A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / Tartalommutató

A,, JOGESETEK TÁRA" (FELSŐBIRÓSAGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK; TARTALOMJEGYZÉKE. Szám Lap A m. kir. Curia teljes ülési döntvénye. Bűnügyben. kir. ügyészt megilleti önállóan a felebbvitel joga a kir. itélő táblához, mint az 1883: VI t. -c. szerint harmadfokú bírósághoz, a kir. törvényszéknek, mint ugyanazon törvény szerint másodfokú bíróságnak ítélete ellen ama vétségek és kihágások eseteiben, a melyek csak a sértett fél indítványára üldözhetők 53 211 A királyi itélő táblák teljes ülési döntvényei. I) Polgári ügyekben. z 1881: LX. t. -c. 1. §. b) pontja értelmében az 1881: LIX. t. -c. 48. §-ához képest a végrehajtás két egybehangzó, feltétlenül marasztaló ítélet alapján, tekintet nélkül a végrehajtás tárgyára és tekintet nélkül a másodbirósági ítélet ellen közbevetett felebbezésre, elrendelendő 7 25 bban az esetben, midőn az 1881. évi LIX. t-c. 66. §-ának rendelkezése értelmében az igazolásnak helyt adó végzés ellen a felfolyamodás ki van zárva, a végzésnek a költségre vonatkozó része ellen szintén nincs felfolyamodásnak helye 18 69 bban az esetben, ha a végrehajtási törvény 156. §. értelmében a társtulajdonos jutaléka is árverés alá bocsáta dó, a társtulajdonos jutalékára feljegyzett s jogerejűleg még el nem döntött törlési per, mint a tulajdoni igény-feljegyzés egyik neme, az árverésnek az egész ingatlanra elrendelését uem akadályozza 20 77 vét egybehangzó, feltétlenül marasztaló ítélet alapján, tekintet nélkül a másodbiróság itélete ellen beadott felebbezésre s tekintet nélkül a végrehajtás tárgyára, az 1881: LX. t. -c. 1. §-ának b) pontja értelmében a végrehajtás elrendelendő 23 89 A házastársak között kötött jogügyletekre vonatkozó magánokiratokra nézve, tekintettel az 1886: VII. t. -c. 21—23. §-aiban foglaltakra, az 1874: XXXV. t. -c. 81. §-ának rendelkezése alkalmazható; vagyis: az eme 21 -23. §. valamelyikének esetében létrejött jogügylet érvényessé válik s az arról készült magánokirat bizonyító erőt nyer — a, fennebb idézett 31. §-nak második bekezdésében s az 13-6: VII. t. -c. 21. §. a) és b) pontjaiban foglalt korlátozásokkal — akkor, ha ez a magánokirat, eme 81. §-nak megfelelően, közjegyzői okirat minőségével felruháztatik 26 101 Végrehajtási ügyekben az 1881. évi LX. t. -c. 119. §-ában emlitett eseten kivul sem utasítható vissza a felekkel kihirdetés utján közölt végzések ellen szóval bejelentett felfolyamodás ;.... 27 105 Ügyvédi képviselet mellett a szegényjogon való perelhetés csak pártfogó ügyvéddel érvényesíthető 44 176 A peressé vált hagyaték biztosítása iránti intézkedések megtételére, az 1363: LIV. t. -c. 588. §-a értelmében a hagyatéki bíróság, nem pedig az örökösödési per birósága illetékes 49 193 Az árverezési vevő kérésére a vételi bizonyítvány alapján, birói kiküldött által leendő birtokba helyeztetése, az 1881. évi LX. t. -c. 180. §-a értelmében elrendelhető, ha: a birtokba helyezés az árverezési feltételekkel nem ellenkezik (l88l. évi LX. t. -c. 163., 181. és 191. §§. ); az árverezési vevő a kérvény beadásiig az árverezési feltételek szerint lejárt kötelezettségeinek eleget tett; az ingatlan tulajdonjogának nevére már megtörtént bekebelezése esetén az még mindig az ő nevén áll és a telekkönyvi hatóság előtt fekvő közhitelű, vagy teljes hitelességű magánokiratból nem tűnik ki, hogy az árverezési vevő tulajdonjoga, vagy az ingatlan használatához való joga változást szenvedett. Az ország azon részeiben, a hol a telekkönyvi betétek még nem készültek el s szabályszerűen még nem tétettek közzé, a fennebb irt feltételek fennforgása mellett sem lehet az árverezési vevő kérésére az 188l. évi LX. t. -c. 180. §-a szerint birói kiküldött általi birtokokba helyeztetését elrendelni oly esetben, a midőn az 1892: XXIX, t. -c. 2. §-a értelmében a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése iránt az eljárás a telekkönyvi hatóság részéről folyamatba tétetett; mindaddig, míg a tényleges birtokos ezen eljárás rendjén kérésével jogérvényesen el nem utasíttatott.. 49 193 A végrehajtót oly esetben, midőn különböző községekben, de ugyanegy napon teljesít végrehajtási cselekményeket, az 1875: IX. t. -c. 4. §-a alapján csak egyszeres napidíj illeti meg 50 197 illeti meg, Szám Lap A bírósági végrehajtó különböző községekben, de egy napon teljesített végrehajtási cselekményeiért napidíjat csak egyszer, még pedig a birói ügyviteli szabályok 259. §-a értelmében az illető ügyfelek között megosztva számithatja fel 50 197 B) Bűn-ügyekben. A királyi ügyész az 1883. évi VI. t. -c. 3. §-ában megszabott korlátok között önállóan élhet felebbvitellel, az ugyanezen törvény által harmadfokban való bíráskodási joggal felruházott királyi itélő táblához a királyi törvényszéknek, mint másodfokú bíróságnak itélete ellen, ama vétségek és kihágások eseteiben is, a melyek csak a sértett fél indítványára üldözhetök 3 11 A z 1876: IV. t. -c. 13. §-ának második bekezdésébe ütköző dohányjövedéki kihágások eseteiben is, a pénzbüntetés ugyanazon törvényszakasz első pontjában meghatározott 5 frt, mint legkisebb büntetési tételnél kevesebb összegben ki nem szabható 4 15 A győri kir. itélő tábla kimondja, hogy a hozzá, mint harmadbirósághoz utalt ős kizárólag a sértett fél indítványa folytán üldözendő vétségek és kihágások miatt folyamatban lévő eljárásban a királyi ügyésznek önálló felebbezési joga nincs 12 47 Az, ki égetett szeszes folyadékot saját számára az 1890. évi XXXVI. t. -c. 6. §-ában foglalt rendelkezések ellenére nyilt helyre más beszedési körzetből bevisz, az italmérési adó alapján kirovandó sokszoros, illetőleg a megrövidített vagy a megrövidítés veszélyének kitett adó 10—20-szoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.... 18 71 Az, a ki az 1890: XXXVI t. -c. 6. §-a ellenére égetett szeszes folyadékot saját számára nyilt helyre, más beszedési körzetből az italmérési adó beszedésére jogosítottnak engedélye nélkül bármily (tehát akár 100 litert tevő, akár azon alul lévő vagy azt meghaladó) mennyiségben bevisz, a megrövidített, vagy a megrövidítés veszélyének kitett adó 10—20-szoros összegéig terjedhető s 25 írtnál nem csekélyebb pénzbüntetéssel büntetendő 24 95 A kir. járásbíróság által a btk. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétség miatt bűnösnek itélt, azonban a btk. 275. §-a alapján a büntetés alól felmentett vádlottnak a kir. törvényszék, mint másodbiróság által hoz tt azon itélete ellen, mely szerint az első bíróság itélete a bűnösség kérdésében helybenhagyatik, a büntetésre nézve pedig megváltoztatik és vádlott 200 frton alóli pénzbüntetésre ítéltetik, az 1888. évi VI. t. -o. 2. §-a 1. pontja értelmében felebbezési joga nincs 25 99 Az, a ki az 1890: XXXVI. t. -c. 6. §-a ellenére, égetett szeszes folyadékot saját számára, nyilt helyre, más beszedési körzetből, az italmérési adó beszedésére jogosítottnak engedélye nélkül bármily (tehát akár 100 litert tevő, akár azon alul lévő, vagy azt meghaladó) mennyiségben bevisz, a megröviditet, vagy a megrövidités veszélyének kitett adó 10—20-szoros összegéig terjedhető és 25 írtnál nem csekélyebb pénzbüntetéssel büntetendő 27 106 A jogtalan elsajátítás vétségével kapcsolatos orgazdaság vétsége esetében az első fokban való bíráskodás az 1880: XXXVII. t. -c. 40. §-ának 4-ik pontjában foglalt korlátok között a kir. járásbíróságok hatásköréhez tartozik... 2" 107 Az. a ki az 1890. évi XXXVI. t. -c. 6. § ának első bekezdésében foglalt intézkedés ellenére égetett szeszes folyadékot nyilt helyre más beszedési körből az italmérési adó beszedésére jogosított ak engedélye nélkül, akár 100 litert tevő vagy azt meghaladó, akár azon aluli mennyiségben bevisz, az italmérési adó alapján kirovandó sokszoros, illetőleg a megrövidített, vagy megrövidités veszélyének kitett adó 10—20-szoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel nem büntethető 28 111 Az, a ki az 1890. évi XXXVI. t. -c. 6. §-ának első bekezdésében foglalt intézkedés ellenére égetett szeszes folyadékot nyilt helyre más beszedési körből az italmérési adó beszedésére jogosítottnak engedélye nélkül, akár 100 litert tevő, vagy azt meghaladó, akár azon alóli mennyiségben bevisz, az italmérési adó alapján kirovandó sokszoros, illetőleg a megrövidített, vagy megrövidités veszélyének kitett adó l0—20-szoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel nem büntethető 30 119 Az 1874. évi XXXIV. t. -c. 39. §-ában meghatározott és az 1880. évi XXXVII. t. -c. 5. §-ában kihágásnak minősített zugirászatra pénzben kiszabott büntetés nem »pénzbüntetés«, hanem »pénzbirság«. Ez a büntetés behajthatlanság esetére szabadságvesztés-büntetésre át nem változtatható. 2