A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 37. szám - A birói zár megsértése - Az örökösödési eljárást szabályozó törvényjavaslat. Vége

A J O Gr. 261 80. §. helyett egészben. Ez a 80. §. hosszadalmas és többszöri ismétléseknél fogva nehézkes, az érthetőséget zavarja és különböző magyarázatokra ad alkalmat, a benne foglalt casuisticus esetek pedig fárasztó hatással birnak. Minélfogva ennek helyébe más szerkezet ajánlatos annál inkább, mort casuisticák elősorolása külöuben is tetszéstől függő kimerithetlen dolog lévén, sohasem teszi a törvényt világossá és mert ez szükségtelen is akkor, midőn elvi kijelentésekkel is lehet a törvény egyes esetekre alkalmazható. Helyesebb volna tehát következő szöveg: 80. §. Az utóöröklési vagy utóhagyományi jog telekkönyvi feljegyzésének törlését és a tárgyi biztosíték feloldását a hagyatéki bíróság az örökösök kérelmére és szükség esetében a többi érdekelteknek avagy a kinevezett, vagy pedig az örökhagyó halálakor még nem született utóörökös részére kirendelendő ügygondnoknak meghallgatása után elrendelheti akkor, ha az utóöröklési jognak megszűnése közokirattal kétségtelennek bizonyittatik és pedig akár a névszerint megnevezett és leszármazó nélkül elhalt utóörökös elhalálozásának igazolása által, akár névszerint meg nem nevezett, hanem valakinek gyermekei vagy utódai megjelöléssel kijelölt utóörökösök, vagy utóhagyományosok elhalálozásának, vagy nem létezésének igazolása által. Az utóöröklési, vagy hagyományi jog telekkönyvi feljegyzésének törlése vagy a vagyoni biztosíték feloldása iránt hozott határozat csak jogerejűvé válta után közölhető a telekkönyvi hatósággal foganatosítás végett. Az utóöröklési jog teljes megszüntetését igazoló közokirat hiányában, avagy a többi érdekelt felek és az esetleges kirendelt gondnok ellenmondása esetében, a megszűnt utóöröklési vagy utóhagyományi jog feljegyzésének törlése csak per utján eszközölhető. 98. §. helyett. A törvényjavaslatnak 98 — 106. §-ban szabályozott különleges eljárásra nézve fentebb, az általános észrevételeinknél indokolva előadtuk, hogy ezen 98—106. §-ok az egész eljárásból kihagyhatok volnának. A mennyiben ebbeli előterjesztésünk nem fogadtatnék el, ebben az esetben a 98. és 99. §-t mindamellett is raódositandónak tartjuk. És pedig a 98. §-t azért, mert szerintünk a törvényhozás nem térhet el attól az elvtől, hogy az örökösödési eljárást örökhagyónak az országban létező összes vagyonára együttesen ki kell terjeszteni, bármelyik módja az eljárásnak alkalmaztassék. A 98. §. tehát következő módosított szerkezettel volna megállapítandó. 98. §. Ha az örökösök mindnyájan nagykorúak és korlátlan cselekvési képességük megvan : öröklési igényeikre nézve maguk közt hivatalos eljárás nélkül is megegyezhetnek, az osztályegyezséget örökhagyónak összes hagyatéki vagyonára kiterjesztve megköthetik és azt közokiratba, vagy hitelesített magánokiratba foglalva, az illető hagyatéki bírósághoz kellően felszerelt kérvény mellett, öröklési vagy hagyományi bizonyítvány kiadása czéljából a 3. §. B. a) pontja szerint kellő időben beadhatják. 99. §. részben. Ezen 99. §. hiányos, mert tekintettel arra, miszerint ezen különleges eljárásnál az örökösöknek kizárólagos öröklési jogukat kell igazolni, ennél fontos kérdés az, hogy mi által és mi módon igazolja az örökös kizárólagos öröklési jogát. Ez iránt való rendelkezés a 99. §-ból egészen hiányzik és az érdekelt felek a kérelmezésnél, a biró pedig határozat hozatalában bizonytalanságban, tájékozatlanságban hagyatik. Minélfogva ezen 99. §-nak többi helyes pontjai meghagyhatok volnának ugyan, de az a) pont módosítása szükséges, következő szerint: (99. §. a) pontj a helyett.) a) hogy az örökség kizárólag őket illeti és rajtuk kívül más örökös nincs, a mely körülmény igazolásához a haláleset felvételen, vagy anyakönyvi kivonaton, végrendeleten, örökségi szerződésen kívül az örökhagyó illetőségi helyének községi hatóságától megszerzendő hivatalos bizonylat szükséges . . , továbbá igazolják. 119., 120., 121. §-hoz. Örökösödési eljárásnál a tárgyalási díjak kérdése mind az érdekelt felekre, mind a kir. közjegyzőkre, mind pedig a bíróságokra nézve is, a megállapítás körüli eljárás szempontjából egyaránt fontos. Az a missio, a mit a kir. közjegyzők az örökösödési eljárássál a jogrend érdekében teljesítenek és az a közbizalom, a mi a közjegyzői intézményre való tekintetből elkerülhetlenül szükséges, megkívánja, hogy mind az érdekelt felek, mind a közjegyzőkre nézve egyarárit kényes természetű díj kérdése minden félremagyarázás lehetőségének kizárásával a törvény által érthetően, világosan, szabatosan és igazságosan legyen rendezve. A törvényjavaslatnak 117. §. a tárgyalási díjátalányt számszerűleg elég világosan meg is szabja és látszólag kedvező szinben mutatja, a minthogy többen e díjszabást teljesen jónak és elégnek tartják.'Ez azonban csalódás a további 119., 120., 121. §-ban foglalt intézkedések mellett, mert az utóbbi §-ok az egész díjszabást határozatlanná teszik, különböző magyarázatokra adnak alkalmat, a kir. közjegyzőket eddigi törvényes illetményeikben megkárosítják, a bíróságoknak pedig különböző értelmezésekre szolgáltatnak módot. Mint ezt fentebb az általános észrevételeinknél pontonkint indokolva mutattuk ki. Az érdekelt felek, ugyszinte a bíróságok, valamint a kir. közjegyzők érdeke kívánja tehát, hogy e 119., 120., 121. §-ok módosíttassanak akkép, hogy a díjkérdése a törvényben szabatosan legyen meghatározva. Erre nézve következő módosítást ajánlunk és kérjük az alábbi szerkezetben elfogadtatni. 119. §. A díjátalányon kivül az eljáró kir. közjegyzőt a 118. §-ban nem foglalt külön cselekvényekért következő külön díjazás illeti: a) az 1880. évi LI. törvénycikkben szabályozott díjazás alá esik : a bíróság által megrendelt külön leltározás (37. §.), a hagyatéki javaknak árverése és a hagyatéki érték felosztása (95. §.), továbbá anyakönyvi, telekkönyvi kivonatoknak és hatósági igazolványoknak a kötelezett felek kívánsága folytán való megszerzése (56. §.), ugy a hagyatéki iratok közül másolatok készítése és hitelesítése (71. §.); b) a jelen törvény 60., 67., 70. §-okban emiitett külön jegyzőkönyvek felvétele körüli eljárásért a díjátalányon felül következő díjtöbblet jár és pedig: 1. a 117. §-nak I. és II. a) és b) pontja esetében 1 frt; 2. a c) pont esetében 2 frt; 3. a d) pont esetében 3 frt; 4. az e) pont esetében 4 frt; 5. minden más esetben 5 frt; c) ugyanezen utóbbi 1., 2., 3., 4., 5. alatti díjtöbblet illeti a közjegyzőt olyan póttárgyalásokért, melyek nem az ő mulasztása, vagy szükséges halasztás miatt váltak szükségessé, hanem az érdekelt felek mulasztásából keletkeztek, avagy az ő külön kivánatukra rendeltetnek meg. (75—76. §.) 120. g-hoz részben. A 120. §. első bekezdését módositandónak tartjuk, mert több eset fordul elő, midőn a hagyatéki vagyon nagysága, azoknak jogi természete, telekkönyvi állása, az örökösök nagy száma, számadási kérdések rendezése annyira túlnyomó, fáradságos, nehéz és sok ideig tartó munkát adnak a tárgyalást vezető közjegyzőnek, hogy e munkálatok összesége és azzal járó felelősség egyáltalában nincs arányban a 117. §-ban szabályozott díjátalánynyal. Ilyen esetekben nagy igazságtalanság és méltatlanság a közjegyzőtől követelni, hogy csak e díjtalan összegért teljesítse a szembetünőleg terhesebb összes munkálatot, sőt némileg méltatlanság más, kevesebb munkával járó hagyatéki ügyekben érdekelt felekre is, hogy ők csekélyebb ügyük után csak annyi díjfizetéssel terheltessenek, mint a bonyolódott ügynél sok időt igénybe vevő munkálatokért más ügyfelek. A 120. §. első bekezdő pontja tehát módosításra szorul következő szövegezés szerint: 120. §. (első bekezdő pontja.) A 117. §-ban meghatározott díjátalánynál magasabb díjazás rendszerint akkor sem illeti meg a kir. közjegyzőt, ha több izben való tárgyalásnak és póttárgyalásnak szüksége hivatalból felmerül. Ha mind az által a tárgyalás vezetése a hagyatéki vagyon nagyságára, az örökösök nagyobb számára, a felmerült kérdések bonyolódottságára való tekintetből annyira túlnyomó fáradságos, nehéz és sok időt igénylő munkát kiván, hogy a teljesített munkálat mértéke a díjátalány összegével szembetűnő aránytalanságban áll: ebben az esetben a bíróság a kir. közjegyző indokolt előterjesztésére a 117. §-ban szabályozott díjátalányon felül a körülményeknek megfelelő, de kétszeresnél nem több díjtöbbletet állapithat meg. Ugyan e §. második bekezdő pontja egészen meghagyandó volna. 121. §. részben. A 121. §. a javaslat szövege szerint egészen meghagyható volna, de ahhoz egy új bekezdés volna csatolandó az alábbi szöveggel a közjegyzői díjak biziositása végett. Ez a pótlás pedig azért szükséges, mert midőn a hagyaték átadatik és átiratik az örökösre, többször megesik, hogy ez a díjakat nem fizeti, hanem időközben az öröklött vagyont eladja és ekkor a közjegyző díja számos példa szerint bevehetienné válik. A pótlás tehát következő szövegezés szerint volna felveendő : 121. §. (végéhez egy új bekezdés.) Midőn a tárgyalás befejezésekor a kir. közjegyző az iratok befejezésekor bejelenti, hogy a díjakat az érdekeltek nem fizették ki és biztosításuk szükségesnek mutatkozik: ebben az esetben a hagyaték átadásával és telekkönyvi átíratásával egyidejűleg a díjak összege erejéig a zálogjog a közjegyző javára a hagyatéki ingatlanokra épen ugy bekebelezendő, mint az örökösödési és hagyományi kincstári illetékre nézve.