A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 14. szám - Az igazságügy mozzanatai 1887 -1891. ÍÍ. Ügyvédség

Tizenkettedik évfolyam. 14. szám. Budapest, 1893. április 2. Szerkesztőség : V., Rndolf-rakparl sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézcndők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY,) U IGAZSÁGÜGY ÉRDEKElflEK KÉPVISELETÉRE A SAGTAR Í6ÍÉI, BÍRÓI. IGÍÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és ki adj f Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MOR. ügyvedek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : Negyed érre 1 fit 50 kr. Fél » 3 » — » Egész » « •> — » Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen po stautalrá nynyal küldendők. TARTALOM: Az igazságügy mozzanatai 1887— 1891. — A mentelmi jog kérdéséhez. (Döntvényeritica). Irta : dr. Ileil Faustin, . budapesti Uir. táblai biró. — Belföld. (Az igazságügyi tárca költségvetésének tárgyalása a képviselőházban. — A budapesti ügyvédi kamarának évi közgyűlése.) — Sérelem. (A budapesti kamarai választások alkalmából. Sérelem a közönség köréből ) — Irodalom. (Nevezetesebb bűnesetek. Összeállította : K o s u t á n y Géza kir. táblai biró. — A magyarországi ügyvédi kamarák győri érlekezletének naplója. Összeállította : dr. M a y e r Lajos, győri ügyvéd. — A közmondásokról. Irta : S i r is a k a Andort — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Április hó 1 -tői új előfizetést nyitottunk lapunkra. — Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetése folyó hó végével lejár, tisztelettel kérjük, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb megújítani. Az előfizetések a »J o g« kiadóhivatalához, Budapest, V., Rudolf-rakpart 3. sz. alá küldendők. Az igazságügy mozzanatai 1887 —1891. n. ügyvédség. Az ügyvédség mozzanatainak ismerete, azon befolyásnál fogva, melyet ezen nemes hivatású osztály a judicatura alakulására gyakorol, minden körülmények közt nagy fontossággal bir. Annál nagyobbal államunkban most, midőn az elavult ügyvédségi rendszerünk reformjáról van szó. h,s a midőn ezen reform irányzata körül oly erősen téves eszmék kerültek szőnyegre, mint p. o. a numerus clausus indítványozása. Az ügyvédi bajok, az annyira hangoztatott kenyérkereset tekintetében is, nem ismeretlenek más államokban sem, melyekben az ügyvédség a kifejlődés magasb fokán áll, s köztisztelet s bizalom tárgya. így Franciaországban, hol az avouék praeponderantiája a kereset terén, oly káros versenyt csinál az ügyvédeknek, hogy több törvényszéki kerületben az ügyvédi irodák bezárattak, az ügyvédek működésüket önkényt beszüntették. De ezen — elismerjük — nem kevéssé szomorú állapotok sehol sem indították a jogászokat s államférfiakat arra, hogy a numerus clausus-féle intézményeket sürgessék ; sőt ellenkező törekvésekre találunk példákat. Svájc némely kantonjaiban, p. o. Neuf-Chátelben, az első fokú bíróságok körében az ügyvédkedés szabaddá tétetett; mindenki beiratkozhatván az ügyvédi jegyzékbe, ki némi gyakorlattal biró licentiatus. Ép ily szellemben tett egy pár év előtt indítványt V e r g o i n a francia kamarában ; és az arra állapított tervezetet aCongrés de la Reformé judiciaire is tárgyalás alá vette. Mindez tanúságul szolgál arra, hogy az ügyvédségi bajok orvoslását nem a szabad versenyt s ezzel kapcsolatos I tökéletesbülést korlátoló, vagy kizáró numerus clausus intéz- I ményében, hanem más reformokban kell keresnünk. Különben hogy ügyvédeink számát valóban a népesség, terület, közgazdászati forgalom arányában túlságosnak kell tekintenünk és hogy az ügyvédi szám időszakonkénti emelkedése aggasztó-e, felvilágosításul szolgálhatnak a következő hivatalos adatok. A mult 1891. évben az egész magyar birodalomban bejegyzett ügyvéd volt: 4,743 s a mostani ügyvédségi rendI.apunk mai szama szert alkotó 1875 évben volt: 4,687, tehát 17 év alatt csak 56-tal szaporodott. Azonban 10 év előtt, 1882. évben, bejegyezve volt 4,822, a mostaninál 79-el több. Tehát 10 év alatt kevesbült. És 1885 után az ügyvédi szám folyvást emelkedett ugyan 4,590-ről 1888-ban 4,599-re, 1889-ben 4,642-re, 1890-ben •4,690-re és 1892-ben 4,743 ra. De az utolsó tíz év alatt jóval nagyobb számban és szaporodással is jelentek meg ügyvédeink; igy 1882-ben 4,822 s 1883-ban 4,776-tal; sőt az előbbi időszakban még többet is. — 1877-ben volt 4,925, 1878-ban 4,942, 1879-ben 4,887, 1880-ban 4,874, 1881-ben 4,855 s 1882-ben 4,822. Tehát a lefolyt 17 évi időközben 200 kevesbülés mutatkozik. Es igy e tekintetben alapos panaszra s aggodalomra okunk nem lehet. Hasonló a véleményünk az évenkénti új bejegyeztetések szempontjából is. Az igaz, hogy 1886 után — a mely évben 205 ügyvéd lett bejegyezve — folyvást szaporodtak a bejegyeztetések és pedig 1887-ben 227-re, 1889 ben 247-re és 189l-ben 256-ra, tehát öt év alatt 50 szaporulat. De ez jóformán fele azon számnak, mely az 1876., 1877., 1878. években fordult elő, a mikor 547, 489, 340 volt a bejegyeztetés és 1879., 1880., 1881. években is 269, 246, 234 volt, a mely év után folyvást csökkent egészen 204-ig. Örvendetes tudomásul vehetjük azt is, hogy az ügyvédek lajstromából való kitör ültetések újabb időben tetemesen csökkentek. Ezek száma az utolsó öt év alatt (1887—1891.) büntető s fegyelmi bírósági jogérvényes ítéletek alapján csak 10 volt (5 bűnt, 5 fegyelmi), mig az előző öt év alatt — 1882—1886. években -- 25 volt 7 büntető s 18 fegyelmi itélet folytán ; az ezt megelőzött öt évben — 1887 — 1881-ben — még jóval magasabb volt e szám, t. i, 33; ebben a bűnvádi elmozdítás 14 és a fegyelmi vétség 19 esetet képviselt. Hasonló a javítás azon fegyelmi intézkedésekre nézve is, melyek által az ügyvédek kitörültettek, az ügyvédséggel összeférhetlen állás elfoglalása miatt. Ily esetek 1877—1881. öt év alatt nem kisebb, mint 19 számot képviseltek; a következő 1882—1886. öt év alatt 16 ily eset fordult elő, mig az utolsó öt év alatt — 1887—1891-ben— csak 11 jött elő; 1891-ben egy sem volt. Az elhalálozás esetei igen számosak. Ezek az utolsó öt év alatt 419 számot tettek ki, mi az előző 10 év alatt még nagyobb volt, 1887—1881. években 455 és 1882—1886-ban 468 halálozott el. Miután a modern államrendszerben irányzatul szolgál az, hogy a birói s más jogszaki állásokra minél több ügyvéd alkalmaztassák : teljesen megelégedve nem lehetünk a változások azon számával, melyet nálunk a kinevezések állítanak elő, ámbár utolsó öt év alatt e részben is mutatkozik némi előhaladás. Az 1877- 1881. évek folyamán 73 ügyvéd lett különféle állami állásokra kinevezve; 1882—1886. évi időszakban pedig 75; mig utolsó év alatt — 1887—1891. években — 86 neveztetett ki. Tehát csak 13 többlet 15 év alatt. Az ügyvédi gyakorlattól való felfüggesztések igen kedvezőtlen helyzetet tüntetnek fel. Az 1887—1891. évi időszakban nem kevesebb, mint 97 lett felfüggesztve az ügyvédkedéstől. Ezen állapot azonban még kedvezőtlenebb volt az előbbi időszakban. Mert 1877 — 1881. évek alatt 171 függesztetett fel a gyakorlattól; az 1882 — 1886. évek folyamán pedig 135. A honpolgárság elvesztése miatt töröltetésnek egy esete sem fordult elő az ügyvédeknél 1875. év óta. 13 oldalra terjed.