A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 1. szám - A tisztviselők fizetésének rendezése

6 A JOG. Az igazságügyminiszterium a törvényjavaslatra vonatkozólag a következő módosításokat ajánlotta : I. A 2. §. c) pontjaként beszúrandó lenne: »Ezeken felül a budapesti és fiumei első folyamodású kir. bíróságoknál alkalmazott törvényszéki és járásbirák, valamint az ottani ügyészségeknél alkalmazott ügyészek évi 400 forint, az ugyanitt alkalmazott albirák és alügyészek pedig évi 300 forint, végül az ugyanezen helyeken alkalmazott bírósági jegyzők és aljegyzők évi 150 frt működési pótlékot kapnak.« II. A 3. §. 4-ik bekezdése helyett teendő lenne : »Kivételt képeznek: a) a VIII. ranngosztályba tartozó birói és ügyészi, valamint a XI. rangosztályba tartozó aljegyzői állások, a melyek az előző bekezdésben foglalt határozmányok szemmel tartásával csak ezeknek a rangosztályoknak két magasabb fizetési fokozatába sorolandók és a XI. rangosztályba tartozó segédtelekköuyvvezetői állások, melyek annak a rangosztálynak legmagasabb fizetési fokozatába sorozandók.« III. A 13. §-hoz végbekezdésként : »A működési pótlék (2. §. c) a kinevezés vagy áthelyezés napját követő hó első napjától teendő folyóvá.« IV. A 15. §. 2. és 3. bekezdése helyett: »A lakpénz, valamint a működési pótlék (2. g. c) sem állami, sem törvényhatósági vagy községi adóval (útadóval), sem szolgálati díjjal nem terhelhető.« V. A 17. §. 3-ik és 4-ik pontja közé beszúrandó lenne : 4. »A.zok a bírák és ügyészek, albirák és alügyészek, kik ezen törvény végrehajtása folytáu oly rangosztályba s illetve a rangosztályban oly fizetési fokozatba soroztainak, a melylyel egybekötött fizetés az addig élvezett fizetésüknél kevesebb : a többfizetés természetével biró személyi pótlékként kapják, melybe azonban a 2. §. c) pontjában rendszeresített működési pótlék b eszámittatik « Ehhez képest a 17. §. 4. és 5. pontja 5-ik és illetve 6-ik pontnak jeleztetnék. VI. A 17. és 18. § ok közé : »A királyi törvényszéki birák, járásbirák és ügyészek összlétszámának* egy ötödrésze a VII. rangosztályba tartozik. Ezen rangosztályba eső birói és ügyészi állások betöltése, a birák és ügyészek sorából, az igazságügyi miniszter előterjesztésére, királyi kinevezés útján történik. (5. §.) Ezen állásokra való kinevezés azon átmeneti korlátozás alá esik, hogy a jelen törvény hatályba léptétől számítandó tíz év alatt minden évben csak az állások egy tizedrésze és az időközben megüresedett helyek tölthetők be. VII. Az átmeneti intézkedések közé külön szakaszként : »A Budapest területére ezen törvény hatályba léptéig már kinevezett törvényszéki birák, járásbirák, ügyészek, albirák és alügyészek, addig, míg magasabb rangosztályba előlépnek, száz forint lakbérpótlékban részesülnek.« Horánszky Nándor helytelenítette azt, hogy a birák bármi tekintetben rosszabb helyzetbe jussanak Budapesten vagy bárhol, mint voltak eddig. Már pedig az kétségtelen, hogy a budapesti birák 400 frttal kisebb nyugdíjképes fizetést húznának a jövőben, mint a minőt most élveznek. Nem helyesli, hogy ugyanazon rangú birák különböző rangosztályokba soroztassanak. 0 ebben a birói függetlenségre nézve veszélyt lát s ezért a 3 §. c) pontjához s az azzal analóg és a 17. és 18. §-okhoz ajánlott módosításokat nem fogadja el. Szilágyi Dezső igazságütyminiszter igazságtalannak találja, hogy a biró, bárhol teljesiti kötelességét, törzsfizetése vagy leendő nyugdíja kevesebb legyen a fővárosban alkalmazott birák fizetésénél vagy nyugdíjánál. Végre is jogosultnak találja azt a kérdést, hogy miért kapjon nagyobb nyugdíjat az, a ki Budapesteu szolgál és miért kapjon kisebbet az, a ki pl. Kassán van alkalmazva. Nem fogadja el azt a szemrehányást, mintha a budapesti birák a fizetés felemelését illetőleg mostoha elbánásban részesülnének, példákkal igyekszik kimutatni, hogy tényleg fizetésfelemelésben is részesülnek : e mellett hangsúlyozza, hogy a budapesti első folyamodású törvényszéknél alkalmazott jegyzők és albirák a vidéki kinevezéseknél előnyben részesülnek s miután most a vidék; birák helyzete rangban és fizetésben is javul, bizonyára szivesebben fognak vidékre menni, mint most. A mi a birói függetlenséget illeti, konstatálja, hogy az általa javaslatba hozott illető módosítás setnmiképen sem érinti. Darányi Ignác szerint az igazságügyminiszternek két dolgot kellett szem előtt tartani. Az első szempont az volt, a melyet figyelmen kivül nem hagyhatott, hogy a vidéki és budapesti birák alapfizetése között különbség ne legyen. Beismeri, hogy ez sok inkonvenienciával járhat, de ettől eltérni nem lehetett akkor, mikor a budapesti és vidéki táblabírók alapfizetése is egyenlő arányban lesz megállapítva. A másik szempont, a mi elöl nem térhetett ki az igazságügyminiszter, a 7-ik rangosztály létesítése volt. Eolyton felmerült az a panasz, hogy semmikép sincs az rendjén, mindenütt van egy hetedik rangosztály, csak a bíróságnál nem volt. Helyesli az igazságügyminiszter intencióját. Péchy Tamás ugy látja, hogy 'az igazságügyminiszternek előterjesztése a birói karnak előnyére válik s hogy az az abnormális állapot, hogy a budapesti birák nem emelkedtek magasabb állásba, meg fog szűnni. Helyesli a miniszteri előterjesztést. V á z m á n d y Dénes konstatálja, hogy a tervezett javaslat szerint az elsöfolyamodású bíróságnál három rangosztályú biró lesz, t mi nagy előnyére lehet az igazságszolgáltatásnak, kérdést intéz a járásbíróságoknál alkalmazott vizsgálóbirák díjazása tekintetébeu. Szilágyi Dezső igazságügyminiszternek rövid felszólalása után a bizottság általánosságban elfogadta az igazságügyminiszter I által benyújtott előterjesztést. A bizottság ezek után áttérvén a miniszter javaslatainak részleteire, a törvényjavaslat 2. §. c) pontjaként elfogadja azon rendelkezést, hogy »a budapesti és fiumei elsöfolyamodású kir bíróságoknál alkalmazott törvényszéki és járásbirák, valamint a/, ottani ügyészségeknél alkalmazott ügyészek évi 400 forint — az i ugyanitt alkalmazott albirák és alügyészek pedig évi :!00 forint — i végül az ugyanezen helyeken alkalmazott bírósági jegyzők és aljegyzők évi 150 frt működési pótlékot nyernek.* A 3. §-ba felvétetett, hogy »a VIII. rangosztályba tartozó birói és ügyészi, valamint a XI. rangosztályba tartozó aljegyzői állások az előző bekezdésben foglalt határozmányok szemmeltartásával csak ezeknek a rangosztályoknak két magasabb fizetési fokozatába sorolandók és a XI. rangosztályba tartozó segédtelekkönyvvezetői állások, melyek ennek a rangosztálynak legmagasabb fizetési fokozatába sorozandók.< A 13. §-hoz végbekezdésként tétetett : »A működési pótlék j (2. §. c) a kinevezés vagy áthelyezés napját követő hó első napjától j teendő folyóvá.« A 15. §. 2. és 3. bekezdése helyett tétetett: »A lakpénzek, valamint a működési pótlék (2. §. a) sem állami, sem törvény hatósági vagy községi adóval (útadóval), sem szolgálati díjjal nem terhelhető.« A 17. §. 3-ik és 4-ik pontja közé beszurandónak határozta a bizottság: 4. Azok a birák és ügyészek, kik ezen törvény végrehajtása folytán oly rangosztályba s illetve a rangosztályban oly fizetési fokozatba soroztainak, a melylyel egybekötött fizetés az addig élvezett fizetésüknél kevesebb: a többletet fizetés természetével biró személyi pótlékként kapják, melybe azonban a 2. c) pontjában rendszeresített működési póiék beszámittatik. A 17. és 18. §-ok közé a következő §. vétetett fel: »A kir. törvényszéki birák, járásbirák és ügyészek összlétszámának egy ötödrésze a VII. rangosztályba tartozik. Ezen rangosztályba eső birói és ügyészi állások betöltése, a birák és ügyészek sorából, az igazságügyi miniszter előterjesztésére, királyi kinevezés útján történik. (5. §.) Ezen állásokra való kiuevezés azon átmeneti korlátozás alá esik, hogy a jelen törvény hatálybaléptétől számítandó tíz év alatt minden évben csak az állások egy tizedrésze és az időközben megüresedett helyek tölthetők be.« Az átmeneti intézkedések közé felvétetett: »A Budapest területére ezen törvény hatályba léptéig már kinevezett törvény[ széki birák, járásbirák, ügyészek, albirák és alügyészek, addig, mig magasabb rangosztályba előlépnek, 100 frt lakpénzpótlékban részesülnek.« Tárgyalás alá vétetvén ezután az igazságügyi szolgálat egyes ágainak köréből a törvényjavaslat intézkedéseire vonatkozólag benyújtott kérvények, konstatálta a bizottság, hogy a törvényj székek, járásbíróságok és ügyészségek tagjai által benyújtott kérJ vényekben foglalt kérések nagy része az elfogadott módosítások által teljesítést nyert. A vidéki telekkönyvvezetők azon kérését, hogy hagyassanak meg a IX. rangosztályban s megfelelő javadalomban részesittessenek, Horánszky teljesitendőnek tartja A bizottság 64 telekkönyvvezetőt felvesz a IX. rangosztályba l,10o forint fizetéssel, 64-et a X. rangosztályba helyez 1 000, 6 t-et 900 és 64-et 800 frttal. A deési és kolozsvári törvényszéki igazgatók azon kérésénél, hogy a X. rangosztályból a IX-ikbe helyeztessenek, Hegedűs S. pártolólag szólal fel, figyelembe ajánlván egyúttal a pénzügy; igazgatósági irodavezetők megfelelő kérését. A bizottság elhatá! rozta, hogy a pénzügyigazgatósági irodavezetők közül hat helyett \ 20-at helyez a X. rangosztály 1,000 frtos magasabb fizetési fokoj zatába, 22-őt a másodikba s 3(J-at a harmadikba. A vidéki biróságok kezelő személyzetének kérésénél Horánszky a nős vagy családos írnokok minimális javadal| mazását 500 frt helyett 600 forintban tartja megállapitandónak. j Pázmándy legalább az írnokok felére nézve tartja megállapi tandónak a 600 frtos javadalmazást. A bizottság elhatározza, hogy a vidéki Írnokok közül 200-at a 600 frtos fizetési fokozatba vesz fel. A vidéki kir. kélő táblák kezelő hivatalnokainak kérése foly• tán abban állapodik meg a bizottság, hogy ll kezelőtiszt az 1,000 | forintos, 10 a 900-as és 10 a 800-as fizetési fokozatba soroltassék. j A fegyintézeti lelkészek kérése folytáu elhatározza a bizottság, I hogy a 21 lelkész közül hét az 1,000, hét a 900 és hét a 800 ' forintos fizetési kategóriába osztassák bc. Az országos vegyintézet