitatva és midőn az első magyar minisztérium alatt alkotmányunk visszaállítása után, a melynek tagjai közül már csak egy él és igazán sajnálom, hogy ő, ki a polgári házasságnak mindig erős hive és ilynemű törvény alkotásának mindig sürgetője volt, t. i. Horváth Boldizsár (Általános éljenzés), ma a képviselőháznak nem tagja. (Egy hang a jobboldalon: Nem akar lenni!) A házasságjog kérdése megvita'tátott itt ezen házban és a törvényhozás másik termében; két külön irány vált szét. (Halljuk! Halljuk!) A képviselőház s ennek — lehet mondani — minden pártja, (Halljuk! Halljuk!) és vezérférfia valamint az akkori államférfiaknak túlnyomó nagy többsége azon nézeten volt, hogy a ház;;sságjog reformjának indítványa ezen három alapelvbe foglalható össze : egységes állami házasságjog, állami juriszdikció és a házasság megkötésének kötelező polgári formája. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) Különbözik ettől a főrendiház némely elemeinek, köztük a róm.kath. főpapság vezéríerfiainak is álláspontja. (Halljuk! Halljuk!) Ok azon nézeten voltak, hogy az 1848 : XX. törvénycikkelyben lefektetett vallásegyenlőségi és viszonossági elveket, melyeket ők is valósítani és kivívni akartak, ugy lehet legjobban megvalósítani, ha a házasságjog tarén a felekezeti jogrendszereket kiépítjük és Magyarország házasságjoga nem lesz egységes és állami, hanem minden bevett és minden beveendő vallás is birni fog külön házasságjoggal és külön juriszdikcióval, Az első irány a képviselőház iránya volt és 25 esztendő alatt igen sokszor merült fel ezen kérdés ezen képviselőházban és azoknik az elveknek, melyeket emiitettem, annak a tradíciónak, melyet felhoztam, arany fonalát a magyar képviselőház soha el nem ejtette. (Elénk tetszés jobbfelől.) És habár egyszer-másszor időleges, részleges alkotások lettek itt javaslatba hozva s a képviselőház el is fogadia azokat : mindig kifejezte, hogy azt merőben időleges alkotásnak tekin.i és az állapotok teljes rendezését csak a fentemiitett három elv alapján véli létesítendőnek. (Ugy van ! jobbfelől.) A törvényjavaslat, a melyet a jelen kormány ajánl, megfelel a képviselőház tradícióinak s három alapelvre van felépítve : minden polgárra kiterjedő, egységes állami házasságjog, ennek következésekép állami juriszdikció a házassági viszonyok felett és a kötelező megkötés formája (Általános helyeslés és élénk éljenzés a jobboldalon) és midőn ezen három elvre felépített törvényjavaslatot a háznak tisztelettel benyújtom, nem ezen elvek részletes fejtegetésébe óhajtok bocsátkozni, hanem néhány nagy irányadó szempontot akarok kiemelni arra, hogy a törvényjavaslatnak és a törvényjavaslat által megoldandó problémának megítélése nézetem szerint helyes szempontokból történjék. (Halljuk ! Halljuk !) A házasságjogot, tisztelt ház, nemcsak azért kellett reformálni, mert a vallásszabadság elvét a benyújtott törvényjavaslatok által nagyobb mértékben akarjuk törvényünkbe iktatni, mert azt az izraeliták recepciójára benyújtott törvényjavaslat szükségkép maga után vonja, hogy a jelenleg érvényben lévő mind a nyolc felekezetnél létező kultusz-disparitás eloszlattassék, hanem ennél jóval nagyobb, jóval hatalmasabb ok volt az, a mely fentartatott 1868 óta mindig a jelen állapotban ; és ez az ok al bán áll, hogy jelen házassági jogunk nélkülözi a jogi szilárdság nagy alapjait és az ana épitett családnak szigorú, erkölcsi ép rendjét és azon kívül visszás jogállapotokra, a visszaéléseknek egész sorozatára vezet. És a mit talán elől kellett volna említenem: államunk nagy érdekét, a jogegység érdekét semmi tekintetben ki nem elégíti. (Helyeslés a jobboldalon.) Midiin ezen nagy intézmény reformját javaslatba hozzuk, szabadjon kiemelnem azt, hogy téves az a felfogás és állítás, hogy a házassági jog reformja alkalmi súrlódásoknak és kollizióknak az eredménye. Ha visszatekintünk arra, a mi hatvannyolc előtt volt, ha látjuk, minő tradíciók voltak hatvannyolc óta e házban, maga ez a tény megcáfolja azt, hogy ez alkalomszerű eseményekből kifolyó törvényjavaslat. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Hozzá kell tennem azt is — de erre nézve megoszlottak lehetnek a vélemények — hogy egyéni meggyőződésem szerint nem áll az, (Halljuk! Halljuk!) hogy a polgári házasság intézménye erőszakos politikai konvulzióknak és az egyház üldözésének eredménye. (Eelkiáltások a szélsőbalon: Ezt az egyet hagyjuk!) Ezen intézmény történetének tanúsága fogja mutatni, hogy habár ilyen alkalomszerű körülmények kisérik is, igazi bölcsője ezen intézménynek a vallási türelem, a vallásszabadság, a jogegyenlőség és az állam azon hivatásának felismerése, hogy polgárai számára egy jogrendet kell létesíteni vallás és nemzetiségi különbség nélkül. (Hosszantartó élénk helyeslés.)