A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 17. szám - Adalék házassági jogunk rendezetlenségéhez. Kérdés - Önkormányzatunk mint alkotmányos garancia

A J O GK 135 mint vizsgálódásainak alaposságát tekintve, a brosurbk szokásos keretét túllépi. Dióhéjba foglalva megyéink fejlődésének jogtörténeti képét adja, hogy már e történeti fejlődésből is kitűnjék az, miszerint a centralizáció megegyezik alkotmányunk eredeti szellemével. Közigazgatásunk jelen állapotát fejtegetve, utal az autonómia mai helyzetének tarthatatlanságára, hogy azután e rozoga közigazgatási szervezetet összehasonlítsa a legfejlettebb külföldi rendszerekkel. Végül szól a jövő reformok szükségességéről. A munka célja kimutatni, mennyire nem áll az önkormányzat hivei által annyira hangoztatott azon érv, hogy az alkotmányos szabadság biztosításának múlhatatlan feltétele és eszköze a megyei autonómia. Tényleg ma épen nem alkotmánybiztositék az önkormányzat a megye jelen állapotában, tehát csak hibákban bővelkedik minden előny nélkül. Másfelől a centralizált állami közigazgatás is nyújthat olyan alkotmányos garanciát, a minőt az autonómia hivei az önkormányzatnak vindikálnak. Megdől tehát mindamaz ok, melyeket az önkormányzat mai alakjának fentartása mellett fel szoktak hozni és az alkotmányos szabadság garanciájának frázisa nem lehet továbbra is akadály a szükséges államosító reform keresztülvitelében. Az alapos készültségről tanúskodó közigazgatásjogi értekezést melegen ajánlhatjuk mindazoknak, a kik a rendkívüli fontos közigazgatási reform iránt érdeklődnek. [r-h.) gMapjarOI'SZ&g földbirtokosai** cím alatt a napokban egy nagyszabású magyar és német nyelvű mü hagyta el a sajtót mely nemcsak forrásmunkát képez mindazoknak, kik a magyar birtokviszonyokat tanulmányozzák, de rendkívül fontos szolgálatokat tenni hivatott üzleti és pénzvilágunknak is. Almanachia ez. aranykönyve a magyar földbirtokosoknak, kik 100 holdnál többet birnak a haza löldjéböl, felsorolásával egyúttal annak, hogy mennyi birtokukból a szántóföld, a rét, a legelő, erdő, szőlő, nádas, stb. Az óriási anyag, mely egy nagy quart alakú könyvnek 1,200 lapját veszi igénybe, célszerű beosztással van könnyen kezelhetővé téve. Megyék, járások és községenkint ^melyeknek u. p. is közöltetik) lévén a birtokosok felsorolva, bármely magyarországi birtokra vonatkozó adatok a legkönnyebben feltalálhatók. A tartalomjegyzék pedig megyék szerint közli az összes birtoftnsok névsorát alfabeticus sorrendben és a községek jegyzékét, megjelölve a lapot, a hol a keresett nevek felüthetök. A jelzett nagyszabású munka a gazdaközönség és üzletvilágunk régi hiányát pótolja. Egybeállítását rövid idő előtt elhalt tudósunk: dr. Szontagh Albert, kir. tanácsos, a m kir. földmlvelési minisztérium birtokstatisticai osztályának vezetője kezdette meg a pénzügy igazgatóságok legutolsó hiteles kimutatása alapján, kinek halála után Baross Károly, az orsz. magyar gazd. egyesület titkára rendezte sajtó alá és adta ki. Minden megye adatai elé Németh József, m. kir. foldmivelési miniszteri fogalmazó megirta az illető megye terjedelmes gazdasági monographiáját. A mü ára kötve 16 frt, kötetlen 15 frt, megrendelhető • Singer és Wolfner cég utján valamennyi könyvkereskedésben, vagy ' a mü kiadóhivatalában Budapest (Köztelek.) A döntvénytár új folyam 34. kötete megjelent. Franklintársulat kiadása. Ara 2 frt. Vegyesek. A budapesti rabsegélyző-egylet évi jelentését vettük. Az egylet vagyona áll a menedékházból _ 34,500 frt értékben és 53,500 frt értékpapír és készpénzből. Évi államsegélykép 6,000 | forintot kapott az egylet, tőkéje két és félezer frt kamatot hozott, egyéb jövedelme (tagsági díjak, stb.) 1,000 frtot tett ki. Kiadások roltak: a menedékházra 4,300 frt, pénzbeli segélyre o84 frt (67 egyénnek;, administrationalis és személyes kiadások 1,120 frt j 84 kr. A menedékházban megfordult 117 férfi, 6 nő, kik közül , kiutasittatott 12, megszökött 2, elfogatott 1, kórházba szállíttatott 15. Egy-egy egyén átlag 19 napot töltött az intézetben A bennlakók kerti munkákkal és szalmatok készítéssel foglalkoztak ; magánosoknál 406 munkanap töltetett. Végül újból constatáljuk, mit évente tenni vagyunk kénytelenek, hogy az egylet még most is tőkegyűjtéssel foglalkozik s a helyett, hogy a rendelkezésére álló összegeket a társadalom javára gyümölcsöztetné, minden évben jókora összeget csatol alaptőkéjéhez. Az idén is 3,321 frt 78 krt takarított meg. Mi ehhez képest a pénzsegélykép kiosztott 684 frt? A nagyváradi és biharmegyei rabsegélyzö-egylet 1892. évi jelentését is vettük. Az egylet 1,200 frt államsegélyt élvezett. Fentartott rabiskolát és könyvtárt, mely célra körülbelül 400 frtot áldozott, készpénzbeli segélykép 900 frtot osztott ki. Az j egylet eddig gyűjtött tökéjének — 12 és félezer frt — kamatait kivéve, az összes jövedelem egyleti célokra fordíttatott, mit csak ' helyeselni lehet. Az „incognito" való tartózkodás szállodákban. A budapesti kir. itélő tábla 6,230/92. sz. Ítéletében kimondotta, hogy ha valaki a vendéglőben hamis név alatt tartózkodik, az a törvény szerint nem követ el büntetendő cselekményt. Ezen határozatot a m. kir. Curia 10,363/92. sz. a. helybenhagyta. Az indokolás kifejti, hogy a törvény csakis a névnek a vendégkönyvbe be nem 1 irását, vagy a névnek hamÍ3 beirását rendeli büntetni. A budapesti kir. törvényszék 13.457/92. sz. határozatában ez esetben fenforogni látta a kbtk. 72. §-ának esetét. (Közbiztonság elleni kihágás.) A nyitrai ügyvédi kart egy ritka jogeset foglalkoztatja, a mely megérdemli, hogy a hazai jogászközönség és különösen az j ügyvédi kar figyelmére méltassa azt. Az eset a következő : Egy végrehajtási ügyben egyik hitelezőnek ki lett utalványozva 21,000 frt képviselője kezeihez, a ki ezen összeget a letétből fel is vette. Utólag kitűnt, hogy a kiutalványozás még nem jogerős és egyik fél azt fel folyamodással megtámadta; erre a kir. törvényszék felhívta a pénzfelvevőt, hogy az időelőtt felvett összeget haladéktalanul fizesse vissza birói letétbe. Minthogy a fél ezen felhívásnak meg nem felelt, a törvényszék hivatalból elrendelte a zárlatot nemcsak a fél, hanem az ügyvéd ingatlanaira is. Az ezen intézkedés ellen beadott felfolyamodásra a pozsonyi kir. itélő tábla nemcsak helybenhagyta a törvényszék intézkedését, hanem utasította a kir. törvényszéket, hogy ha szükségesnek mutatkozik : mind a f é 1, mind az ügyvéd ellen biztosítási végrehajtást vezettessen azok mindennemű vagyonára. A nyitrai ügyvédi kar ezen birói intézkedéseknek a közbenjárt ügyvédre vonatkozó részében oly flagrans jogsértést lát, melyre nézve szükségesnek tartja, hogy a kamara orvoslást keressen az igazságügyminiszternél; miért is ily értelmű kérvényt adtak be a pozsonyi ügyvédi kamarához. Az életbiztosítási kötvény a hagyaték hoz tartozik-e? Ezen kérdésben határozott minap az osztrák legfelsőbiróság és kimondotta : Ha az örökhagyó a bemutatóra szóló kötvény felett végrendelkezett, ez a hagyatéki leltárba felveendő. Érdekességénél fogva felemiitjük az ezen Ítélet alapját képező esetet: A kincstári jogügyek ügyésze átiratot intézett a hagyatéki bírósághoz, hogy X. hagyatékáról felvett leltárt egészíttesse ki az által, hogy Y. biztosító társaságnak 3,000 frtról kiállított kötvényét a leltárba és pedig a cselekvő vagyon közé vétesse fel. Az elsőbiróság a kérelemnek helyt nem adott, elutasító végzését azzal indokolta, hogy a kötvény a bemutatóra szól, a hagyatékban nem találtatott és bemutatónak, illetőleg kedvezményezettnek nem az örökhagyó, hanem a bécsi értéktőzsdei alkuszok grémiuma tekintendő, a melynek a biztosítási összeg ki is fizettetett. A másod- és harmadbiróság a hagyatéki leltár kiegészítését rendelte el azon indokolással, hogy mivel az örökhagyó végrendeletében a biztosítási kötvény után járó összegről intézkedett és ezt nővérének hagyományozta, kétségtelen, hogy ezen kötvény, illetőleg a kifizetendő összeg a hagyaték alkatrészét képezi. A vis major kérdéséhez. Kétséget sem szenved, hogy a vis major nemcsak természeti erők, hanem emberek által előidézett eseményben, esetleg embertömegnek a természeti erőhöz hasonlóan ható előnyomulásában is állhat. E szempontból kiindulva a német Reichsgericht a heidelbergi egyetem jubileuma alkalmából, midőn a mannheimi pályaudvaron szokatlanul nagy embertömeg gyülemlett össze, hogy Heidelbergbe utazzék és a pályaudvarba robogó vonat felé vakon tóduló tömeg által egy nő a vonat alá sodortatott, helyt adott a vis major kifogásának. Ez alkalommal azonban még az is konstatáltatott, hogy az állomás főnöksége mindent elkövetett, hogy lehetővé tegye a közönségnek rendben való beszállását a vasúti kocsikba és hogy a mannheimi pályaudvaron ily nagy néptömeg összetódulása várható nem volt és igy az előre nem látható rendkívüli esemény számba megy. Nem igy a most elbírálás alatt álló eseményben A cannstatti népünnepély nem tekinthető ily rendkívüli eseménynek ; ez ugyanis minden évben, de mindenesetre minden két évben ismétlődik és minden egyes alkalommal ugyanazon jelenetek fordulnak elő a cannstatti pályaudvaron, miként a fenforgó esetben történt t. i. a pályaudvarra sok száz ember tódul egyszerre és egyszerre neki ront, az intésekre nem hallgatva a kocsiknak. A vasutigazgatóság nem állott tehát ez alkalommal váratlan eseménynyel szemben, hanem ellenkezőleg a cannstatti állomáson rendszerint minden évben ugyanazon ünnepélyek alkalmával előforduló, a cannstatti vasút üzemével tehát összefüggésben levő eseménynyel. Az ilyen esemény tehát nem vonható a vis major fogalma alá, a vis majorról, akár szorosabb, akár tágabb értelemben legyen szó. Itt mérvadó kizárólag csak az, vájjon azon körülmények, melyek között a szóban forgó baleset történt, a cannstatti pályaudvaron rendesen egy bizonyos incidens alkalmával ismétlődnek-e vagy sem. Reichsger. 276/92. Ismeretlen örökösök ismert gondnokai. Hinni akarjuk — irja a »Budapesti Ellenőr« — hogy az új kamara találni fog módot, hogy az árvaszéki kirendelések, csődbeli tömeggondnokságok, a váltóeljárás 16. §-a értelmében, az 1881. évi 3,263. számú igazságügyi miniszteri rendelet alapján kirendelő gondnokságok és házasságvédelmek tárgyában sürgős intézkedés történjék a kirendelések eddig volt botrányos abuzusának megváltoztatása érdekében! Részünkről a gondnoki kirendeléseknek azt a fajtáját vettük ezúttal nyilvántartásba a hivatalos lap közlései alapján, mely az ismeretlen örökösök ismert — mert a sajtóban is megnevezett — gondnokaira vonatkozik. Alább közöljük az 1893. év I. negyedében megjelent ily fajta gondnokságok adatait. Az adatokat kommentárral nem látjuk el. A számok ridegségébe életet önt ugy is a kombináció. Az évnegyed első napján volt bejegyzett ügyvéd Budapesten 988. — Ismert kirendelés volt f. évi jan. 1-től f. évi márc. 31-ig 81. — A 81 kirendelést kapta 47 ügyvéd. Az előbbi évek igazságtalan pártolásától eltekintve és egy ügyvédre egy kirendelést számitva mellőzés volt a lefolyt évnegyedben 34. — Egyébként egy kirendelést njert a kirendeltek közül 29, két kirendelést 10, három kirendelést 6 ügyvéd. Egyik ügyvéd 6, egy más 8 izben volt a lefolyt évnegyedben ismeretlen örökösök ismert gondnoka. Ha cikkünknek hatása nem volna és a számok következetesen ismétlődnének, volna eset arra, hogy egy ügyvédnek csak egy fajta gondnokságból 32 kirendeltsége lenne egy