A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 18. szám - Nemzetközi büntetőjogi egyesület

A .J OQ. 111 -A debreceni kir. itélö táblának működéséről általánosságban véve elismeréssel kell nyilatkoznunk, főleg az Ügyek gyömbb elintézése tekintetében. A táblák deeentralisatiójának üdvös hatását különösen a fölöttes felügyeleti hatóság jogának gyakorlása által elért helyes eredményekből látjuk érvényesülve. De a mnlt évben emelt panaszunkat ma is kénytelenek vagyunk fen tartani,mert felsőbb bíróságaink az ügyvédi munkadijak megállapítása tekintetében máig sem foglaltak el méltányosabb álláspontot, mint ezelőtt. A gyorsaság a jogszolgáltatásban még legfelsőbb forumunkon sem érvényesülhet csak megközelítőleg sem ; ügyeink 3/i éven át hevernek elintézetlenül a kir. Curián; mi ennek az oka? Ausztria és külföld. Nemzetközi büntetőjogi egyesület. A nemzetközi büntetőjogi egyesület a ehristianiai gyűlés óta Ugy intézkedett, hogy az egyetemes gyűlések csak minden két évben egyszer tartassanak meg, hogy a közbeeső években az egyes országcsoportok tarthassák meg gyűléseiket. A »Deutsches Reiehv< országcsoport gyülekezetének 1892. őszén kellett volna megtörténnie, de a kolerajárvány folytán elhalasztatott ez év tavaszára és ápr. 6 — 8. közti időben Berlinben meg is tartatott. A Berlinben, a városházteremben folyt tárgyalásoknál dr. O l s h a u s e n birodalmi törvényszéki biró elnökölt, dr. Krohne belügyminiszteri tanácsos és dr. Seuffert tanár titkos tanácsos elnöktársak közreműködése mellett. Napirendre főtárgyul a z elhanyagolt és bűnös útra tért ifjakkal való bánásmód fölötti tárgyalás tüzetett ki. Ezen kérdés már a hallei 1891. gyülekezeten vettetett fel, de akkor egy bizottsághoz utasíttatott, a meiy kiváló elméleti és gyakorlati erők odavonása által mindezen érdekes tárgyakról igen beható és terjedelmes előmunkálatokat tett. Ennek eredményeit elsőnek dr. A p p e 1 i u s elberfeldi ügyész egy 234 nyomatott oldalú könyvben adta elő és egy 100 §-os törvényjavaslattá dolgozta fel. A gyülekezet főálláspoutjait a következőkben jelezte. A 12 — 18 év közötti egyének — ezek a »fiatalkoriak« a német törvényhozás szerint — által elkövetett bűntettek mennyisége ijesztő mérvben növekedik; azok, kik a birodalmi törvények elleni bűntett vagy vétség miatt megbüntettettek, az összes elitéltek 10-7 százalékát teszik ki. Ez okból sürgős szükség van, hogy törvényhozási úton ezen segittessék. Egyik legnagyobb baja a mostani jogállapotnak, hogy a büntethetőség kora már a 12-ik életévvel kezdődik és hogy ezen időpont után csak a büntethetőséghez szükséges belátás megismerése, mint a büntetés előfeltétele kívántatik meg. Aránylag igen ritka esetben hiányzik ugyan a fiatalkori bűnösöknél ezen belátás megismerése, hiányzik azonban különösen a 12— 1 t-ik évig, de gyakran még e koron túl legalább a 16-ik évig amaz erkölcsi érettség, mely lehetségessé teszi számukra azt, hogy a rossz iránti hajlamnak egy bizonyos mértékben ellent állhassanak. Tizennégy éven alóli gyermekek nem fogházba valók. Itt még inkább elromolnak és egész további életükre elvesztik a büntető-intézetek iránti félelmüket. Ha a büntetési idő kiállta után visszajönnek az iskolába, a többi iskolásgyerek vagy kerüli őket és igy elcsenevészesednek, avagy, mint a legtöbb esetben, a többi iskoíásgyermekek számára a rossz kútforrásaivá válnak és azokat is megrontják. Gyakran jól szervezett bünbandák főnökei lesznek, a minők különösen a népiskolákból gyakran kerülnek ki. Ezért kellene a büntethetőség korát a 12-ik évtől a 1 t-ik évre emelni fel és a büntethetőséghez szükséges belátás követelményét egyáltalán elejteni. Mindezek dacára azonban, a 14 éven alóli gyermekek se nélkülözzék egészen a büntetendő cselekmények ellen való ellensúlyozást. Ezért a kényszernevelés vétessék ily körülmények közt foganatba. Ez a kényszernevelés kiterjeszthető) a 20-ik életévig és sokkal hatásosabb, külsőleg is sokkal rettegettebb, mint a fogság, ez elejét venné tényleg a bűnösök létszáma ilymérvű szaporodásának. A kényszernevelés hatása olyan kiváló, hogy 14 — 18 év közötti egyénekre is kiterjesztendő, mint büntetésnem, de itt inár a bírónak kell megadni a választási jogot, vájjon büntetést, avagy kényszernevelést, avagy mindakettőt szabjon-e ki és melyik legyen előbb eszközlendő. Ezen egyének ellen a többi büntetésnem is máskép alkalmazandó, mint a felnőttek ellen, Azon gyermekeknél, kik erkölcsileg elhanyagolvák, de még eddigelé bűncselekményt cl nem követtek, nem szabad az államnak megvárnia, raig oly mélyen sülyednek, hogy gonosztevőkké váljanak, hanem idejekorán intézkednie kell, hogy ellenük is I hasonlóképen a kényszernevelés vétessék foganatba. A kényszernevelés módja és végrehajtása fölötti határozás különös nevelő-intézetek kezeiben legyen letéve, családi nevelés is lehet ez állami felügyelet alatt a már megbüntetteknél, de nem , az elhanyagoltaknál, mindkettőjüknél azonkívül egy erre alkalmas idegen családban, vagy egy állami felügyelet alatt álló magánnevelő-intézetben. Alkalmasak volnának erre az e célra felállítandó állami nevelő intézetek. 14 éven alóli gyermekeknél a kényszernevelést a gyámhatóság, idősbeknél a büntető bíróság határozná meg. Ezen álláspont F u c h s titkos pénzügyi tanácsos által pártoltatott, a ki badeni tapasztalataira hivatkozott és kiemelte, hogy ott bűnös és elhanyagolt gyermekeket jó sikerrel helyeztek el ugyanazon intézetnél. Ez utóbbi gyermekek romlottabbak, mint az előbbiek. A második előadó Schmölder biró (Köln) ellentétes álláspontra helyezkedik és az eddigi korhatárt megtartani kívánja, csakhogy a gyermekeket apjuk, illetve gyámjukkal együtt kellene a bíróság elé idézni és a körülményekhez képest ez utóbbiakat a költségekben elmarasztalni. Az ügyészségnél pedig el kellene ejteni a 15 éven alóli gyermekekre nézve azt a követelményt, hogy minden tudomásukra jutott büntetendő cselekményüket hivatalból üldözze. A büntetésnemeket a fiatalkoriakra nézve meg kellene változtatni és e mellett megengedni a javitó intézetekbe való elhelyezésüket. Elhanyagolt gyermekek apáitól csak súlyos hiba, vagy absolut képtelenség esetében vehető el hatalmuk és egyáltalában jobban volna kifejtendő e gyermekekre nézve a gyámhatóság tana. Appelius javaslatának elfogadása egy lépéssel közelebb vinne a jövő social-democraticus államhoz és megalapítaná a rendőrség kényuralmát. Ezen javaslatok igen élénk discussiókra adtak alkalmat, a melyekről itt csak a főbb irányelveket adhatjuk elő. A nép öntudata szerint 14 éven alóli személyek még gyermekek és e szerint kell a büntető bírónak is eligazodnia. (K e s z 1 e r, waberni fegyintézeti igazgató.) Társadalmi állapotaink is emez intézkedésekre utasítanak, csak a befejezett tizennegyedik életévvel lép a gyermek a népiskolai oktatása végeztével az életbe ki. (Dr. A s c h r o 11, berlini biró. A mai nap megkívántató belátás a tett büntethetősége iránt nem elegendő megkülönböztetési jel, mert az a legtöbb elmebetegnél is meg van. (Dr. I.eppmanu, tébolydai orvos.) A gyermek akként fejlődik, hogy a központi idegrendszernek először csak refiexmozgásai vannak, majd később forog csak fenn ösztönélet és hogy a nevelés és az ethica ellenhatása csak lassankint idézik elő az észbeli és majdan az erkölcsi felfogást. Annak észbeli megismerése, hogy a rossz büntetendő, már korán van meg ; az enyém, tied, övé elleni vétségeknél legkésőbb már az első iskolai év után. Ezen túl erkölcsi belátás követelendő arra nézve, hogy a büntetés szükséges és hogy a büntetésnek mily következményei vannak. Emez erkölcsi belátás pedig általánosságban a 14-ik életév előtt nem létezőnek vehető. (Dr. Felisch, törvényszéki biró, Berlin.) A tapasztalat megtanított arra, hogy korai büntetések megrögzött gonosztevőket eredményeznek. (B i s c h o f f, berlini kereskedő.) Másrészt ép a kényszernevelés hozott kiváló gyümölcsöket. Szászországban általa 89 százalék javult meg. (M ü 11 e r, plébános, Bráunsdorf.) Mostani rendszerünk egy rossz pénzügyéréhez hasonlít a ki államadósságot adósságra halmoz és mondja: aprés nous le déluge. (Dr. Krohne, előadó tanácsos.) A büntetés végrehajtásának mostani módja is részben égbekiáltó. Egy oly intézetben, mint Plötzensee, az uralkodó túlzsúfoltság mellett egy zárkában három ifjú ül, a mely egynek van szánva és a szűk térségben egymást akadályozzák a munkában, egyéb kényelmetlenségről nem is beszélve. És e mellett csak 4, legfölebb 6 tanórát kapnak hetenkint. Itt mintául szolgálhatna Ausztria jeles oktatási módszerével az ifjak számára, miről szóló számos mellékletet terjeszt elő, különösen Szt.-Pankrácból Prága mellett, ép igy szolgálhatna példányképül a gazdasági oktatás eszközlése és a kerti s mezei munkával való foglalkozás szempontjából. (Dr. Felisch.) A fölött, vájjon a kényszernevelés obligatorius legyen-e a 14 éven alóli egyénekre nézve, messze elágaztak a nézetek, de a kérdés nem-mel döntetett el. A következő határozatok fogadtattak el: 1. Ajánlatos a büntethetőség korát a 11. életévre felemelni. A ki egy büntetendő cselekmény elkövetésénél 14-ik életévét még be nem fejezte, a miatt bünvádilag nem üldözhető, ebben az esetben tehát beállhat az állami felügyelet alatti nevelés. 2. Oly egyének ellen, kik a büntetendő cselekmény elkövetésénél a 14. életévet betöltötték ugyan, de még a 18-ikat be nem fejezték, vagy büntetés, vagy állami felügyelet alatt álló nevelés, vagy mindkettő, avagy végre javitó-intézetbe való elhelyezés állapitható meg. ÍJ. A német btk. 56. és 57. §-ai, melyek folytán egy fiatalkorinak bűnvádi felelőssége attól függ, vájjon a büntetendő cselekményhez szükséges belátással bir-e, mellőzendő. Krohn e-nak indítványa a 18—21 év közöttiekre nézve a halál- és fegyházbüntetés mellőzésére vonatkozólag elejtetett. A fegyházbüntetés mellőzése azért javasoltatott, hogy e személyek ne zárassanak ki a hadsereg tényleges állományábani szolgálattól. Ki lőn emelve ez ellen (Mayr, államtitkár-helyettes^, hogy nem forog fenn szükség egy további kivételes osztály létesítésére és hogy a katonaság jó elemei minden pajtáskodást ily a büntetés állal megbélyegzett egyénekkel ugy is kerülnének (Frank, giesseni tanár) és hogy végre a halálbüntetés elejtése szempontjából épen ezen egy időpont ezen egy korosztályra vonatkozólag hibásan van megválasztva, mert ép a tárgyalások folyama alatt ugyanezen ifjú gyilkos Berlin egy más törvényszéki termében az