A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 42. szám - A büntető törvénykönyv magyarázata

JOGESETEK TÁRA FELSŐBÍRÓSÁG! HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklel a .Jog* 43, számahoz. Budapest, 1893. október hó 22-én. • Köztörvényi ügyekben. Más vallásra áttérésnek tilalma nem képezi az öröklésnek me<: nem engedhető telteti lét. A leszármazó örökfis törvényes osztályrészében végrendeletileg semmiféle feltétel által sem korlátozható. A nagyváradi királyi törvényszék (1891. évi szeptember hó 14 ik napján 11,1-16. sz. aj Néhai L. Ferencz hagyatéki ügyében következő végzést hozott. Miután néhai L. Ferenc hagyatéka iránt lefolytatott örökösödési perben 8,545/1890. P. sz. alatt kelt Curiái Ítéletben a hagyaték átadása iránt intézkedés nem foglaltatik, jelen peressé vált hagyatéki ügyben a pprts 590. §-ának megfelelüleg úgy a birói átadás, mint egyéb kapcsolatos kérdésekben az intézkedés joga-e mint e kir. törvényszék hatásköréhez tartozik, a miért is, de mert az újabb tárgyalás és tárgyalásnál a lelek közti egyesség meghiúsulta esetében az örökösödési eljárás szabályaival össze nem egyeztethető, ujabb per ujitásra nyújtatnék alka'om, a királyi törvényszék a királyi kincstárt az iránti kérelmével, hogy az iratokat újabb tárgyalás végett a nagyszalontai királyi járásbírósághoz áttétesse, elutasítja s helyt ad ugyané tárgyban ifj. L. Ferenc és özv. L. Ferencné szül. B. Róza által 12,(521/1891. P. sz. alatt beadott kérelemnek s e hagyatékát a megtartott hagyatéki tárgyalás alkalmával előterjesztett s a nagyin, m. kir. Curia ítéletével szabályozott örökösödési nyilatkozatok, illetőleg örökhagyónak érvényben fentartott végrendelete értelmében bíróilag átadandónak kimondja : ehhez képest a kir. törvényszék néhai L. Ferenc hagyatékát, mely 22,519 írt 80 kr. értékű ingóságokból, továbbá a nagyszalontai 1,167, 6,408, 4,649, 3,077, 6,803, 6,498, 3,345, 5,997, 1.701, 3,584, 6.637, 3,723. 5.953, 2,740, 1,497. 5,855, 3,418. 2,984, a fekete-bátori 219, a bajomi 1,223 s a budapesti fővárosi pesti rész 5,463., sz. telekkönyvben foglalt összesen 517,736 frtra becsült ingatlanokból áll, 233,019 frt adósággal a következő hagyományokból áll: A) A magyar tudományos akadámia javára 1,000 forint. B) A magyar írók nyugdíj-intézetének javár 300 frt. Q A nagyszalontai szegényeknek 100 frt. D) A nagy-sza!ontai ev. ref. egyháznak 200 frt. E) A nagy-szalontai gymnasium javára 1.500 frt. F) A Nagy-Szalontán alapítandó közkórház alapja jávára 300 forint. G) A Nagy-Szalontán létesítendő közkút költségeire20O frt. H) id. Z. Lajos javára 1,000 frt, összesen 4.600 forinttal; valamint özv. L. Ferencné szül. B. Róza féléves részletekben előlegesen fizetendő 6,000 frt életjáradékkal terhelve, örökhagyónak a nagyméltóságú magyar királyi Curia hivatolt Ítélete alapján érvényben hagyott végrendelete s a hagyatéki tárgyalás alkalmával tett örökösi nyilatkozat alapján tulajdoni joggal ifj. L. Ferencnek, mint ezennel bíróilag elismert végrendeleti örökösnek tulajdoni joggal bíróilag átadja azzal a korlátozással, hogy ha most nevezett végrendeleti örökösnek ifj. L. Ferencnek azon gyermekei, kik protestáns atyjok vallásának követésére a törvény értelmében utalvák az ev. református egyházból netaláni családi befolyások által vagy bármi úton módon bár atyjuk beleegyezésével vagy elnézésével már atyjuknak életében más egyházba áttereltetnének, ez esetben végrendeleti örökös ifjabb L. Ferenc a fentebb elsorolt hagyatéki ingatlanokbani kötelesrészre korlátortatik, a kötelesrészen kivül álló fél vagyonban az örökösödési jog a magyar államot illeti, oly megjegyzéssel, hogy a magyar állam csak végrendeleti örökös, ifjabb L, Ferencz elhalálozásával vehesse birtokába ezen örökrészét, addig annak haszna a haszonélvezete a betáblázva levő terhek szabályszerű törlesztésének kötelezettségével végrendeleti örökös ifj. L. Ferenc fentebb körülirt gyermekei atyjuknak elhalálozása utáni időben tereltetnének át más vallásba, illetőleg egyházba vagy önként hagynák el az ev. ref vallást ez esetben a köteles részre való korlátozás minden részen kivül álló fél vagyonban szintén a magyar államot illeti. Az esetben pedig, ha ifjabb L. Ferenc törvényes leszármazók nélkül, de még édes anyja özv. L. Ferencné szül. B. Róza életében halna meg, örökhagyó végrendelete alapján szerzett vagyonban az életfogytiglani haszonélvezeti jog özv. L. Ferencné szül. B. Rózát, a tulajdonjog pedig a magyar államot illeti akkor is, hogyha a végrendeleti örökös ifjabb L. Ferenc anyját, özv. L. Ferencnél szül. B. Rózát túlélné. Ha pedig törvényes leszármazó nélkül halna el és pedig j akképen, hogy akár végrendeleti örökös ifjabb L. Ferenc, akár édes an'vja özv. L. Ferencné szül. B. Róza legyen az örökhagyó j L. Ferenc által alapított család utolsó tagja, ez utolsó tagnak jogá- ' banlészen 30,000 frt erejéig a magyar államnak örökösödési joga alá ! esendő összes terhére végrendelkezni s a hagyatékig ingatlanokban j létező bármi nevezetű ingóságokról, mint tulajdonukból tetszésük sze- | rint intézkedni; midőn pedig a magyar állam a fentebbiek szerint akár a fél, akár pedig az egész vagyonban örökösödik, köteles: a) a magyar tudományos akadémia részére alapítványul legalább 20,000 frtot. b) lübarmegyében román ajkú községek vidékén a magyar állameszme fejlesztésére szolgáló állami iskolák felállítására legalább 30,000 frtot nyújtani. Az ilykép bíróilag átadott hagyatéki ingatlanokra végrendeleti örökös ifjú L. Ferenc tulajdoni joga, azonban fennebbi korlátozások egész terjedelembeni bevezetése mellett s ezzel egyidjjüleg özvegy L. Ferencné született B. Róza javára 60,000 frt félévi előleges részletekben fizetendő évenkinti életjáradék zálogjoga bekebeleztetni s annak eszközlése iránt az e királyi törvényszék területén levő nagybajomi ingatlanokat illetőleg e királyi törvényszék telekkönyvi osztálya, a Nagy-Szalontán fekvő ingatlanokat illetőleg a Nagy-Szalontán levő kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság, végül a Budapest főváros pesti rész 5,4(j3. sz. telekkönyvben foglalt ingatlanra vonatkozólag a budapesti királyi tőrvényszék telekkönyvi osztálya e végzés jogerőre emelkedése s a kincstári örökösödési illeték kifizetésének igazolása után megkerestetik. Egyúttal a hagyatéki leltárak, végrendelet, tárgyalási jegyzőkönyv s az örökösödési perben kelt mindhárom bírósági itélet áttétele mellett a nagyszalontai magyar királyi adóhivatal az Örökösödési kincstári illetéknek kiszabása s 30 (harminc) nap alatti törlése iránt azzal kerestetik meg, hogy e határidő sikertelen eltelte esetében a hagyatéki ingatlanok a bíróilag elismert örökösök tulajdoni jogának bekebelése iránt a kincstári illetékre való tekintet nélkül intézkedés fog tétetni. Nem lehetett a királyi kincstár képviseletében a hagyatéki tárgyalás alkalmával az előterjesztett ama kérelemnek, hogy a hagyaték átadása a hagyatéki terhek teljes letörlesztéseig függőben hagyassék, helyt adni, mert e kérelem a végrendeleti örökös ellenkező kérelme ellenében törvényes alappal sem bir, a hagyatéki eljárás szabályaival ellenkezik és különben a jelen beadványban ezzel ellenkező kérelmet terjesztett elő. Miről végrendeleti örökös ügyvéde P. Lajos által, a magyar királyi kincstári jogügyi igazgatóság, özv. L. Ferencné született B. Róza, id. L. Lajos, N. Lajos és B. Ferenc mint végrendele i végrehajtók, a magyar tudományos akadémia, a magyar irók nyugdíj-intézetének elnöksége, a nagyszalontai főgymnasium igazgatósága, a nagyszalontai ref. egyház főgondnoka, Nagyszalonta város elöljárósága, a magyar királyi adóhivatal, biharmegyei tanfelügyelő S. Orbán, egyúttal a jogerőre emelkedés s az illeték kifizetésének igazolása után pedig e kir. törvényszék, a nagyszalontai járásbíróság s a budapesti királyi törvényszék telekkönyvi osztálya végzésen értesíttetnek. A nagyváradi királyi itélő tábla (1892-ik évi március hó 29-én 4,928. sz. a.): A királyi itélő tábla a királyi törvényszék végzését nem neheztelt részében érintetlenül hagyja, neheztelt abban a részében, mely a végrendeletben foglalt hitbizományi helyettesítés s az abban megjelölt utóörökösödés folytán az örökösnek a hagyatéki vagyon felén túl való korlátozására és a korlátozás telekkönyvi bekebelezésének megrendelésére vonatkozik, oly értelemben változtatja meg, hogy a hagyatékot felerészben a korlátozástól menten adván át tulajdonul örökhagyó leszármazója s örököse ifjú L. Ferencnek az ingatlanok felére, a tulajdonjogot korlátlanul rendeli javára bekebeleztetni, mig a magyar államot a hitbizományi helyettesítés folytán utóörökösödési jogát csupán az ingatlanok felére rendeli feljegyeztetni arra az esetre, ha az ev. ref. vallású örökösnek azok a gyermekei, kik a törvénynél fogva az ev. ref. vallás követésére utalvák, az ev. ref. vallásból más vallásra térnének át és arra az ssetre, ha az örökös leszármazók nélkül halna el. Mert az első bírósági végzésben is hivatolt kir. Curiai itélet szerint örökhagyó végrendelete épségben hagyatott, ez a végrendelet pedig a mint tartalmából nyilván kitűnik, az egyetlen leszármazó s egyszersmind végrendeleti örökös, illetve gyermekeinek törvényes részéhez való jogát minden körülmények között is fentartván s különben is a leszármazó örökös törvényes osztályrészében végrendeletileg korlátozható nem lévén, a korlátozás a hagvatéki vagyonnak, illetve az ahhoz tartozó ingatlanoknak csak felére terjedhet, azért is, mert idegenitési tilalom a vagyon fél részére fenn nem forog és ugy nincs akadály arra nézve, hogy a félrész az örökös szabad rendelkezésére fenn nem hagyatik. A ni agy . kir. Curia (1893. évi augusztus 29-én 8,826. sz. szám alatt'1: A másodbiróság Ítélete indokainál fogva h elybenhagyatik.