A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 42. szám - A büntető törvénykönyv magyarázata

168 A JOG. A minősítésre nézve tehát mindkét alsóbb bíróság Ítélete megváltoztatik s vádlott a btkv. 301. §-ába ütköző és a btkv. 302. §-a szerint büntetendő súlyos testi sértés vétségében mondatik ki bűnösnek s ezzel a változtatással, a büntetés kiszabásánál a btkv. 310. §-a helyett a btkv. 302. §-ára való hivatkozással, a királyi itélő tábla Ítéletét egyebekben, jelesen a büntetés kiszabására nézve, miután az a bűnösségük fokának a fenforgó súlyosító és enyhítő körülményeknek megfelel, a fentebbiekkel nem érintett indokainál fogva helybenhagyja a m. kir. Curia. Nem forog lenn gondatlanságból eredő súlyos testi sértés vétsége, ha sértett kellő vigyázat mellett a testi sértést magáról elháríthatta volna. A szolnoki kir. törvényszék (1892 évi aug. 5. 6,400. sz.): Gondatlanságból eredő súlyos testi sértés vétségével vádolt ifj. K. Aron elleni bűnvádi ügyben következőleg itélt: Ifj. K. Áron vádlottat a btkv 310. §-ába ütköző gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétségében vétkesnek mondatik ki s ezért a büntetés foganatba vételétől számítandó nyolc (8) napi fogházra, továbbá 10 frt pénzbüntetésre ítéli s a btkv. 311. §-a alapján kötelezi arra, hogy V. Lajos panaszosnak 500 frt kártérítést és 100 frt gyógyítási költséget fizessen meg. Indokok: Ifj. K. Áron vádlott az 1891. évi szept. hó 11-ik napján a tulajdonát képező gőzcséplőgéppel B. Miklós kisújszállási gazda takarmányát csépeltette s a midőn a csépelés bevégeztével a gép továbbszállítása vált szükségessé, munkásainak meghagyta, hogy a géphez alkalmazott egyes alkatrészeket és eszközöket a cséplőgép tetejére rakják fel; midőn a pakolás végezése céljából a gép körül és a gép tetején a munkások közül többen elfoglalva voltak, a cséplőgépben összegyűlni szokott por és szemét kirázása végett megindittatta, illetve a szokásos kifejezés szerint »porolás végett« üresen járatta. Ez alkalommal a gépnél alkalmazott egyik fütő : V. Lajos, szintén felment a gépre azért, hogy egy deszkát felvenni segítsen s elfoglaltatása közben vigyázatlanul lépett s a sebes forgásban lévő dobra fektetett deszka, a mi nagyon is vékony volt, alatta kettétörött és féllábát a nagy erővel forgó, vassínekkel megrakott dob elkapta s ugy összezúzta, hogy ennek a balesetnek folytán az még mindig gyógykezelés alatt áll s a törvényszéki orvos véleménye szerint ezen lábnak előbb-utóbb bekövetkező csonkítása folytán panaszos V. Lajos örökké nyomorék, munkaképtelen lesz. A bekövetkezett súlyos eredményért büntetőjogilag is felelős vádlott azért, mert neki, mint a gép mellett felügyeletet gyakorló, szakavatott embernek, nem szabad lett volna megengedni, annál inkább nem elrendelni azt, hogy addig, mig a pakolás folyik, tehát mig a gép mellett lévő munkások a gép körül és annak tetején nagyobb testi erőt igénylő és figyelmeiket más irányba terelő munkálatot végeznek, a gép mozgásba hozása és ez által a személyzet bármelyik tagjának élete vagy testi épsége veszélyeztessék. A budapesti kir. itélő tábla (1892. nov. 25 7,924. sz.); A kir. itélő tábla az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, a vádbeli cselekményt a btkv. 310. §-ának 2-ik pontja szerint minősiti, a vádlott ifj. K. Áron bűntettét a btkv. 310. §-ának 2-ik pontja s a 91. §. alapján két (2) havi fogházbüntetésben és 30 frt (harminc forint) pénzbüntetésben állapítja meg. Ezzel a változtatással egyebekben az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja a királyi ítélő tábla. Indokok: Az ügy adatai szerint vádlott ifj. K. Áron gépész és géptulajdonos, a ki mások termésének cséplése elvállalásával foglalkozik. Ehhezképest a vádbeli cselekmény a vádlott foglalkozásában való hanyagságból, illetve a cséplőgépek kezelése körül követendő szabályok megszegéséből származván, a vádbeli cselekmény a btkv. 310. §-a 2. pontján volt minősitendö. Vádlott büntetése, tekintettel arra, hogy cselekménye a legszigorúbb minősítés alá vonatott az elsőbiróság Ítéletében felsorolt súlyosító és enyhítő körülmények mérlegelésével a fenti mértékben volt megállapítandó. A 310. §-nak 3. pontjában meghatározott rendelkezést a kir. itélő tábla alkalmazandónak nem találta, mert a vádlott büntetlen előéletű. Egyéb rész ben az elsőbiróság ítélete a fenti kiegészítéssel indokolásánál fogva és még azért is helybenhagyandó volt mert vádlottnak, a ki a cséplőgép mellett a felügyeletet gyakorolta, gondatlanságát az a körülmény is kétségtelenné teszi, hogy midőn a gépet porolás végett járatta, a mozgásban lévő cséplőgépen a munkásokat — közöttük a sértettet is — járni és azon a porolást végezni engedte, jóllehet P. Lukács szakértő véleménye szerint ily alkalommal a gépen nem volt szabad járni, mert továbbá azt, hogy a vádlott a jelzett veszélyes körülmények mellett a kellő gondosságot elmulasztotta, a tanuk által bizonyított az a körülmény is bizonyítja, hogy a kérdéses időben nem közvetlenül a gép mellett, hanem attól távolabb tartózkodott, a honnan a munkásokat fenyegető veszélyt a kellő pillanatban észlelni s annak elhárítása iránt őket kellőleg figyelmeztetni a saját hibája folytán már módjában nem állhatott. A m. kir. Curia (1893. évi jun. hó ,15. 1,221. sz.): Mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztatik. Ifj. K. Áron a btkv. 310. §-a alapján ellene emelt vétség és következményei terhe alól felmentetik. Indokok: A bűnügyi eljárás adatai által kiderített tény: állás szerint a vádlott a felügyelete alatt állt saját gőzcséplője mellett működött s külön teendőkkel megbízott munkásainak ; a cséplés bevégeztével szokott módon adatta meg a jelt az úgynevezett pakolásra, mialatt a cséplőgép a szakértők nyilatkozata szerint a por és szemét kiverése végett szokás szerint egy darabig üresen járatott s ez alatt történt, hogy B. N. Sándor tanú vallomása szerint a cséplőgép felső részére hívatlanul fölment; sértett a dobott fedő vékony deszkára lépvén ez alatta letört s a sebesen forgó dob, az orvosi vélemények szerint az egyik lábon maradandó baj előidézett zuzási sebet okozott. Tekintve, hogy a tanuk szerint vádlott a géptől nem messze állván, foglalkozásukban jártas munkásaival csak is a szokott rendes munkát végeztette, sértettet a pakoláshoz ki sem rendelte, hanem az magától ment fel a cséplőI gép tetejére és ott O. János tanú vallomása szerint B. Julliana munkásnövel dévajkodván, ehhez kapkodott, jóllehet ismerte a forgó dobnak vészélyes voltát, valamint beismerése szerint is tudta azt, hogy a dobot védő deszka vékony és nagyon törékeny, mégis arra rá lépett. Tekintve, hogy V. Lajos szakértő tanú szerint, a szellőztetés végett üresen járó gépen a pakolás alkalmával kellő vigyázat mellett járni lehet és semmi különös szabályellenesség nem volt abban, hogy a gépre fölmenést vádlott a pakoláskor el nem tiltotta s gyakorlott munkását a cséplőgépre felmenni engedte — a kiről mint éppen a dob körül foglalatoskodó és a sebes forgás veszélyét jól ismerő fütő munkásról — ki a fedő deszkát íz a dobra feltenni segítette, föltehető volt. hogy a kellő vigyázatot el nem mulasztja. Tekintve, hogy ezek szerint a súlyos testi sértés nem a vádlott gondtalanságából vagy foglalkozásában való járatlanság és hanyagságból, hanem rajta kivül álló, előre nem láthatott egyéb körülmények és okokból, különösen a figyelmet igénylő munkánál is dévajkodó sértett vigyázatlanságából származott: mindezeknél fogva vádlottat mind a két alsó fokú biróság ítéletének megváltoztatásával fölmenteni kellett. A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 1.870. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójának megállapításánál, a szaklapokért és a telefon használatáért fizetett összegek, a nyers jövedelemből terovandók. [1893. évi 3,151. sz.) 1.871. Ha a kereskedelmi cégjegyzékbe csak annak bejegyzése kéretik, hogy az üzletkör megváltozott, a nélkül, hogy a cég nevében, vagy a cégbirlalb személyében változás állott volna be, ez a kérvény csak az ül. díjj. 13. tétel II. pontjában a perenkivüli beadványokra meghatározott bélyegillcték alá esik. (1893. évi 4-,34-g. sz.) 1.872. Megyei tisztviselő azon a címen, hogy fizetéséből a megyei nyugdíjalap javára levonás eszközöltetik, nem igényelheti azt, hogy fizetése a levonás tartamára a IV. oszt. kereseti adó alól mentesnek tekintessék. (1893. évi 2,750. szám.) 1,873. Előjegyzett zálogjog igazolása iránti kérvények, az 1. ívtől 36 kr. állandó bélyegilleték alá esnek. (1893. évi 2,146. szám.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Csődök : Honig Rudolf e., kaposvári tszék, bej. nov. 29, félsz, dec. 15, csb. Holics Gyula, tmg. Matolcsi József. — A. Daichend e., besztercei tszék, bej. nov. 20, félsz. dec. 7, csb. Tamás Károly, tmg. dr. Tripon Gábor. — Korosi Károly e., gyulai tszék, bej. nov. 18, félsz, dec. 1, csb. Domokos László, tmg. Urszinyi János. — Prigl Károly e., pozsonyi tszék, bej. nov. 4, félsz. nov. 20, csb. Marék László, tmg. dr. Vermes Gedő. — Knttu (iábor e., temesvári tszék, bej. dec. 3, félsz. dec. 9, csb. Kiivay Döme, tmg. Farkas János. — Munk Ignác e., miskolci tszék, bej. nov. 20, félsz. dec. 2, csb Póts Endre, tmg. Fodor Pál. — Eibensclliisz Kálmán e., szabadkai tszék, bej. nov. 2, félsz. nov. 20, csb. Oláh Ferenc, tmg. dr. Kalmár Antal. — Rosenfeld Sámuel e., m.-szigeti tszék, bej. nov. 15, félsz. nov. 20, csb. Korányi Frigyes, tmg. Kricsfalusy Vilmos. — Vértesi Dezső e., m.-szigeti tszék, bej. nov. 4, félsz. nov. 8, csb. Korányi Frigyes, fmg. Kiss Gábor. — TjTO Miklós e., budapesti tszék, bej. nov. 14, félsz. dec. 14, csb. Szebeny Vidor, tmg. Theodorovich István. — Guttinann Áronné e., kassai tszék, bej. dec. 16, félsz. jan. 10, csb. dr. Hornyay Ödön, tmg. Hamar Ferenc- — Weisz Adolf e., kassai tszék, bej. dec. 20, félsz', jan. 20, csb. Hornyai Ödön, tmg. dr. Klein Fülöp. Pályázatok : A temesvári tszéknél jegyzői áll. okt. 24-ig. — A szegedi kir. itélő tábla kerületében 3 joggyakornoki áll. okt. 25-ig. — A besztercei tszéknél aljegyzői áll. okt. 25-ig. — A nagybecskereki tszéknél aljegyzői áll. okt. 25-ig. — A karánsebesi jrbságnál al bírói áll. okt. 25-ig. — A szászvárosi jrbságnál aljegyzői áll. okt. 27-ig. — A kassai kir. itélő tábla területén több joggyakornoki áll. okt. 28-ig. 6 Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál Hold-utca 7. sz.