A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 16. szám - Az igazságügy mozzanatai 1887 -1891. III. Biróságok

Tizenkettedik évfolyam. 16. szám, Budapest, 1893. április 16. Szerkesztőséo;: V., Etaiolf-rakparl 3. sy. Kiadóhivatal: V.. Rwlolf-rakparl 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY,) HETILAP M UÍIGí ÉRDEKEINEK KEPVIStLEURE A VAGYAR iGNÍDI, ES Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Di>. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓK. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : Negyed évre 1 fit 50 kr. Fél » 3 » — » E^ész » 6 » — » Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentcsen po stautalvá nynyal küldendők. TARTALOM: Az igazságügy mozzanatai 1887 —1S91. (Folytatás.) — A terheltek elmebeli beszámilhatóságáról és 01 vosszakértöi megfigyeléséről. Irta: Eiserth István, kir. ügyész Lőcsén — A telekkönyvi betétszerkesztési vitához. Irta: Bésán Mihály, lugosi kir közjegyző — Belföld. (Az örökösödési eljárási törvényjavaslat a képviselőházi igazságügyi bizottságbán. — A budapesti ügyvédi kamara 1892. évi jelentése. [Folytatás.]) — Ausztria és külföld. — (Az uj osztrák polgári perrend. — Bolgár igazságügy. Irta: dr. S i s m a n o v St. Milán, bolgár legfőbb semmitöszéki biró Soliában. [Folytatás.]) — Irodalom. — (A magyar pénzügyi jog vezérfonala Irta: Szigethy Lehel, kecskeméti jogadémiai tanár.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok.) Az igazságügy mozzanatai 1887 —1891. III. Birósáftok. /^(^) Járásbíróságok, törvényszékek.) A törvényszékek ügyforgalmának adatai a lefolyt 10 évről s különösen az utolsó öt évről szintén igen tanulságosak. Az ügybejövetel emelkedése itten is általános s a hátr dékok nagy összegeket képviselnek, habár újabb időben némi csókkenéssel. A törvényszékek összes ügybejövetele 1882. évben 1.651,284 volt, mi folytonos emelkedéssel ls9 l-ben 1.957,362-re szaporodott, tehát 300 ezer többlet tiz év alatt. A hátralék mind a mellett 52 ezerről 39 ezerre szállt le. Ezen javulás azonban leginkább az évtized második felé • nek köszönhető ; miután az első öt év alatt inkább emelkedőben volt. Az 1882. évi 52 ezernyi hátralék ugyanis 1883-ban 66V2 ezerre, 1884-ben 63,800-ra"; 1885-ben 63V5 ezerre szaporodott. 1887-től kezdve azonban kevesbedett, úgy hogy a 40 ezret sem érte el. 1888-ban volt 32 ezer, 1889-ben 33 ezer, 1890-ben 34 ezer s 1891-ben 39 ezer. Ezen utóbbi 5 év alatti emelkedést a bejövetelnek folytonos s nagyobb mérvű növekedése idézte elő. Míg ugyanis az első öt év alatt (1882—1887) a bejövetel V/-> millió legfeljebb 1.667,000 volt (1886-ban), már 1887. évben 1.726,000-re emelkedett, 1888-ban 1.851.000-re, 1889. évben 1.839,771-re, 1890-ben pedig 1.902,000-re és 1891-ben 1.957,362-re. Ily bejöveteli emelkedés mellett is az 1887. évi 31 ezernyi hátralék 1891. évig csak 9 ezerrel szaporodott. A mi az ügyforgalom egyes ágait illeti, ezek közt a polgáriak a bejövetel emelkedésére nézve legkiválóbb helyet foglalják el. Az 1882-ben 618,843 volt, 1891-ben pedig már 829,511. 2C0 ezret meghaladó szaporodás tiz év alatt. A hátralék pedig ezen idő alatt csak 2 ezerrel növekedett, t. i. 13,674-ról )5,'.>83 ra. A polgári ügybejövetel érezhetőbb emelkedése az utolsó öt évre esik. Az 1882-ki bejövetel 1883—1881-ben még csökkent is 5007a ezerre, de 1885-ben 641 ezerre és 1886-ban 649 ezerre szaporodott, 1888-ban pedig már meghaladta a 700 ezret, 1889-ben 714,962 volt, 1890-ben 780,777 és 1891-ben 8297a ezer. Daczára ennek a hátralék több volt s nagyobb emelkedést állított elő az előbbi öt év folyamánEz az 1882-iki 137* ezerről 1883-ban 16,843-ra, 1884-ben 17 ezerre, 1885-ben 19x/j ezerre emelkedett, a mely emelkedési összeget a későbbi évek — dacára az ügybejövetel tetemes szaporodásának — el nem értek, mert 1891-ben is csak 15,993-at tettek ki, 1890-ben pedig 13,971-et, 1889-ben IIV3 ezret és 1888-ban 97a ezret. A telekkönyvi ügyek elintézése meglepő adatokat szolgáltat. Mig a polgári ügyeknél 6007a ezer, 700 ezer s Lapunk mai szám 780 ezer bejövetelnél, mint fentebb láttuk, csak 9 — 11, legföljebb 13 ezer hátralék fejlődött ki, addig bizonyos években a telekkönyvi ügyekben 600—5001'* ezer bejövetelnél 25 — 26—28 ezer hátralékot tüntettek fel. így 1883. évben 615 ezer beérkezésnél a hátralék 26,897 volt, 1881-ben 604 ezernél 25,895, 1885. évben 6C3,912-nél 26,458, 1886-ban csak 572,649 ügybeérkezésnél nem kevesebb mint 2.^,042 ügyhátralék jelent meg. Ellenben a későbbi — a második öt évre eső — emelkedettebb bejövetelnél a hátralékok kisebb összegeket képviselnek. így 1888-ban 617 ezer bejövetelnél I a hátralék csak 16 ezer, 1889-ben 661 ezer beérkezésnél ! 177a ezer volt, sőt 1890 —1891. években 66oL/-2 ezer ügy| bejövetelnél csak 159,611 és 15,653 számot mutatott fel. Nem lehetett ki nem emelnünk ezen visszásnak mutat! kozó ügyforgalmi alakulást, miután kétségtelen az, hogy az ingatlan hitele, a telekkönyvi vagyon s jogok biztossága, a telekkönyvi ügyek kezelésénél s elintézésénél k i v á 1 ó b b pontosságot és gyorsaságot igényel, a mivel a nagyobb hátralékok természetesen ellentétben állanak. A törvényszékek bűnvádi ügykezelése ellenben a mostani 10 évről több tekintetben kedvező s megnyugtató adatokkal lepett meg bennünket, ilyen már az is, hogy ügybejöveteli emelkedése csekély 394 ezerről (lS82-ben), csak 485 ezerig (1888-ban), 1883-ban 397,902, 1885-ben 429, 1886-ban 442, 1887-ben i64 és 1888-ban 485 ererig lett a szaporodás. Es ezen összeg is az utolsó években lejebb szállt: 1889-ben 460 ezerre, 1890-ben 455-re és 1891. évben 461 ezerre. Másik kedvező jelenséget a hátralékok alakulása ! állítja elő. És pedig először abban, hogy az 1883. év 227a l ezernyi, 1S84. év 20y.t ezer és 1885. év 17 ezres hátraléka utolsó években több mint felényire leszállt és pedig 1887-ben 7 ezerre, 1888-ban 6 ezerre, 1889-ben 4,56J-ra, 1890-ben 4,456-ra és csak 1891. évben történt némi eltérés, a mennyiben ismét 7 ezer lett a hátralék, mint volt 1887-ben. Másodszor abban nyilvánult, hogy ezen évtized legnagyobb hátraléka 20—22 ezernyi akkor állt elő (1883 — 1884. években), a mikor a bűnügyi bejövetel legalsóbb fokon állt 397—394 ezerén; ellenben azon években 1888—1890, melyekben a bejövetel jóval nagyobb volt, t i. 485,902, 460,796 és 455 ezer, a hátralék csak 4 — 6 ezer volt. A kereskedelmi ügyek fejlődése a törvény székeknél nem kevésbé érdekes nemzetgazdászati mozzanatokat tár fel előttünk. így mindenekelőtt maga a cégbejegyzések szaporodása. Ez a lefolyt 10 év alatt akkép alakult, hogy 3 ezerről közel 6 ezerig terjedett; a budapesti kereskedelmi törvényszéknél pedig 600-ról egy ezerig, mindenesetre az üzlet, a kereskedelem emelkedésének bizonyítékául. A tőrvényszékeknél 1882-ben 2,707 bejegyzés történt, 1888-ban már 3,853, 1890-ben 5 064 és 1891-ben 5,897. A budapesti keresk. törvényszéknél pedig 1832-ben 674, 1887-ben 732, 1889- ben 777," 1880-ben már 1,062 és 1891. évben 1,049. Az ügyforgalmat illetőleg a rendes törvényszékeknél a váltó- kereskedelmi perek és ügyek bejövetele következő volt: a váltóknál 1882. évben még csak 46,400, 1834-ben 47 ezer, 1837 ben már tiz ezerre' szaporodott s lett 56.S66, 1888-ban 60,313, 1889-ben s 1890-ben kevesbült s volt a bejövetel 56,667 és 58,787, de 1895-ben ismét felszaporodott 60,939 re. Tehát 10 év alatt a váltóbejövetel emelkedése 14'/a ezer. A kereskedelmi bejövetel volt 1882-ben 1,690,1884-ben 2,115, 1887-ben 5.196, 1888-ban 6,821,. 1889-ben 7,691, 1890- ben 8,345. Tehát a kereskedelmi ügybejövetel 1882-től 1 13 oldalra terjed.