A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 7. szám - A cégbejegyzési címpéldányok bélyegmentességről - A bűnvádi eljárási tanácskozmány megállapodásai. Befejező közlemény

52 A JOG. hogy a raásodbiróság mindazokban az esetekben, a hol ezt szükségesnek ismerte fel, a bizonyító eljárás reproductióját elrendelhesse. »c) Ha a tanácskozmány a mellett nyilatkozik, hagy a felebbezés elintézésekor helye legyen a bizonyítás reproductiójának: minden esetben legyen e helye, teljes legyen-e vagy sem és az utóbbi esetben ki határozza meg annak körét ?«. {1888. jav. 350-, 35i. $.)« A tanácskozmány azt véli, hogy a bizonyítás reproductiójának csak akkor és olyan terjedelemben legyen helye, a mikor és a mily terjedelemben azt a kir. tábla az adott esetben szükségesnek találja. »d) Az elsőfokú bíróság előtt nem használt új bizonyítékokat a másodbirbság figyelembe vehesse-e és ki határozzon felvételük tárgyában? (1888. jau. 328. §.)«. A tanácskozmány megengedendőnek tartja, hogy a felek felebbezési beadványban, illetőleg az arra beadott észrevételekben új bizonyítékokra hivatkozhassanak; továbbá a kir. táblánál, sőt a kir. tábla előtt tartott főtárgyaláson is jelenthessenek be új bizonyítékokat. Az új bizonyítékok felvétele tárgyában — és pedig ha azokat a feíebbviteli főtárgyalás elrendelése után jelentették be, külön tanácsülésen — mindig a kir. tábla határozzon. E táblai határozat ellen felfolyamodásnak nincs helye. A kir. tábla az új bizonyítékok bejelentése alapján feíebbviteli főtárgyalásra csak akkor tűzhet ki határnapot, illetőleg további bizonyító eljárást csak akkor rendelhet el, ha a fél legalább valószinú'siti azt, hogy az új bizonyítékra korábban nem hivathozhatott s egyúttal az új bizonyítékot hiteles okirattal támogatja, nevezetesen a bejelentett új tanuk vallomásáról hiteles jegyzőkönyvi másolatot csatol. A kir. tábla megtagadhatja a bejelentett új bizonyítékok felvételét, ha a bizonyítani kivánt ténykörülményt az ügy eldöntésére nézve lényegtelennek találja, vagy ha nyilvánvaló, hogy az új bizonyítékokra hivatkozás csak az ügy érdemleges eldöntésének késleltetését célozza. A tanácskozmány többsége ezenfelül megengedendőnek I találja, hogy ha azok a tanuk, a kiknek vallomására valamelyik fél új bizonyíték gyanánt hivatkozott, a kir. tábla előtt jelen vannak vagy azonnal előállíthatók és személyazonosságuk igazolható, a kir. tábla a főtárgyaláson is elrendelhesse nyomban való kihallgatásukat, mely azonban csak abban az esetben legyen foganatosítható, ha a vádlott a főtárgyaláson jelen van, vagy haladéktalanul előállítható. »e) Eléggé korlátozza-e a javaslat a felebbezést, vagy kivánatos-c ennek még nagyobb megszorítása ? (1888. javaslat 319- S-)« A tanácskozmány nagy többsége a javaslat jogorvoslat1 rendszerének keresztülvihetősége céljából és annak elkerülése végett, hogy a kir. táblák hátralékokkal ne legyenek túlhalmozva, okvetlenül szükségesnek tartja azt, hogy a törvényszékek hatáskörébe utalt büntetendő cselekmények eseteiben a felebbezés a javaslat 319. § ában meghatározottnál sokkal nagyobb mértékben korlátoztassék és különösen kizárassék a kir. törvényszékek elé tartozó kevésbé súlyos természetű bűncselekmények eseteiben. A tanácskozmány többsége, különösen kihágások eseteiben s azon vétségekre nézve zárná ki a felebbezést, melyek büntetésének legmagasabb mértékét a törvény egy évi, vagy annál rövidebb tartamú fogházbüntetésben állapítja meg. A tanácskozmány több tagja ellenben oda nyilatkozott, hogy a felebbezés (ténykérdésben) kizárandó volna oly esetekben, a melyekben a törvényszék hat hónapot meg nem haladó fogházbüntetést a'kalmazott. A felebbezésre jogosítottak körének meghatározására nézve a tanácskozmány a javaslat 320. §-ának 1., 2., 3. és 5. pontján a következő változtatásokat tartja teendőknek: »Felebbezéssel élhetnek : 1. a vádlott vagy helyette házastársa, ha pedig a vádlott nem teljes korú, törvényes képviselője, az utóbbi még a vádlott akarata ellen is ; 2. a védő, de a vádlottnak kifejezett akarata ellen nem; 3. a kir. ügyészség az ítéletnek rendelkező része ellen minden irányban, azonban az ítélet indokolása ellen c-;ak a vádlott javára ; 5. a magánjogi igényekre nézve a vád képviseletében el nem járó sértett fél és kárositott, valamint ezeknek örökösei is, de csak akkor, ha a jogosultak valamelyike a bűnösség kérdésében, vagy a büntetés kiszabására nézve felebbezett.« tf) A helyes felülvizsgálat igényeinek megfelel-e a felébbvitt ügyeknek előzetes {tanácsülésben) és érdemleges [tárgyaláson, főtárgyaláson való) elintézése ? {1888. évi törvényjavaslat 333 < 339 > 35°; 3^0, 361.. 362. $•)* A tanácskozmány nagy többsége — a javaslat jogorvoslati rendszerének egyszerűbbé és áttekinthetőbbé tétele és a felülvizsgálatnak megkönnyítése végett, továbbá abból az okból is, hogy a tábla valamely felebbezett ügynek érdemleges elbírálása céljából ne legyen kénytelen ugyanabban az ügyben háromféle üiést — tanácsülést, tárgyalást, főtárgyalást — tartani, hanem az ügyet mindjárt érdemileg elintézhesse, végre azért is, hogy a javaslat 330. §-ának 3. és 4. pontja eseteibeu a tárgyalásról főtárgyalásra utalással ne alkottassák praeiudicium az ügy eldöntésére, — a javaslatnak a felebbezett ügyek másodfokú elintézésére vonatkozó intézkedéseit (332—355. §.) a következő alapelvek figyelembevételével tartaná átdolgozandóknak. A kir. tábla a felebbezés folytán hozzá kerülő bűnügyeket vagy tanácsülésen, vagy főtárgyaláson vizsgálja felül, ellenben a tárgyalási elintézési forma teljesen mellőztessék. A tanácskozmány azonban megengedendőnsk véli, hogy abban az esetben, ha hiányos felterjesztés folytán az iratoknak kiegészítése vagy a felebbezésben előadottakra nézve a törvényszék által felvilágosítás adása szükséges: e tárgyban az előadó és a táblai tanácselnök ülésen kivül is intézkedhetnek. A tanácsülés nyilvánosan tartatnék, de azon sem a felek, sem képviselőik nem szólalhatnak fel. Az előadó előadja az ügyet és a felülvizsgálandó Ítélet, illetőleg a mennyiben szükséges, más iratok is felolvastatnak. Ezután a kir. tábla zárt ülésben határoz. A tanácsülésbe tartoznék az elintézés a javaslat 334. §-ábau meghatározott esetekben, valamint akkor is, ha a felebbezést kizárólag csak a magánjogi igények kérdésében használták. Főtárgyalásra tartozik az elintézés mindazokban az esetekhen, a melyek nem tanácsülés tárgyai. A főtárgyalásra megidézendő a főügyész s a főtárgyalás határnapjáról értesítendő a közvédő és a szabad lábon lévő vádlott. A javaslat 342—343. §-aiban szabályozott közvédői intézményt a tanácskozmány helyesnek és szükségesnek véli, azonban magában a törvényben tartaná kimondandónak azt, hogy a közvédők az államkincstárból fognak megfelelő díjazásban részesülni. A vádlott minden főtárgyaláson személyesen megjelenhet és ott mindig feszólalhat. Ha a kir. tábla a vádlottnak közvetlen kihallgatását szükségesnek találja, őt a főtárgyalásra mindig meg idézheti, illetőleg szükség esetében előállíttatja s ez esetben a vádlott részére mindig hivatalból védő rendelendő. A főtárgyaláson a vádlottnak jelenléte mellőzhetlen és számára szükség esetén hivatalból külön védő rendelendő : 1. ha a kir. tábla tanuknak és szakértőknek a feíebbviteli főtárgyaláson leendő közvetlen kihallgatását rendelte el ; 2. ha halálbüntetést vagy életfogytig tartó, vagy 10 évnél hosszabb tartamú fegyházbüntetést megállapító ítéletet nem egyedül semmiségi ok miatt használt felebbezés következtében vizsgál felül; 3. ha a törvényszék felmentő Ítéletét a kir. ügyész vagy a magánvádló által bejelentett és a főügyész által fentartott felebbezés alapján vizsgálja felül. Abban az esetben ugyanis, midőn a törvényszéknek felmentő Ítélete ellen akár az ügyészség, akár a vád képviseletében önállóan eljáró magánvádló a vádlott terhére felebbezéssel élt, a tanácskozmány az ügy iratait a kir. tábla mellett működő főügyésznek vélné megküldendőnek, kinek jogában álljon határozni a felett, hogy a felebbezés alapos-e, mely esetben azt a táblához tenné át; — ellenkező esetben pedig a felebbezést visszavonhatná s az iratokat a törvényszékhez küldené vissza. A feíebbviteli főtárgyalást a fennebb 1-3. pont alatt meghatározott esetekben a táblai előadó és tanácselnök ülésen kivül, egyébként a kir. tábla tanácsülésen rendelné el. A tanácskozmány egyes tagjai azonban — az eljárás gyorsítása céljából — annak megengedését is kívánatosnak tartanák, hogy a tábla tanácselnöke az ügy előadójának indítványára és a főügyész beleegyezésével új tanuknak és szakértőknek a főtárgyalásra leendő megidézését ülésen kivül is elrendelhesse. Ezenfelül a tanácskozmány abban állapodott meg, hogy a kir. tábla új tanuknak és szakértőknek kihallgatását, vagy az elsőbiróság által már kihallgatottaknak ismételt kihallgatását saját birájának vagy az elsőfokban eljárt törvényszék, esetleg az e végből megbízott járásbíróság birájának kiküldésével olyképen is foganatosíttathassa, hogy az e végből kitűzendő határnapon a bizonyítékok felvétele a felek, illetőleg képviselőik jelenlétében, a tanuknak és szakértőknek a főtárgyaláson eszközlendő kihallgatására nézve előirt szabályoknak megfelelő alkalmazásával s különösen eskü kivétele mellett történjék s az ezen eljárásról felvett iratok bemutattassanak a kir. táblának, mely az ügyet ilyen esetben mindig főtárgyaláson vegye vizsgálat alá. Végül a tanácskozmány egyes tagjai kimondandónak tartják azt is, hogy ha a kir. tábla a javaslat 321. §-ának 2., 7., 8. és 10. pontjaiban meghatározott alaki semmiségi ok valamelyikét látja fenforogni, de egyébként az ügyet érdemileg elbirálhatónak találja, az elsőbiróság Ítéletének megsemmisítése mellett az ügy érdemében hozhasson Ítéletet. Tizedik kérdés: »Helyesen vonta-e meg a javaslat az igazolás körét ?« (1883. jav. 390. és 393. SS-) A tanácskozmány a javaslat 39l)., 393. §-aiban foglalt intézkedéseket helyeseknek és célszerűeknek tartja. Tizenegyedik kérdés: »Ajánlatos-e a kegyelmi tanács intézményének feniartása ?« {1888. javaslat p8., l/p., 420. A tanácskozmány kívánatosnak tartja, hogy a halálbüntetésnek jogerősen történt megállapítása esetében az ezt megálla-