A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 15. szám - Midőn felebbezés a törvény által kifejezetten kizárva van - Erdélyi birtokviszonyok. Felelet

'50 A JOG. Vádlottnak az a ténye, hogy az ellene elrendelt végrehajtás foganatosítása alkalmával a bírósági végrehajtónak az iratait összetépte, nem a büntető törvénykönyv 406-ik §-ába ütköző okirathamisitás vétségét, hanem a büntető törvénykönyv 165. §-ában meghatározott hatóság elleni erőszak bűntettét képezi. A m. kir. Curia: tekintve, hogy a feljelentés s az eljárás adatai szerint V. Elek panaszló. mint alsó-lendvai kir. jbirósági végrehajtó, tehát mint a kir. jbiróság közege, ezen hatóság által a vádlott elleni végrehajtás foganatosítására kiküldetvén, hivatalos eljárásban volt már akkor is, midőn Gáborjaházán a községi biró házánál azon célból tartózkodott, hogy az árverés foganatosítása tárgyában teendő intézkedések iránt a bíróval értekezzék ; tekintve, .hogy vádlott a végrehajtónak a községbe megjelenését és a megjelenés célját tudva, a midőn egyenesen a községbiró lakásába ment és ott a végrehajtót tettleg megtámadta, az ellen veszélyes fenyegetést használt, kétségtelen, hogy ezen erőszakoskodása az ő ellenében foganatosítandó eljárással állott összefüggésben, s azt vádlott egyenesen csakis azon célból követte el, hogy a végrehajtót a hatóság meghagyásának foganatosításától, vagyis az elrendelt árverés megtartásától visszariassza, illetőleg hogy azt ezen hivatalos eljárásának teljesitésében megakadályozza ; tekintve hogy az iratok tartalmának vádlott általi tudása, a melyeket ő ezen alkalommal az asztalon találva, megragadott és széttépett, nem volt megállapítható ; tekintve, hogy még kevésbé volt megállapítható vádlottnak abbeli szándéka, hogy azon tartalmukra nézve áitala nem ismert iratokat másnak okozandó kár céljából tépte volna el; tekintve hogy a kérdéses iratok erőszakos szétszakítására vonatkozólag csupán az fogadható el megállapítottnak, hogy vádlott az asztalon meglátott amaz iratokat, melyeket a végrehajtóéinak tartott, azokat minden határozott cél szem előtt tartás:' nélkül, s csupán a közel levő végrehajtás miatti és az annak foganatosítása céljából jelen levő hatósági közeg elleni vak dühében tépte szét, valamint hogy a végrehajtó ellen ez alkalommal használt becsületsértő kifakadásai is valódi indokukat egyedül ezen indulat ellenőrzetlen és fékezetlen háborgásában találják; tekintve hogy az előre bocsájtottaknál fogva vádlott azon cselekményében, mely szerint dühében a végrehajtó hivatalos iratait széttépte, a btkv. 406. §-ában körülirt okirathamisitás vétségének egyik fő alkateleme, a károkozás célzata felismerhető nem volt, vádlott ezen cselekménye pusztán az erőszakoskodások sorába tartozik, melyeket a panaszló végrehajtó ellen elkövetett, s melyek a veszélyes fenyegetéssel együtt vádlott ellen a 105. §-ban meghatározott hatóság elleni erőszak bűntettét állapítják meg ; tekintve azonban, hogy a kir. ügyész csupán vétségek s kihágás miatt indítványozta vádlott elitélését, ugyanazért Völgyi Mihály vádlott a 406. §-ban meghatározott okirathamisitás vétsége s a K. B. T. K. 41. §-ába ütköző közcsend elleni kihágás helyett a 92. §. alkalmazásáal a 165. §-ban körülirt hatóság elleni erőszak vétségében mondatik ki bűnösnek, s hivatkozással a 20„ 96. és 261. §§-ra, s figyelemmel az alsóbb fokú bíróságok Ítéleteiben felhozott enyhítő körülményekre, az alsóbb fokú biróságok Ítéleteihez képest három (3) havi fogházra s a 261. §. alapján, behajthatlanság esetén további egy napi fogházra átváltoztatandó öt (5) frt pénzbüntetésre Ítéltetik. Mindkét alsóbb fokú bíróság Ítéletének ily változtatásával egyebekben a kir. ítélőtábla Ítélete a felhozott s az elsőfokú bíróság ítéletéből elfogadott indokoknál fogva helybenhagyatik. (1893. jan. 18. — 6,933/92.) A fennálló törvénykezési gyakorlat szerint a kir. törvényszékek hatásköréhez utalt büntettek s vétségek eseteiben azon kir. törvényszék illetékes az eljárásra, a melynek területén a bűntett vagy vétség elkövettetett. A m. kir. Curia (1893. febr. 10. 10,921/1892. szám alatt.) : Tekintve, hogy a fennálló törvénykezési gyakorlat szerint a kir. törvényszékek hatásköréhez utalt büntettek és vétségek eseteiben azon kir. törvényszék illetékes az eljárásra, a melynek területén a bűntett vagy vétség elkövettetett ; tekintve, hogy az 1882. évi dec. 2-án Soroksár és Budapest között elkövetett gyilkosság és rablás bűntettei miatt ugy özvegy E. Györgyné, valamint E. Lajos és Gábor ellen azon névtelen levelek alapján indíttatott meg a bűnvádi eljárás, melyek a budapesti m. kir. postaigazgatósághoz és Budapest fővárosi államrendörséghez küldettek; tekintve, hogy ezen két hatóság székhelye a budapesti kir. törvényszék területén van ; tekintve, hogy ezek szerint a panaszolt hamis vád és rágalmazás tekintetében a budapesti kir. törvényszék, mint az elkövetés helye szerinti bíróság, illetékes a bűnvádi eljárásra; ugy a pestvidéki, valamint a pozsonyi kir. törvényszék által az illetékesség kérdésében hozott végzéseknek megváltoztatásával jelen bűnvádi ügyben a budapesti kir. törvényszék mondatik ki illetékesnek az eljárásra, mely végből az iratoknak ezen kir. törvényszékhez való áttétele rendeltetik el. (Az ismeretlen tettes a vádat a galanthai csendőrség, illetve járásbíróság előtt emelte.) A részletiv kibocsátójának a részletívekben tett azon ígérete, hogy az abban meghatározott sorsjegyeket bizonyos szánni részletek teljes befizetése után a részletiv visszaszolgáltatása esetében fogja szállítani, tulajdonátruházást nem foglal magában, miért is csalást és nem sikkasztást követ el a részletiv kibocsátója, ha dacára annak, hogy a hitegetésekkel megtévesztett s tévedésben tartott részletiv-birtokos a részleteket mindvégig pontosan visszafizette, ö a részletiv szerint eladott sorsjegyeket elzálogosítja s a részletiv birtokosát megkárosítja. A csalás a sikkasztást már e két cselekmény fogalmi meghatározásának különbségénél fogva eszmei halmazatként magában nem foglalja. — A csalásoknál a/, okozott kár érték-összeadásának nincsen helye. (A. m, kir. Curia 1893. jan. 18-án, 10,763.) Párviadalra való kihívás és illetve ennek elfogadása esetében nem alkalmazható a 13. T. K. 77. §-ában meghatározott beszámítást kizáró ok; mert a kihívás megtagadása esetére kilátásba helyezett insultus olyan imminensnek, melynek alapján a vádlott magát ellenállhatlan kényszer alatt állónak tekinthetné, annál kevésbé tekinthető, mert a törvény mindenkinek személye és becsülete részére oltalmat biztosit. (A debreceni kir. tábla 4,848/1892. B. szám.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Az ügyvédség gyakorlata és a postamesteri állás összeférhetlenséget meg nem állapit, ha az ügyvéd a postamesteri állással járó hivatalos teendőket nem személyesen végzi, hanem e czélra állandóan alkalmazott megbízottja mint helyettese által a saját felelősségére végezteti. A debreceni ügyvédi kamara fegyelmi bírósága (1892. május 14-én, 102.): V. István ügyvéd ellen az ügyvédek névjegyzékéből való kitörlése végett a fegyelmi eljárást rendeli s nevezettet ezen okból vád alá helyezi: mert a panaszlott ügyvéd által becsatolt s közte és a nagyváradi m. kir. postaigazgatóság között létrejött tiszti szerződésből kitűnik, hogy ő H -Hadház községének tényleg postamestere s magát mint ilyen oly kikötéseknek vetette alá, melyek az ügyvédi állás függetlenségével össze nem egyeztethetők. Minthogy a miatt panaszlott ügyvéd ügyvédi gyakorlatot nem folytathat, minthogy továbbá ezen összeférhetlenség dacára az ügyvédséggel fel nem hagyott s az ügyvédek névjegyzékéből való kitöröltetését nem kérelmezte, minthogy végre azon esetben, ha a fentjelzett összeférhetlenség panaszlott ügyvéd felvétele alkalmával forgott volna fenn, a névjegyzékbe való felvétele megtagadandó lett volna; ennélfogva a névjegyzékből való kitörlése végett ellene a fegyelmi eljárás elrendelendő s minthogy további vizsgálat szüksége fenn nem forog, a vád alá helyezés is kimondandó volt. A m. kir. Curia fegyelmi tanácsa (1893. március 11-én, 476.) : A debreceni ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának felebbezett határozata megváltoztatik és a fegyelmi eljárás megszüntettetik ; mert panaszlott ügyvéd ki a 136/891. sz. beadványhoz B) alatt csatolt szerződés szerint a hadházi postamesteri hivatalos állással összekötött jogok, járandóságok és kötelezettségek alanyaként szerepel és a ki ezen minőségében néhai nagyatyjának, illetőleg atyjának a 2. B) alatti okirat szerint meghatározott utóöröklés korlátai közt végrendeleti örököseként is jelentkezik, a postamesteri állással járó hivatalos teendőket nem személyesen végzi, hanem az emiitett szerződés 5. §. által megengedett módon, e célra állandóan alkalmazott megbízottja mint helyettese által a saját felelősségére végezteti ; mert ennélfogva ezen szerződési jogviszony úgy, valamint általában a szerződésben foglalt feltételek panaszlott ügyvéddel szemben, az ügyvéd hivatásával vagy állásának tekintélyével összf> nem férő helyzetet, illetőleg az oly foglalkozást, mely az 187 4 : XXX. t.-c. 10. §-nak alkalmazását vonhatná maga után, megállapíthatóvá nem teszik. Kivonat a „Budapesti Közlöuy"-böl. Csődök : SchwarCZ Miksa e., aranyos-maróthi tszék, bej. ápr. 29, félsz. máj. 29, csb. Besse Dezső, tmg. dr. Rischanek Béla. — Fieber Hermán e., soproni tszék, bej. máj. 3, félsz. máj. 25, csb. Bajnovit* Ármin, tmg. Gaál Sándor. — Löbel József e., nagy-szebeni tszék, bej. ápr. 21, félsz. máj. 16, csb. Bán Ferenc, tmg. dr. Olariu Miklós. — Todoszill Lyubomir e., pancsovai tszék, bej. máj. 27, félsz. jun. 14, csb. dr. Schulek Kálmán, tmg. Tiszu Péter. — Rosínger Hermán e., nagyváradi tszék, be;, máj. 12, félsz. máj. 23, csb. Jelentsik István, tmg. dr. Gyémánt Jenő. — Rosínger Hermáimé e., nagyváradi tszék, bej. máj. 12, félsz. máj. 23, csb. Jelentsik István, tmg. dr. Várnai Ferenc — Zeitlberger Lipót e., zágrábi tszék, bej. ápr. 6, félsz. ápr. 7, csb. dr. Frank József, tmg. Breithut Albert. — Csőreg Imre e., nagyváradi tszék, bej. ápr. 30, félsz. máj. 9, csb. Jelentsik István, img. Tomcsek Ferenc. — KabdebÓ Antal e., erzsébetvárosi tszék, bej. máj. 6, félsz. máj. 15, csb. Sándor Ferenc, tmg. Rozgonyi Ottó. Pályázatok: A szent-gotthar.li kir. jrbságnál aljegyzői áll. ápr. 1 G-ig. — Az abrudbányai kir. jrbságná1 aljegyzői áll. ápr. 16-ig. — A szombathelyi kir. tszéknél aljegyzői áll. ápr. 16-ig, — Az aranyomaróthi kir. tszéknél birói áll. ápr. 16-ig. — A szegzárdi kir. tszéknél II. oszt. jegyzői áll. ápr. 19-ig. - A nagy-kikindai kir. ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. ápr. 21-ig. — Az esztergomi kir. jrbságnál a 1 b i r ó i áll. ápr. 21-ig. — A nagy-szalontai kir. jrbságnál albirói áll. ápr. 21-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál Hold-utca 7. sz.