A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 7. szám - Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartásról. Folytatás

A JOG. 53 pitó kir. törvényszék vagy tábla és ezenfelül mindig - akkor is, ha a tábla Ítélete ellen semmiségi panaszt nem használtak, — a Curia is — ez utóbbi a koronaügyész meghallgatása után — ülésből véleményt nyilvánítsanak arra nézve, hogy a halálbüntetés kegyelem utján átváltoztatandó volna-e? A tanácskozmánynak több tagja azonban a kegyelmi tanács intézményének jelen alakjában való" fentartását nem tartja kívánatosnak, hanem abban a véleményben van, hogy a kir. Curiának a beadott semmiségi panasz alapján eljáró tanácsa alaposabbau vizsgálja az ügyet és behatóbb véleményt nyilváníthat, mint a külön kegyelmi tanács. Tizenkettedik kérdés: *A járásbíróságok előtt folytatott eljárásban: a) szükséges-e, hogy külön közeg [ügyészségi megbízott) képviselje a közvádat? (/888- évi törvényjavaslat 440., 44.1., 44(2., 443. SS ) A tanácskormány minden tagja okvetlenül szükségesnek véli, hogy a kir. járásbíróságok mellé állandó vádközeg rendszeresítessék. Ez intézmény szervezetének részletei külön törvényben volnának szabályozandók. »b) Fentartandó-e a büntető rendelvény ?* (/8s8- jav. 453., 456. SS) A tanácskozmány több tagja — tekintettel hazai viszonyainkra, különösen figyelembe véve a nyelvi nehézségeket és azt, hogy teljesen megbízható kézbesítő közegek több helyen nem lesznek találhatók — a büntető parancs intézményét ez idő szerint nem tartja behozandónak. A tanácskozmány egyes tagjai ellenben ez intézményt már a bűnvádi eljárási törvényben raeghonositandónak vélnék, azonban azzal a korlátozással, hogy büntető parancs csak pénzbüntetéssel büntetett vétség vagy kihágások miatt indított ügyben és csak akkor legyen kibocsátható, ha abban a bíróság 30 frtnál nem magasabb pénzbüutetést állapit meg. »r) Kiterjesztendő-e 'vagy korlátozandó a viakacssági eljárás ?« (1888. jav. 461.) A tanácskozmány több tagja a contumatialis itélethozás eseteit a kir. járásbíróságok hatáskörébe utalt bűnügyekben a javaslatban meghatározottnál szélesebb körben engedné meg. *d) Legyen-e semmiségi panasz a másodfokú bíróság Ítélete ellen és ha igen, némi megszoritással-e vagy a nélkül és melyik felsőbírósághoz A< (1888. jav. 477) A tanácskozmány minden tagja a semmiségi panasz használhatásának eseteit akként szorítaná meg. hogy szabadságvesztéssel büntethető vétség vagy ily vétség mellett még más vétség, illetőleg kihágás miatt indított ügyekben is a törvényszéknek másodfokban hozott Ítélete ellen az elitélt csak akkor élhessen semmiségi pacaszszal, ha a cselekmény a mely miatt elitélték, nem büntetendő, vagy a bűnvádi eljárás megindithatását, illetőleg a beszámítást vagy a büntethetőséget kizáró okok folytán megszűnt büntethető lenni, a vádló pedig csak akkor, ha olyan cselekményt, a mely a törvény szerint bűntett, a törvényszék vétségnek vagy kihágásnak minősített. A semmiségi panasz felett ez esetekben is a kir. Curia határozzon. Tizenharmadik kérdés: »A szabadságuktól büntető eljárás folytán ártatlanul megfosztottak kártalanítása csak az ujrafelvétel következtében ártatlanoknak bizonyultak}-a szoritkozzék-e, vagy azokra is kiterjedjen, a kiket a bíróság a vád alól felmentett, vagy a kik ellen a bűnvádi eljárást megszüntette ?« (L j tervezet 328 -330. $$.) Azokat, a kikre nézve bírósági jogerős határozat megállapította, hogy saját hibájukon kivül ártatlanul állottak ki szabadságvesztés büütetést vagy fizettek le pénzbüntetést, a tanácskozmány minden tagja egyértelműleg megfelelő kárpótlásban tartja részesitendőnek az állam által Ezenfelül a tanácskozmány többsége azoknak is, a kik vizsgálati fogságot, azonban nem a saját hibájuk fp. önfeljelentés) folytán ártatlanul szenvedtek — kártalanítást vél engedélyezendőnek akkor, ha a biróság jogerős határozattal megállapította, hogy a cselekményt, a mely miatt vizsgálati fogságot szenvedtek, kétségtelenül nem ők követték el, — vagy az egyáltalában nem lett elkövetve, vagy elkövettetett ugyan, de nem büntetendő cselekmény. Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartásról. (Folytatás.) VI. E e j e z e t. Az ügyvédi díjak. 62. §. Az ügyvéd a reá bízott ügyben tett pénzbeli kiadásainak ugy időveszteségének megtérítésén felül illő jutalomdíjat s mindezek aránylagos előlegek általi fedezését követelheti a képviselt féltől. A jutalomdíj és idővesztés kárpótlása szabad egyezkedés utján határozandó meg. Előleges egyezkedés érvényességéhez okirat szükséges. 63. §.* Az igazságügyminiszter felhatalmaztatik a közönséges és általában mérlegelhető ügyvédi teendők díjai tekintetében, a kamarák meghallgatása után, általános díjszabályzatot rendeleti uton megállapítani. 64. §.* A biróság az ügyvéd díjait és kiadásait saját fele ellenében csak akkor van jogosítva a perben vagy ügyben megállapítani, ha az ügyvéd ezt kifejezetten kérte. 65. §. A fél az előleges egyezkedésben meghatározott jutalomdíj aráuylagos leszállítását per utján kérheti : a) ha előre nem látott véletlen esemény folytán az ügy vagy a képviselet megszűnt; b) ha a fél az ügyvédtől a megbízást fegyelmi biróság által megrótt hiba miatt visszavonni kényszerült. Ezen esetekben az ügyvéd személyes bírósága illetékes. 66. §. Az ügyvéd nincs jogosítva a képviseletére bizott ügy vagy per tárgyát magához váltani ; az ily egyezkedés semmis, az ügyvéd pedig, a ki ily egyezkedésre lép, fegyelmileg büntetendő. 67. §.* Peres ügyekben az ügyvéd díjainak és költségeinek az általános díjjegyzék szerint való megállapítására és érvényesítésére az illető ügyben eljárt biróság illetékes. Minden egyéb másnemű ügyvédi díjak és költségek érvényesítése tekintetében az ügyvéd személyes bírósága illetékes. Ha az ügyvéd az általános díjjegyzék szerinti és egyéb természetű dijait együttesen kívánja ugyanazon fél vagy felek ellen érvényesíteni, ugy az előbbi bekezdésben emiitett illetékes bíróságok bármelyikéhez fordulhat. 68 §. Az ügyvédi díjak és költségek megállapítására, illetőleg érvényesítésére azoi ügyvédi kamara, melynek az illető ügyvéd tagja, illetékessé válik az esetben : a) ha e célból az illető fél fordul hozzá ; b) vagy ha az illető ügyvéd keresi fel e célból az ügyvédi kamarát és a fél a kamara bíráskodásnak kifejezetten, vagy hallgatag oly módon veti alá magát, hogy az illetékesség ellen a tárgyalás megkezdéséig Írásban, vagy a tárgyalás elején élő szóval kifogást nem tesz. A kamara illetékessége előzőleg ki nem köthető. Illetéktelen ügyvédi kamarához beadott hasontárgyú kérelem vagy kereset hivatalból utasítandó vissza. Visszaútasitandó a kérelem akkor is, ha a kamara illetékessége ellen a fél kellő időben kifogást tesz. 69. §.* Az előző szakasz eseteibeu a kamara választmánya hármas tagú tanácsban a sommás szóbeli eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával jár el. E tanács elnöke a kamara elnöke, elnökhelyettese, vagy az elnök által a választmánynak esetről-esetre kirendelt tagja. A választmány ítélete ellen az illetékes kir. táblához felebbezésnek van helye. 70. §.* Az ügyvédet az általa folytatott ügyben vagy ügyekben felmerülő, bíróilag megállapított díjai és költségei, továbbá bíróilag meg nem állapított oly díjai és költségei fedezésére, melyek írásban kiköttettek vagy a melyek magassága törvényben vagy rendeletben vau megállapítva, törvényes zálogjog és harmadik személyekkel szemben elsőbbségi jog illeti, a kezeihez a fél részére betolyt követelésekre, illetőleg készpénzre és értékre nézve, a mennyiben azok nem valamely különös rendeltetéssel adattak át neki. 71. §.* Ha az ügyvéd az első szakasz szerinti zálog vagy elsőbbségi jogát érvényesíteni kívánja, köteles erről az illető felet követelésének pontos felszámításával a pénz, az érték vagy a követelés befolyásától számított hat nap alatt értesíteni s ugyanezen idő alatt a 71. §. szerint felszámított költségei és díjai fedezésére szolgáló összeget vagy értéket saját személyes bíróságánál bírói letétbe helyezni: köteles továbbá, a mennyiben a fél, vagy azokra jogot szerzett harmadik személyek az ügyvéd abbeli jogát el nem ismernék, következő 15 nap alatt jogai érvényesítése végett az illetékes bíróságnál vagy ügyvédi kamaránál az illetők ellen keresetet indítani. Ezen határidők elmulasztása az elsőbbségi és zálogjog elvesztését vonja maga után. A zálog- és elsőbbségi jog csak a 70. §-ban felsorolt díjak és költségek erejéig lévén gyakorolható, az ügyvéd kezeihez befolyt többlet a félnek kiadandó. (55. §.) 72. §.* A helyettesitett ügyvéd dijaiért első sorban a helyettesítő ügyvéd, behajthatlanság esetében pedig a megbízó fél felelős. A megbízó fél felelőssége azonban nem állapitható meg ez esetben sem akkor, ha bebizonyítja, hogy a közvetlenül megbízott ügyvédet az illető ügyben díjai és költségeire nézve kifizette. 73. §. Az ügyvédnek az ügyvédi kamarák véleménye alapján az igazságügyminiszter által megállapított szabályzat szerint rendesen vezetett könyvei, valamint az ügyben készített fogalmazványai és levelezései nem teljes, más bizonyítékok által kiegészíthető bizonyíték erejével birnak, a mennyiben a fél által felhozott adatok azok hitelességét nem gyengítik. 74. §.* Ha a fél ellen csőd nyittatik, az ügyvéd díjai és költségei az általános csődtömeg első osztályába soroztainak, a mennyiben azok függőben levő vagy legfeljebb két év előtt befejezett ügyekből merülnek fel vagy tán régibb ügyekből is, de melyek iránt a csőduyitást megelőző két év előtt valamely bíróságnál a kereset megindittatott. A mennyiben ezen díjai és költségei jelen törvény 70. és 71. §-ai érteimében biztositvák, az 1881. évi XVI. t.-cikknek a külön kielégítésre jogosított hitelezőkre vonatkozó rendelkezései jelen törvény 71. §-ának épségben tartása mellett megfelelő módon alkalmazandók.