A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 17. szám - Adalék házassági jogunk rendezetlenségéhez. Kérdés - Önkormányzatunk mint alkotmányos garancia

134 A JOG. ur tapintatos s előzékeny modora által sok komplikált és odiozus ügyben tudta az ellentéteket kiegyenlíteni, miért is közkedveltségnek örvend. Különben — ugy értesülünk — Szlavkov ur az igazságügyi tárcát csak ideiglenesen vállalta el s azt a nyáron a két rendszeresítendő új miniszteri tárca (kereskedelem-, ipar és földmívelés és közlekedés) egyikével fogja felcserélni. Hiszen az épen a baj nálunk, hogy épen az igazságügyi tárca leggyakrabban változtatja urát. V. A folyó évi igazságügyi budget révén egy fontos újítás történt a decentralisatio ügyében, a mennyiben az eddigi három (szófiai, ruscsuki és philipopoli) felebbviteli tszék mellett, egy negyedik: Tm óvóban lett felállítva. Csakhogy e negyedik feltörvényszék a budgetet nem növeli valami jelentékeny új kiadással, miután az ezen feltörvényszékhez szükséges ítélő bírói létszám (három), a ruscsuki feltörvényszék létszámából vétettek, mely (utóbbi) természetesen ennyi taggal csökkent s így, miután a tornovói feltörvényszék egész létszáma a fenti három bírón kívül csak egy elnök és egy ügyészből s csekély számú kezelőszemélyzetből áll, az e részbeni költségtöbblet uem több, mint 26,608 frank évente. Fizetésemelésben az idei budgetben csakis a szófiai (fővárosi) felebbviteli és elsőfolyamodású (kerületi) tszék bírói és ügyészi személyzete részesült, még pedig évi 240 (tehát havi 20) frankkal! Ama sok levonás mellett, melyről fennebb megemlékeztem, ezen különben is felette szerény fizetésemelés, csakugyan illusoriussá válik. VI. Sokkal fontosabb egy más újitás, mely, noha a közoktatási resort keretébe tartozik, mégis igazságügyünk fejlődésével kölcsönhatásban áll. Ez újitás a jogi facultásnak felállítása és életbelépte a folyó 18í»2/3-iki tanévben. Egyelőre e facultás csak igen szerény alakban létezik, a mennyiben még rendszeresített jogtanári állások még nem léteznek, hanem egyes, a hivatalnoki (kivált bírói) és ügyvédi karból meghívott egyének, mint rendkívüli oktatók, tartanak felolvasásokat s minden tényleg megtartott felolvasásért kapnak 10, szóval tíz frankot. Az eredeti a dologban az, hogy az illető professorok »in spe«, ez iránti meghívásukat egy hónappal a jogi facultás megnyitása előtt kapták meg s így képzelhetni, milyen »alapos készültséggek fogtak a tanár urak a dologhoz Ezen a téren is érvényesült a - fájdalom — nálunk lábrakapott felületesség és túlsietség. Egyszerre sokat akarunk végezni, hogy odakünn imponáljunk. Ez tehát nem egyéb, mint önámitás és szemfényvesztés. Megjegyzendő, hogv egyelőre még valami néven nevezendő bolgár nyelven írott jogi tankönyv sem létezik s így a hallgatóság legnagyobb része (mely csak a bolgár nyelvben jártas) vagy a tanár urak »leck é i r e« (így nevezik nálunk az előadásokat), vagy pedig az orosz tankönyvekre van utalva. Ez utóbbiakból a tanár urak is merítik tudományukat. Még eredetibb a {tantárgyak összeállítása, melyeket a bölcs »egyetemi tanács« (mert van bölcsészeti és nyelvészeti facultás isi a joghallgatóknak előszabott. Most, kezdetben, az összes első évi jogászoknak előadatik: észjog, római jog, magánjog, polgári perrendtartás, büntetőjog és büntető törvénykezés. Ha most tekintetbe vesszük, hogy a hallgatóság túlnyomó része vagy végzett realista, vagy pedig írnok s más kisebb kezelőhivatalnok, kiváucsiak lehetünk, hogy fogják emez újdonsült »joghallgatók« mindeme tananyagot felemészteni s a positiv tantárgyakat megérteni, mielőtt a jog elméletével s annak alapintézményeivel, a mint azokat a római jog tanítja, kellőleg megismerkedtek! A fődolog — ugy látszik — csak az, hogy nekünk is legyen olyan »Velika Skola«-féle, mint szerb testvéreinknek. No, de reméljük, hogy ez jövőre máskép lesz. Van nálunk sok gyémánt de köszörületlen. VII. Orvendetesebb a haladás a jogi szakirodalom l e r é u. Az eddigi két jogi folyóirat (»Juridicseszko szpiszánie« és ^Szudebna biblioteka«) mellett a folyó (1693.1) év elejétől P 1 o v d i vban (Philipopolban), Bobcsev és Madgyárov (volt ruméliai directorok) szerkesztősége alatt egy új jogi folyóirat »J u r idicseszki pregled« jelenik meg kétszer havonta s szakértelemmel s gonddal kidolgozott cikkei s egyáltalában az anyag kellő választása és elhelyezésénél fogva jogászkörökben különös rokonszenves fogadtatásra talált.* VIII. Végezetül még azon tisztelt olvasók figyelmébe, a kik összehasonlító jogtudománynyal foglalkoznak, ajánlani bátorkodom dr. L e s k e Ferenc, berlini biró és dr. Loewenfeld YV i I 1 i a m, berlini közjegyző vállalatát: »D i e Rechtsverfolgung ím internationalen Verkehr« fVerlag von Veit und Comp. Leipzig), melyben a Bulgáriára vonatkozó részt e sorok írója szerencsés volt kidolgozni. Ugyancsak azon szerény kis helyet, mely a dr. Liszt Ferenc, hallei jogtanár vezetése alatt kiadandó »Üsszehasonlitó büntető igazságszolgáltatás* (Die Strafgesetzgebung der Gegenwart in rechtsvergleichender Darstellung. Ottó Liebmann Berlin) címíi vállalatban * Jegyre t. Utolsó időben egy jogász-egylet alakításának eszméje lett megpendítve, de a pártolás oly csekély, hogy aligha lesz valami a dologból. Ha valami »jövedelmező vállalatról* lett volna szó, a pártolás bizonyosan élénkebb volna. A szerző. Bulgária részére lett fentartva, szintén e sorok Írója töltötte ki d0,gTxáNem zárhatom be jelen közleményemet, mielőtt egy elvi határozatról, melyet a napokban (márc ho 1/13-án) a legfőbb semmitőszék teljes ülésében hozott, rov.d említést ne legye Ugyanis arról volt szó, vájjon a p a p s á g h o z tartozó tevének által hivatásuk teljesítésekor elkövetett 8> az általános büntetőtörvény szerint büntetendő büntettek es vétségek miatti vád alá helyezéshez szükségese az illető felettes egyházihatóság előzetes engedélyező határozata vagy nem? ^ , A legfőbb semmitőszék teljes ülésében Ruszkov üobn biró előadása folytán e kérdésre n e m-mel felelt és pedig főleg e két indokból: 1. mert a polgári törvénykezesi novella 6-ik szakaszában foglalt intézkedés, mely szerint a közigazgatáshoz és más szakhoz (közoktatási és pénzügyi szakmához, úgyszintén a katonasághoz) tartozó hivatalnokok s alkalmazottak közül azok, kik fejedelmi ukázzal kineveztetnek, csak az illető szakminiszter engedélyével, a többiek pedig azon főnökük engedélyével, ki őket állásukra kinevezte, adhatók át a büntető biróságnak( nem vonatkozik az egyházi személyekre, kik között egy sem nyeri el állását a fejedelem vagy más világi hatóság kinevezése folytán, hanem egyenesen felettes (lelki) hatóságuk által neveztetnek ki s ezek között csakis a püspökök erősíttetnek meg a fejedelem által ; 2. ettől is eltekintve, maga a papságnak az államhoz való viszonyát szabályozó szabályzat (exarhijszki usztáv) sem kíván ilyen előleges engedélyt azon esetben, ha valamely egyházi személy valamely az általános büntetőtörvény szerint büntetendő bűntényt vagy vétséget elkövetne, hanem egyenesen rendeli, hogy ily esetben a világi büntető bíróság itél fölötte; csakis ugy a vád alá helyezésről, valamint az ítélet végrehajtásáról az illető egyházi hatóság értesítendő. Talán egy kissé furcsának fog látszani, hogy míg egy bírósági végrehajtó, rendőri biztos vagy egyszerű tanító és katona ellen az általános büntetőtörvény szerint büntetendő cselekmény miatti bünfenyitő vizsgálat megindítása előtt az illető szakminiszter, illetve a vádlott felettes hatóságának határozata szükséges, addig egy érsek minden további formaság nélkül adható át a büntető bíróságnak. Ám gondoltak volna erre a körülményre is a szentatyák, midőn a fenti szabályzatot kidolgozták. Tu l'as voulu, Georges Dandin. Dr. Sismánov St. Milán bolgár legjobb semmitöszéki biró Sofiábuu. Nyilt kérdések és feleletek. Adalék házassági jogunk rendezetlenségéhez. (Kérdés.) A napokban egy hölgy jelent meg irodámban s a következő kérdést intézte hozzám : »Az 1883. évben férjhez mentem Lapos Bernát kereskedőhez. Házasságunk azonban nem volt szerencsés s férjem alig két év letelte után válópert indított ellenem az illetékes róm. cath. szentszék előtt, mert mindketten róm. catholicusok voltunk. A per folyamán én viszonkeresetet támasztottam férjem ellen s a szentszék az itt bemutatott Ítélet szerint minket, kizárólag férjem hibája miatt, ágytól és asztaltól elválasztott. Férjem azután unitárius lett s az unitárius egyházi törvényszék által, az én meghallgatásom és értesítésem nélkül, a házassági kötelékből kioldatott s nemsokára reá meg is házasodott. A mult héten elhalálozott s miután sem gyermekei, sem szülői, sem más törvényes örökösei nincsenek s miután én az én egyházam törvényei szerint az ő nevét joggal viselem s neki törvényes felesége voltam, azt kérdem az ügyvéd úrtól, hogy néhai férjem végrendeletet nem hagyván hátra, birok-e én az ő hagyatékára nézve törvényes örökösödési joggal, vagy nem? Megjegyzem, hogy Lapos Bernátnak második neje ma is életben van.« Eddig a kérdés. De hol a felelet? Én, dacára az osztrák polgári törvénykönyv 759. § ának, határozott választ nem tudtam adni s azért felkérem a »J o g« t. olvasóit, hogy becses véleményüket nyilvánítani szíveskedjenek. Harmatli Lajos, brassói ügyvéd'. Irodalom. A tőzsdeügyletek elméleti kézikönyve. (Traité théorique ^"P^11™ de Bourse.) Irta dr. B u c h é r e Ambroise, Paris 1892. Chevaher Moresq kiadása. E mű a különböző tőzsdei müveletek szabályait és formaságait ismerteti és tárgyalja a raegbizó es bizományos közötti viszonyt. Kitűnő szerzője felhasználva a gazdasági cnsisbol kifolyólag a bíróságok elé került nagyszámú pénzügyi kérdések jogi momentumait, a bírósági határozatok bírálata kapcsán adja elő. Kik a jog ezen részével behatóan megismerkedni akarnak, nagy haszonnal fogják a kiváló szerző e mimkaját olvasni. Önkormányzatunk mint alkotmányos garancia, irta Moscovitz Ivan Budapest, Grill Károlynál 1893. E címen érdekes tanulmány jelent meg, mely ugy terjedelménél fogva,