A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 10. szám - A székelyudvarhelyi kir. törvényszék területén működö kir. járásbiróságok - Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartásról. Befejező közlemény

78 A JOG. 128. §.* A fegyelmi eljárás költségeit a karaara előlegezi. Ha vádlott vétkesnek mondatik ki, a fegyelmi eljárás költségeiben marasztalandó Ha panaszlott a fegyelmi vétség alól felmentetik és a panasz magánfél feljelentéséből származik, ez utóbbit a fegyelmi biróság a fen forgó körülmények méltánylása után, az okozott eljárási költségekben, valamint panaszlottnak felmerült kidási és időveszteségi dijaiban elmarasztalhatja. 129. §.* Ha a fegyelmi biróság azt látja, hogy a panasz hamis állításokra vagy tények elferdített előadására alapíttatott, a magánpanaszló felet a kamara segélypénztára javára 100 frtig terjedhető pénzbirságban marasztalhatja. E bírság akkor is alkalmazható, ha az eljárás tárgyalás megtartása nélkül szüntettetik meg. A kiszabott bírságot a fegyelmi biróság megkeresésére az illetékes kir. büntető járásbíróság hivatalból hajtja be. A bírság behajthatlanság esetén a megkeresett járásbíróság által megfelelő szabadságvesztésre változtatandó át. Az ezen szakasz alapján kiszabott bírságolás ellen felebbczésnek van helye. 130. §.* A szabályszerűség megidézett panaszlott elmaradása a tárgyalás megtartását nem akadályozza. Ha panaszlott elmaradását a tárgyalás megkezdése előtt alapos okokkal igazolja, a tárgyalásra új határnap tűzendő ki. Ha a tárgyalás megtartatott és panaszlott Íj nap alatt vétlen elmaradását igazolja, kérelmére a tárgyalás újból való felvételének van helye. Ily igazolás csak egyszer kérhető. 131. §.* A meg nem jelent panaszlott védelmét Írásban is előterjesztheti. 132. §.* A kamara székhelyén levő kir. ügyész a fegyelmi ügyben befolyhat, mely célból az ügy érdemére vonatkozó határozatok neki kézbesítendők és a kitűzött tárgyalásokról értesítendő. Ha a kamara ügyésze a fegyelmi eljárást megindítani vagy folytatni nem akarja, a kir. ügyész mindazon jogokkal élhet, melyek a kamara ügyészét e részben megilletik. 133. A magánpanaszos a fegyelmi ügybe befolyhat, inditványozási és felebbezési joggal bír ugy a minősítés, mint a büntetés kiszabását illetőleg. Ezen jogát az esetben is gyakorolhatja, ha a kamara ügyésze vagy a kir. ügyész a vádat fenn nem tartják. Ügyvédi jogositványnyal nem biró magánpanaszos azonban jogát csak szabályszerűen meghatározott ügyvéd által gyakorolhatja, kivel a fegyelmi biróság határozatai közlendők. 134. §.* Ha a fegyelmi biróság ugy véli, hogy a panasz vagy feljelentés tárgya oly cselekmény vagy mulasztás, mely a büntető törvényekbe ütközik és hivatalból üldözendő, az ügyet az eljárás bármely részében az illetékes büntető bírósághoz teszi át. Köteles pedig különösen az iratokat áttenni és a további lépéseket felfüggeszteni : 1. ha a fegyelmi biróság működésé)iek folytatása, a tényállás bűnvádi úton való megvizsgálását vagy a tettes megbüntetését meghiúsítaná ; 2. az illető büntető biróság megkeresésére ; 3. ha a magánpanasz terhe alól felmentett ügyvéd a hamis vád vagy a rágalmazás megtorlása iránti eljárás meginditása végett az ügyiratokat a büntető bírósághoz áttétetni kéri. 135. §.* Minden oly határozat, melylyel valamely ügyvéd vagy ügyvédjelölt ellen bűnvádi vagy rendőri ügyekben vizsgálat, vizsgálati fogság, vád alá helyezés vagy közvetlen idézés rendeltetik el, avagy eljárás megszüntetése, vád alól felmentés vagy elitélés mondatik ki, az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának egyidejűleg megküldendő. 136. §.* Oly jogerejü Ítéletek alapján, melyekben hivatalvesztés mondatik ki, a fegyelmi biróság köteles az ügyvédségtől való elmozdítást, illetőleg a jelöltek névjegyzékéről való törlést minden előleges meghallgatás vagy egyéb eljárás mellőzésével azonnal kimondani. E határozat ellen felebbezésnek van helye. 137. §.* A fegyelmi biróság az ügyvédet az ügyvédség gyakorlatától felfüggeszti: 1. ha az bűnügyi vizsgálati fogságban van : 2. ha oly bűntett vagy vétség miatt helyeztetett jogerősen vád alá, a melylyel mellékbüntetésképen hivatalvesztés jár; 3. ha a fegyelmi biróság vádlottat az ügyvédségtől való elmozdításra ítélte s az ez ellen felebbezéssel élt; 4. ha ellene csőd nyittatott vagy gondnokság alá helyeztetett ; 5. ha oly szabadságvesztési büntetésre Ítéltetett, a melylyel hivatalvesztés nem jár, e büntetés kiállásának tartamára. A felfüggesztés tárgyában hozott határozat ellen felebbezésnek van helye. Hogy a felebbezés a felfüggesztés végrehajtására halasztó hatálylyal bir-e, erre nézve a fegyelmi biróság a fenforgó körülmények mérlege'ése mellett a felfüggesztést kimondó határozatban végez. 138. §.* A felfüggesztés az ügyvédek és ügyvédjelöltek lajstromában feljegyzendő és az összes ügyvédi kamarák, a kamara területén lévő bíróságok és az igazságügyminiszter arról értesifendök, valamint a hivatalos lapban is közzéteendő. 139. §.* A jelen törvény alapján ügyvéd, vagy a fél ellen megítélt bírságok, a mennyiben jelen törvény másképen nom intézked'k, a kamara megkeresésére az 1881 : LX. t.-c. intézkedéseinek alkalmazásával, az illetékes biróság által hajtatnak végre és azon ügyvédi kamara segélyalapjára fordítandók, a melynek fegyelmi bírósága a marasztaló Ítéletet hozta. A végrehajtás folyamán szükséges költségeket a megkereső kamara elölgezi. X. fejezet. A jogorvoslatok. 140. §.* A kamara fegyelmi bíróságának ítélete és a fegyelmi eljárást megszüntető vagy félretételt elrendelő határozatai ellen felebbezésnek van helye; egyéb határozatai, valamint a választmány határozatai, csak az ezen törvényben kifejezetten megengedett esetekben felebbezhetök. A felebbviteli hatóságot, a mennyiben jelen törvény kivételt nem tesz, a ra. kir. Curia vegyes tanácsa képezi. Közigazgatási ügyekben a m. kir. Curia vegyes tanácsa az elnökön kivül, felerészben a Curia választott biráiból, felerészben az igazságügyminiszter által kinevezett ügyvédi tagokból álló 4-es tanácsban határoz. 141. §.* A felebbezési határidő a határozat kézbesítésétől számított 15 nap. A felebbezés a kamara választmányánál, vagy a fegyelmi bíróságnál nyújtandó be. 142. §.* A fegyelmi ügyekben a m. kir. Curia vegyes tanácsa azon szabályok értelmében jár el és határoz, melyek a biiók és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényekben elő vannak írva. 143. §.* A m. kir. Curia vegyes tanácsához felebbezett fegyelmi ügyekben a vádat a budapesti kir. főügyész, illetőleg helyettese képviseli. 144. §.* A fegyelmi biróság ítélete a télretételt, vagy a megszüntetést rendelő, vagy rendbüntetést kiszabó határozat" ellen az illető határozat jogerőre emelkedésétől számított két év alatt perújításnak van helye, az ügy lényegére vonatkozó új bizonyíték alapján. 145. §.* A kamara fegyelmi bíróságának tagjai felett ezen minőségükben elkövetett mulasztásaiból vagy cselekményeiből származó fegyelmi vétségek esetén a fegyelmi bíráskodást a m. kir. Curia vegyes tanácsa a bírói felelősségről szóló törvények értelmében gyakorolja. (95. §.) A m. kir. Curia vegyes tanácsának ügyvéd tagjai ezen minőségekben elkövetett fegyelmi vétségek tekintetében ugyanazon törvényes szabályok alá esnek, mint a kir. Curia rendes bírái. XI. fejezet. A joggyakornokok felelőssége. 146. §.* Az ügyvédnél gyakorlaton levő, bejegyzett joggyakornok az ügyvédi kamara fenhatósága alá tartozik s felette fegyelmi bírósága jár el, a jelen törvényben szabályozott eljárás megfelelő alkalmazásával. 147. §.* Az ügyvédjelölt fegyelmi vétséget követ el : 1. ha hivatás szerinti kötelessége teljesítésében gondatlan, hanyag vagy hűtlen ; 2. ha a tisztességgel vagy állásával össze nem férő mellékf >glalkozást vagy életmódot folytat; 3. ha a biróság továbbá a főnök s az ügyvédek irányában köteles tiszteletet, vagy az ügyvédjelölt-társak és felek iránti ildomot megsérti; 4. ha oly cselekmény vagy mulasztást követ el, mely ügyvédnél is fegyelmi vétséget képez ; 5. ha zugirászkodást űz, vagy azt előmozdítja. 148. §.* A fegyelmi vétségek büntetései: 1. írásbeli feddés ; 2. a joggyakorlati időnek két évre terjedhető meghosszabbítása ; 3. a joggyakornokok jegyzékéből való kitörlés. A 90. §. rendelkezései megfelelő módon az ügyvédjelöltekre is alkalmazandók. XII. fejezet. Átmeneti intézkedések. 149. §.* A jelen törvény életbelépte előtt folyamatba tett ügyek az 1874 : XXXIV. t.-c. határozatai értelmében intézendök el. 150. §.* Azon fegyelmi ügyekben, melyekben vádhatározat még nem hozatott, a fegyelmi eljárás a jelen törvényben meghatározott szabályok szerint folytatandó. A mennyiben azonban jelen törvény életbelépése előtt az 1874 : XXXIV t.-c. értelmében fegyelmi eljárást és vizsgálatot elrendelő, vagy vád alá helyezést tartalmazó határozat hozatott és a felebbezési idő jelen törvény életbelépésének napjáig még le nem járt, a hivatkozott törvénycikk értelmében felebbvitelnek van helye. 151. §.* A jelen törvény életbelépése után felterjesztett felebbvitt ügyekben a kir. Curia vegyes tanácsa jár el. 152. § * A jelen törvény életbelépése előtt még be nem fejezett elévülések tekintetében ezen törvény intézkedései alkalmazandók. 153. §.' Jelen törvény végrehajtásával az igazságügyminiszter bizatik meg.