A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 23. szám - A m. kir. igazságügyministernek 14.415/893. I. M. sz. rendelete, a büntető birói ügyviteli szabályok 15,16.,28. és 54.§-ainak módositása tárgyában - A sommás eljárásról szóló törvényjavaslat a képviselőházban. Folytatás

180 Am, a jogigény-elévülés tanának un említett merev irányzata, különösen a személyi baleset folytán támadt kártérítési jogigényekre nézve — mint j u s aequumba ütköző — ratióval nem bir. A mi a római jogot illeti, abban egyáltalán nincsenek jogelévülési általános szabályok.1 A szász polgári törvénykönyv 152. §. a harminc évnél rövidebb elévülési időkre vonatkozó határozmányoknak d i s p o s i t i v jelleget ad, mely alól kivételeknek helye lehet.'2 A londoni »Queen Bench« bíróság, elnökének a »Lord Chief Justice« (Lord C o 11 e r i d g e) praesidialása mellett folyó évi március hó elején tartott egyik ülésén — de lege lata — érdekes elévülési jogelvet állított fel. A jogeset maga a következő: A »South-Easíern Kailway Company« vaspálya részvény-társulat ellen bizonyos Smith nevű egyen személyi balesete miatt kártérítési pert támasztott. Az említett részvény-társulat a kereset ellen elévülési kifogást emelt, azt hozván fel, hogy a panaszolt vasúti baleset 1890. dec. 12-én történt, mig a kártérítési kereset csak 1892. máj. havában, tehát elkésve lön benyújtva.3 Alperes ellenében felperes viszont orvosi bizonyítványokra és orvosi szakértőkre hivatkozott, annak igazolására, hogy ö a szenvedett belső sérülések folytán önkívületi állapotban volt, a mely kisebb-nagyobb fokon variálva, csak kevéssel a perind tás előtt szűnt meg. A bíróság a szakértők meghallgatása után az alperesi részről emelt elévülési kifogást (exceptio temporis) elvetette, okul azt hozván fel, hogy actio csak actioképes állapotban lévén indítható és miután felperes ily állapotban nem volt, ennélfogva ezen elhárithatlan akadály (vis major) neki alperes irányában hátrányul nem szolgálhat. A tisztesség követelménye (an indication of honesty) — ekként szólt a tudós és nagyon tisztelt lord biró — is azt kívánja, hogy ne fosztassék meg késedelem címén a károsult jogos igényétől, holott őt ezen késedelmeskedésért a felelősség jogosan nem terhelned, miután a károsult előbb nem volt oly állapotban, hogy keresetét előterjeszthette volna (»stb. the man was not eager to bring an action.) A »Queen Bench Division« bíróság magas méltóságú elnökét nyilván azon jogelv vezérelte, hogy a baleset áldozatától a kereset támasztást illetőleg többet nem lehetett kivánni, mint a mennyi diligentiával a gondos és megbízható családapa — a »bonus páter familias« — az e tisztéből kifolyólag hozzá utalt ügyekben fp. o. gyámsági tisztében stb.) eljárni szokott. Vagyis, hogy jogai érvényesítése körül a tőle kitelhető gondossággal és óvatossággal járt légyen el. (By the exercise of reasonable care and caution.) A mi pedig, hogy adott esetben megtörtént, igazoltnak vétetett. A m. kir. igazságügyministernek 14.415/893. I. M. sz. rendelete, a büntető birói ügyviteli szabályok 15 , 16., 28. és 54.§-ainak módosítása tárgyában. Valamennyi kir. bírósághoz. Tudomásomra jutott, hogy a mult évi október hó 22 én 4510. I. M. E. sz. a. kibocsátott rendeletemhez mellékelt büntető birói ügyviteli szabályoknak egyes intézkedései, melyek a vizsgáló bírák mellé kirendelt albiráknak működési körét és a vizsgáló-bíróhoz való viszonyát szabályozzák, némely bíróságnál olyan alkalmazást nyertek, hogy azok következtében a vizsgáló-birák — főleg Budapesten — el vannak vonva ama leglényegesebb feladatuk betöltésétől, hogy a fontosabb és bonyolódottabb ügyekben a vizsgálatot önmaguk teljesítsék. Ez okból a büntetö-birói ügyviteli szabályok 15. és 16. § ait, valamint 28. §-ának első és 54. íjának második bekezdését ezennel hatályon kívül helyezem és azok helyett a következőket rendelem : A 15. §. helyett: »A törvényszék elnöke a vizsgáló-bíró mellé egy vagy több albirót, valamint segédül egy vagy több törvényszéki jegyzőt vagy aljegyzőt rendel ki. A kirendelés — okának elestével — megszüntetendő. A kirendelt albiró a vizsgáló-bíró által neki kiosztott vizsgálati ügyekben a vizsgáló-bíró vezetése és felügyelete alatt működik. 1 »Im römiseben Recht gibt es keine allgemcine Theorie dei Verjahrung...« (1. Dr. L. B. Windscheid: Lehrbuch des Pandektenrechts. Düsseldorf, 1862. I. B. Pag. 241 ) 1 »>tb. Die dreissigjahrige Verjahrung kann duich Privatverfüguug niclit verlangert werden. Bei kürzerer Verjahrung ist eine Vcrlángerung bis zu dreissig Jahren zul5ssig stb.« ' A perbe vont társulat nyilván az »Employer Liability AcU azon rendelkezésére alapitá kifogását, hogy ezen törvény értelmében az ily baleset miatt támasztani kivánt kártéritési igény a kártérítésre kötelezettnél a baleset napjától számított hat hét alatt bejelentendő és maga a kereket pedig ugyanazon időponttól számított hat hó alatt s illetve, ha a baleset áldozata életét veszté, e g y é v alatt megindítandó. Az 1874: XVIII. t.-c. 9. §. értelmében nálunk a vasúti személyi balesetek miatt »a kártéritési követelések sérüléseknél a baleset bekövetkeztétől, halál esetében pedig a halálozás időpontjától számított három év alatt évülnek e).« A vizsgálóbíró az albirótól bármikor kívánhatja a vizsgálat iratainak bemutatását, valamint jelentést kiváuhat a vizsgálat állásáról, illetőleg menetéről. Ha szükségesnek találja, az albirónak kiosztott ügyekben is a vizsgálatnak mily irányban teljesítése vagy egyes vizsgálati cselekményeknek foganatosítása iránt az albirónak kötelező utasítást adhat. A mennyiben azonban ezt a vizsgájóbiró nem tette, az albiró a hozzá utalt ügyekben saját belátása szerint és felelősségére jár el, enuélfogva vizsgálatot, előzetes letartóztatást, vizsgálati fogságot, személytnotozást, házkutatást vagy bűnvádi lefoglalást is elrendelhet. A vizsgáló-bíró a kiosztott ügyet az albirótól elveheti s abban a vizsgálatot maga teljesítheti, vagy ezzel más albirót bizhat meg. Ha az albiró a vizsgálatot befejezettnek tartja, az arra vonatkozó iratokat a vizsgáló-bírónak mutatja be. Ez utóbbi a vizsgálati iratokat az albirónak pótlás végett visszaadhatja. A befejezett vizsgálat iratait az ügyészséghez a vizsgáló-bíró teszi át. A vizsgáló-biró akkor is, ha mellé albiró van kirendelve, maga teljesítse a fontosabb és bonyolódottabb vizsgálatokat.« A 16. §. helyett: »A jegyző és aljegyző, mint a vizsgáló-biró segédei, ennek vezetése, ellenőrzése és felelőssége mellett működnek és kötelesek utasításait teljesíteni. A jegyzők és aljegyzők jegyzőkönyvvezetőül is alkalmazhatók. Egész vizsgálat foganatosítása jegyzőre vagy aljegyzőre nem bizható. A fontosabb vizsgálati cselekményeket a vizsgáló-biró lehetőleg maga teljesítse.« A 28. §. első bekezdése helyett: »Azokat, a kik a törvényszéknél szóbeli feljelentés tétele végett jelentkeznek, rendszerint maga a vizsgáló-biró hallgatja meg. Ha ebben el nem halasztható teendők akadályozzák, a szóbeli feljelentések felvételével időről-időre megbízhatja a melléje rendelt albirót. Utóbbi esetben a jelentkező felet az albiró hallgatja meg s ugyanő veszi fel a jegyzőkönyvet. Jegyzőt vagy aljegyzőt a vizsgáló-biró csak esetről esetre és akkor utasíthat a szóbeli feljelentésről jegyzőkönyv felvételére, ha melléje albiró nincs kirendelve, önmaga pedig más fontos vagy halaszthatlan teendővel vau elfoglalva. A feljelentés Írásba foglalásnál jegyzőkönyvvezető mindig alkalmazandó. Ha az, a ki szóval kiván feljelentést tenni, ismeretlen, személyazonossága lehetőleg tisztába hozandó.« Az 54. §. második bekezdése helyett: »A vizsgáló-biró mellé rendelt albirónak kiosztott ügyekben a kiadványokat — a mennyiben ezt a vizsgáló-biró magának fenn nem tartotta — a vizsgáló-biró helyett az albiró irja alá. (N. N. vizsgáló-biró helyett N. N. albiró.)« Jelen rendeletem közzétételével azonnal hatályba lép. Bizton reménylem, hogy a vizsgáló-birák a melléjök rendelt albiráknak kiosztandó ügyek megválasztásában a legnagyobb óvatossággal és lelkiismeretességgel fognak eljárni és az önmaguknak fentartott vizsgálatoknak gondo3 teljesítése mellett, az albirák, valamint a segítségökre kirendelt jegyzők és aljegyzők működése felett a törvényben előirt felügyeletet és ellenőrzést ezentúl is hatályosan fogják gyakorolni. Kelt Budapesten, 1893. évi április hó 24-én. Belföld. A sommás eljárásról szóló törvényjavaslat a képviselőházban. (Folytatás.) Jelinek Arthur előadó : Áttérek ezek után ama módosításokra, a melyeket Kullmann János t. képviselő' ur adott be. Felszólalásában t. képviselőtársam egy elvi jelenlőségi kérdéssel foglalkozott, a mely a bizottságnak figyelmét is magára vonta ; a képviselő ur helyesen emelte ki azt, hogy a bizottság szövegezése is eltér a miniszteri javaslat szövegétől. Magának a kérdésnek horderejét és jelentőségét elismerte a bizottság is és jelezte jelentésében. A bizottság nem tartotta célirányosnak a sommás eljárást és a jelenlegi részletes reformot azzal a nagyfontosságú és nagy horderejű kérdéssel összekapcsolni, mely a községi bíráskodás újólagos szervezésével összefüggésben áll. Mert a bizottság különösen az igazságügyi kormány nyilatkozatai alapján, azt a meggyőződést merítette, hogy ez és a községi rendezés oly szoros kapcsolatban álló kérdések, hogy azoknak megállapítása előtt a községi bíráskodás messzemenő reformjába belemenni célszerű nem volna s épen ez mutatja, mennyire helyes volt e részleges reform terére lépni ; mert nemcsak e kérdés, hanem sok más hasonnemű kérdés fog felmerülni, a melyek azonban csak a teljes perrend megalkotásakor fognak elintézést nyerni. Azok a visszásságok, a melyeket a t. képviselő ur felemiitett, legnagyobb részt megfelelnek a viszonyoknak és orvoslást kivannak, de az orvoslásnak azt a módját, melyet a t. képviselő ur javaslatba hoz, a magam részéről a t háznak nem merném ajánlani. Mert az oly messzemenő változtatásokat vonna maga után a biró szervezetben, a melyeket a legalaposabb tanulmányozás és a költségek szorgos meghatározása után lehet c háznak javaslatba hozni, mivel elejtését képezné egy oly alapelvnek, a melyre a képviselőház csak beható tanáeskozás után határozhatná el magát, értem a községi bíráskodásnak akár mai, akár más alakjában való elejtését. A kérdésnek messze menő fontosságánál fogva azt hiszem, hogy a reform jelenlegi stádiumában nem célszerű tovább menni. A bizottság, mint ezt a