A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 2. szám - Biráink érdekében

Tizenkettedik évfolyam. 2. szám. Budapest, 1893. január 8. Szerkesztőség: \.. Rudolf-rakparl 3. ^/. Kiadóhivatal: V.. Rudolf-rakpart 3. s/. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY,) U IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KfPVISflilH A UW ÚGIVEDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI U Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MOR. ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLEK MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : Negyed érre 1 frt 50 kr. Fél » S » — * Egész * 6 * — » Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen p o stautal vá nynyal küldendők. TARTALOM : Bíráink érdekében. Irta : dr. S. G y. — Észrevételek a bíróságok büntető ügyvitelének áj szabályzatához. Irta: Székács Ferenc, kir. curiai biró Budapesten. — A haszonbéri szerződések megszüntetéséről. Irta: Kovács Béla, karánsebesi kir. járásbiró. — A budapesti kir. közjegyzői kamara évi jelentése. — Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartásról. (Folytatás.) — Belföld. (A Budapesti Érseki Szentszék. — A tengeri magánjog előkészítő bizottsága. — A szegedi kir. itélő tábla elnöki körrendelete.) — Nyilt kérdések és feleletek. (Jogában áll-c a jelzáloghitelezönek az ingatlan eladása esetében, végrehajtható okirat alapján a jelzálogilag bekebelezett bérjövedelemre kielégítési végrehajtást vagy zárlatot vezetni az új tulajdonossal szemben is. [Felelet.] Irta : A1 i q u i s.) — Sérelem. (A pozsonyi kir. törvényszék. Irta : Borovánszky Ede, nagy-szombati ügyvéd. — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. TÁRCA : A néprögtönbiráskodás törvénye É^zak-Amerikában. (A Linch törvénye.) Irta: dr. Szokolay István, budapesti ügyvéd. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Előfizetési felhívás! 1893. január hó l-jén új előfizetést nyitottunk. Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetésük a m. hó végével lejárt, tisztelettel kérjük az előfizetést mielőbb megújítani. Az újonnan belépni szándékozó t. előfizetőinket szintén fölkérjük, szíveskedjenek mielőbb beküldeni az előfizetést, hogy az év végével összetorlódó előfizetések mellett idejekorán intézkedhessünk a lap pontos megküldése iránt. T. előfizetőink ezután is, mint eddig, pontos értesítést kapnak lapunkban díjtalanul a felsőbíróságoknál levő ügyekről és az egyszer tudakolt ügyeket evidentiában tartjuk mindaddig, mig azok elintéztetnek, a mikor az elintézés módját azonnal tudatjuk t. előfizetőinkkel. Végül értesítjük tiszelt előfizetőinket, hogy a jövő évre is sikerült a ,,Jog Törvénytára" megjelenését biztosítani. Az előfizetési feltételek az eddigiek, t. i. 2 frt egy évre egyszerre beküldve. Ezen árban kapják előfizetőink az összes, a jövő 1893. évben megjelenő törvényeket és igazságügyininisteri rendeleteket, még mielőtt azok a könyvkereskedésben kaphatók volnának, a híres „Rátli"-féle legdíszesebb kiállításban és elismert szerzők magyarázó jegyzeteível ellátva. Lapunk előfizetési ára: Negyed évre 1 frt 50 kr. Félévre 3 frt — kr. Egész évre 6 frt — kr. A >Jog« kiadóhivatal. Budapest, V. ker., Rudolf-rakpart 3. Bíráink érdekében. (Dr. S. Gy.) Consolidalt jogállam csak ott létezhetik, hol független, eres, minden magánérdekeken és párton felül álló birói kar szolgáltat igazságot. Ott, hol a birói pálya egy a létért való nehéz és szakadatlan küzdelemmel, hol a birói kar tekintélye elsatnyult, mert nem független, ott nem lehet szó magasabb hivatásról, ott nincs felemelkedés a rögtói, melyhez ezer és ezer érdek lenyűgözve tart. Pedig a birói kart a társadalomban oly állás illeti meg, mely fölé helyezi a mindennapi élet szenvedélyeinek, neki, ha ítélkezik, magasabb álláspontról kell vizsgálni és szemlélnie a lábainál tomboló szenvedélyek harcát. A végtelen tengerbe belenyúló szirt maga alatt látja a morajló, viharos tengert, melynek felkapunk inai szám szinét a neki vadult hullámok dúlják. Szilajon rontanak egymásnak, mindegyik szétroncsolni, maga alá temetni kívánja a másikat és a féktelen harcban csak a rendithetetlen szirt az, hol megtörik a háborgók ádáz tusája s ha ismét elsimul a tenger s a szétrombolt, törést szenvedett hajók szilánkjai borítják, ugy csak a hatalmas, ég felé nyúló szirt az, melyen sem csorba, sem kár nem esett s mely hajthatatlanul állja meg helyét. Ilyennek képzeljük mi a birói kart; rendithetetlen, hozzáférhetlen sziklának a birói széket. A törvények holt betűibe életet csak azok lehelnek, a kik azt alkalmazni hivatvák. Nem a törvény jósága, nem annak tudása és az az iránt táplált tisztelet nyújtják a közés magánérdek megóvásainak biztosítékait. A törvény csak a I test, annak lelke a birói kar. Ok hivatvák, hogy az igazság lángpallosával őrködjenek a közrend és közbiztonság, a személy érdeke, énje és vagyona felett. Az életet és annak számtalan eshetőségeit törvény előre nem láthatja s bármily genialis a törvényhozó s bármily elővigyázók dolgozótársai, felkarolni az összesség érdekeit s megérteni az egyesek jaját ők sem képesek. S éppen ebben rejlik a birói hivatás ma gasztossága. Belemélyedni, beleélni magát azon esetekben, melyekben ítélkeznie kell, ez kell, hogy feladatainak elsejét képezze. Nincs átkosabb, mint akönnyelmű, felületes Ítélkezés s nincs a birói karnak halálosabbellensége, min tamegingatottbizalom. Ha a jogot kereső fél annak tudatában vagy legalább is ama feltevésben járul birája elé, hogy ott igazságot, jogot talál, ugy százszorta erősebb sánc ez, mint a törvény holt szava. A I biróba vetett bizalom, a hit, hogy minden melléktekintet nélkül oszt igazságot, rendkívül megkönnyiti a birói kar feladatát. Vessünk egy pillantást akár Franciaország, akár Anglia bíráskodására. Ha ott a jogot kereső felek birájuk elé járultak s az kimondotta a sentenciát alapos mérlegelés és érett megfontolás után, ugy az ügy az esetek túlnyomó számaiban befejezést nyert. Oly rendithetetlenül erős ez országokban a hit a személyes bírónak bölcsességében, törvénytudásában s józanságában, hogy ott a felebbezett ítéletek száma körülbelül oly számarányban áll fenn, mint nálunk a meg nem felebbezetteké. Ez a punctum saliens. A birói tekintély, illetve az Ítélkezés egységes és átgondolt volta a sarkkő, mely ha hiányzik, csonka az épület. S itt eljutottunk a mi jogszolgáltatásunk legfájóbb sebéhez. Az, a mi tönkreteszi a mi jogszolgáltatásunkat, a tekintély hiánya, melyet felületes ítéletek teremtettek és tartottak fenn. S eleve is kijelentjük, hogy ez — sajnos — így van, azért nem kizárólag biráinkat okoljuk. A mi bíráink jóakarata, képzettsége és alapossága kell, hogy hajótörést szenvedjen a végtelenbe nyúló actacsomók zátonyán. Emberfölötti munka az, melyet bíráink mindegyike végez. A túlterheltség nem frázis többé, hanem szomorú való és ebben a harcban, mely a mindinkább feltornyosuló munka és az egyén között lefolyik, végre mégis csak az utóbbi a legyőzött, legyen bár vasakarata, acél szervezete és bárminő munkaereje. Azaz hogy részben tévedtünk, nemcsak a személy az, mely alásülyed, hanem vele sülyed igazságszolgáltatásunk megbízható volta s vele sülyed a birói kaitekintélye. És ez az, mi gondolkozásra hi fel, ez az, minek hogy eleje vétessék, nincs áldozat, mely elég magas volna. A biró, ki nem ügyeket intéz el, hanem számokat, nem állhat feladata, nem hivatása magaslatán s bármennyire fájó, i be kell ismernünk, hogy már-már annyira jutottunk. Nincs i meg a physicai idő s nincs meg a physicai erő, hogy a mai a 13 oldalra terjed.