A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 17. szám - Bolgár igazságügy. Vége

A JOG. 133 gélyalap vagyona a szatmári kereskedelmi és iparbank betétkönyvében elhelyezett készpénzből és tőkésített kamataiból áll s tesz 2,769 frt 27 krt. B) Rendes pénztár. Az 1892. évi bevételek főösszege 1,682 irt 38 kr. Az 1892. évi kiadások főösszege 1,064 frt 51 kr. Pénztári maradvány 17 frt S7 kr. Kamaránk választmánya elhatározta, hogy a hátralékos tagsági dijak b e h aj t á s á t a legnagyobb szigorral fogja keresztül vinni, mert méltánytalannak tartja azt, hogy a pontosan fizető tagok a nem fizetők helyett is terheltessenek. A behajlásnál^ jelentékeny akadályul szolgált eddig, hogy egyes községek birái a végrehajtások foganatosítása iránti megkereséseknek éveken át nem tettek eleget; ezen akadály elhárítása végett már a vármegyei alispán és főispán előtt is felemeltük panaszkodó szavunkat s az esetre, ha ezen lépéseink nem hoznák meg a várt eredményt : Nagyméltóságod utján leszünk kénytelenek a belügyminister urat kérni meg a közigazgatás és igazságszolgáltatás ezen közegeinek felelősségre vonása iránt. Fegyelmi bíróságunk ismét vád alá helyezett egy ügyvédet, kinél a tagsági díjak behajthatlansága teljes vagyontalanságot igazoló végrehajtási jegyzőkönyvvel lett igazolva ; a választmány pedig utasította az ügyészt, hogy minden hasonló esetben hivatalból emeljen panaszt. Így okunk van hinni, hogy a hátralékoktól és hátralékosoktól kamaránk meg fog szabadulni. * ('römmel ismerjük el, miszerint Nagyméltóságod a most lefolyt évben alkalmat nyújtott nekünk arra, hogy a tervbe vett igazságügyi alkotásokat komoly tanulmány tárgyává tegyük s azokra vonatkozó véleményünket és javaslatainkat Nagyméltóságod elé felterjeszszük. Kamaránk ez irányú tevékenységét rövidre vonva a következőkben soroljuk el: 1. A tényleges birtokos tulajdonjogának a telek jegyzőkönyvbe bejegyzéséről és a telekjegyzőkönyvi bejegyzések helyesbítéséről szóló törvényjavaslatot kamaránk választmánya március 19-iki ülésében tárgyalta s mint a gyakorlati élet szükségletei által indokoltat mindenekben helyeselte, annak mielőbbi törvényerőre emelése iránti óhaját Xagyméltóságodclal a javaslat részteleire is kiterjedő feliratban közölte, kifejtvén, hogy a telekkönyvi betétek hosszú időt igénybevevő szerkesztése alatt csakis ez uton lesz lehetővé a telekjegyzökönyveknek mulhatlanul szükséges helyesbítése és a tényleges állapotokkal való kívánatos összhangba hozatala. Kamaránk ezen óhaja már teljesítve is lett s a javaslat már törvénynyé vált. 2. Az örökösödési eljárásra vo na t k o z ó törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot kamaránk választmánya gondos előtanulmányozás után ápril 23 — 30. napjain tartott üléseiben vette beható tárgyalás alá. 3. Az 1881. LX : t.-c. és kapcsolatosan az 1871. é v i LI. é s a z 1875. évi IX. törvénycikk módosítására és kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslatnak előadói tervezetét kamaránk választmánya a június 11 — 18. napjain tartott üléseiben tette vita tárgyává s külön feliratban közölte Nagyméltóságoddal ugy a törvényjavaslatra általánosságban, miut különösen annak részleteire vonatkozó véleményét és észrevételeit s a Nagyméltóságod által egyenesen fölvetett kérdésekre adott feleleteit. 4. A sommás eljárást szabályozó törvényjavaslat 1892. március 8-án lett a törvényhozás elé terjesztve ; e javaslattal csakis a szaklapok közlései alapján nyílt alkalmunk megismerkedni. Kamaránk elmulaszthatlan kötelességet vélt teljesíteni, midőn ezeknek törvényerőre emelése ellen tiltakozó szavát felemelte s közvetlenül az országgyűlés képviselőházához intézett feliratban a javaslatnak a képviseletre vonatkozó intézkedéseit odamódositani kérte, hogy sommás perekben a képviselet csakis ügyvédnek engedtessék met;, a felebbviteli eljárásban pedig az ügyvédi képviselet kötelezővé tétessék. 5. A fizetési meghagyásokról szóló törvényjavaslatot kérjük a törvényhozás napirendjéről levenni. 6. Az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslat előadói tervezetét is beható tanulmányozás tárgyává tettük, előbb egy kamarai értekezleten, majd a választmány ülésén vettük vizsgálat alá s véleményünket külön feliratban terjesztettük Nagyméltóságod elé. Ezen törvényjavaslatért, melynek elvi álláspontjait általánosságban helyeseljük, ismételten köszönetet mondunk Nagyméltóságodnak. 7. A fizetésképtelen adós vagyonát érintő jogcselekmények csődön kivüli megtámad hat ás á r ó 1 szóló törvéuyjavaslatot tárgyalás alá vettük és helyeseltük. 8. A fizetés megszüntetéséről és csődön kivüli kényszeregyezségről szóló törvényjavaslat előadói tervezetét kamaránk választmánya, mint a jóhiszemű jogszerzők jogait indokolatlanul csorbító s alig föllendült hitelviszonyainkat károsan érintő tervezeteta jogrend veszélyeztetése és közhitelviszonyaink megrenditése nélkül elfogadhatónak nem találta, miért is bőven indokolt külön feliratban kérte a tervbe vett I reformjavaslatnak a napirendről való levételét, s I kérte, hogy ez irányban ne terjesztessék be törvényjavaslat a I törvényhozás elé. 9. A csődtörvény módosítását tárgyazó törj vényjavaslat előadói tervezetét is megvitatta a kamarai választmán}, az abban foglalt intézkedéseket annál inkább szükségesek és célszerűeknek ismerte el, mert a tervezet által szabályozni kívánt kérdések fölött még ma sem volt képes egyöntetű bírói gyakorlat kifejlődni. (Folyt, köv.) Ausztria és külföld. Bolgár igazságügy. (Vége.) III. Egy más törvény, mely államszolgálati szempontbó figyelemre méltó az u. n. »e m e r i t u r a -1 ö r v é n y«, vagyi mint a törvény címe hangzik : »A polgári (állami és községi hivatalnokok és alkalmazottak szolgálati (emeritalis) pénztárának létesitésérők. A törvény maga, melyet szintén az utolsó szobrauje egy pillanat alatt megszavazott s mely f. évi január hó 1-én lépett életbe, csak elvileg mondja ki, hogy a fentjelzett pénztár a belügyminisztérium kebelében a polgári tisztviselők és alkalmazottak fizetéseiből havonkint történendő levonásokból alapittatik. A részletekre nézve a törvény egy ukázzal megerősítendő külön sza bályzatra utal. E szabályzat csak f. évi február hó 15-én ó naptár szerint lett közzétéve a hivatalos lapban s abból aztán megtudtuk a »emeritura« áldásait. Szerinte az emeritális pénztár célja a polgári szakmában szolgáló tisztviselőket és alkalmazottakat fizetéseikből való 5 (öt) százalékos levonások által anyagi tekintetben azon esetre biztosítani, ha megszűnnek szolgálni (1. §.). Ez tehát nem egyéb, mint második nyugdíj. A mi már most ezen emeritális nyugdíjalap alakulását és gyarapítását illeti, ugy a szabályzat 7. szakasza szerint a fő- és úgyszólván egyedüli biztos bevétel a hivatalnokoktól havonkint levonandó 5%-os járulékokból s a tőke után fizetendő kamatokból áll. A többi bevételek, u. m. azon összegek, melyek egyes elmozdított hivatalnokoktól a pénztár javára esnek és a végrendeletek, ajándékozások stb. utján befolyó összegek — esetlegesek. Tehát a főalapot, mint mondám, maguk a hivatalnokok nyújtják, és pedig kötelesek fizetésük után az egész, Bulgária felszabadításától (1878. február hó 19-ke ó naptár szerinti) lefolyt időre 5°/0-ot öt százalékos kamattal együtt vagy azonnal, vagy ezen szabályzat életbeléptétől (1893. február lő-töl ó naptár szerinti számitandó öt év alatt a pénztáiba befizetni (9. §.). Az emeritális nyugdíjra való jog nyolc leszolgált és teljesen kifizetett év után áll be. A miniszteri állásban töltött idő kétszeresen számíttatik, de azért a minisztereknek 50/o helyett 10%-o t kell befizetniük (12. §.). Az emeri tális nyugdíj összege akként állapittatik meg, hogy ha az utolsó Öt évi fizetés középösszegét (átlagát) alapul véve, ezen átlagos fizetéstől minden kiszolgált esztendő után 2°/o (két száztóli) számíttatik (14. Í5.). A többi részletek a pénzkezelésre s az emeritális nyugdíjösszegek kifizetésére vonatkoznak. E részben az 55. §. kimondja, hogy az igazgató-tanács határozata s a belügyminiszter helyben hagyása nélkül semmiféle fizetés nem történhetik. íme fő vonásokban az emeritális pénztár lényege. Annyi tény, hogy ezen újítás nem a legnagyobb rokonszenvvel találkozott az állami tisztviselők körében, mert az eddigi ugy is jelentékeny havi levonásokhoz most az emeritális pótlék is járul s így i — tekintve, hogy Bulgáriában az államhivatalnokok valameny; n y i adónemet ugy, mint a többi honpolgárok fizetni kötelesek — a rendes nyugdíj-járulék, mely tavaly (1892. január hó 1.) óta fizettetik, szinte 5°/o, :ni bolgár államhivatalnokok folyó 1893. évi január hó 1-je óta állami adóban, községi pótlékban, utfentartási költségben, vöröskereszti nyugdíj és emeritális járulékokban, havonta mindössze 14, azaz tizennégy százaléknyi levonást tűrni tartozunk amúgy is csekély fizetésünkből! Kedvezőtlen pénzügyi helyzetünk mellett kilátásunk van, hogy jövőre fizetéseink le fognak szállíttatni s akkor körülbelül olyan nyomorult helyzetben leszünk, mint szerb és görög kollégáink. (Szerbiában és Görögországban tudvalevőleg csúful fizetik az államhivatalnokokat.) Ugy van ez mindig, ha kis állam mindenben nagy államokat akar ! utánozni s az ország bevételeinek legnagyobb részét katonaságra, 1 ágyukra, puskákra, lőporra s több efféle szomorú kulturális eszközökre kénytelen fordítani! No de ezen egyelőre segíteni nem lehet s azért térjünk át kellemesebb tárgyra. IV Igazságügyünk vezetésében rövid egy esztendő után, azaz nem is egy teljes esztendő, hanem 10 hónap után megint változás történt. A bolgár igazságügyi tárca ugyanis új főnököt kapott, még pedig ezúttal egy gyógyszerész, Szlávk o v volt szobranjei elnök személyében, a ki mult 1892. évi dec. havában Szallabasev urat (a jelenlegi pénzügyminisztert) felváltotta. Meg kell jegyezni azonban, hogy ezen eredeti polgári foglalkozásánál fogva »vényekben és kenőcsökben jártas* főnökünk, minden várakozás ellenére, eddig legalább mint a bírói függetlenség barátjának bizonyult. Mint a szobranije elnöke, Szlavkov