A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 6. szám - Ügyvédi nyugdíjalap létesítése

44 A JOG. előbbi szándékos, utóbbiak gondatlanságból eredő mulasztásukért. Hogy a btk. 457. §-ának első bekezdésében a törvényhozó kevesebbet fejezett ki, mint a mennyit akart, kiolvasható az anyag-gyüjteményből. A §-nak a főrendeknél történt tárgyalása alkalmával gr. C z i r áky azon aggodalmának adott kifejezést, hogy e §. meg fogná nehezíteni a háború esetére a hadsereg részére eszközlendő szállítások elvállalása iránt kötendő szerződések létrejövetelét s ajánlatot tett, hogy szorittassék a büntetés a szerződéenek az »önnön hibáján kivük való nem teljesítésre; mire az államtitkár, a javaslat szerzője kijelenté, hogy ily »kibúvó« felvétele a szövegbe veszélyes lenne és hivatkozott az illetékes körökre, melyeknek véleménye e §. felvételénél döntő volt. »ünnön hibáján kivül« a casus esete, mert az akarat hibás volta a gondatlanságnál is meg van. A culposus delietumnál »a cselekmény a vétkes akaratelhatározást, valamint az ez által okozott sérelmes eredményt együtt foglalja át.3 Nem az akarathiány az tehát, a mi a culpát a dolustól elválasztja, hanem az akarat tevékenységének foka. Ha tehát még e szavaknak a szövegbe való felvétele is aggályt támasztott, annak intentiója volt a gondatlanság legcsekélyebb fokát is felölelni s hogy az onnan kimaradt hiányos szövegezés. De nincs is gondolható ok, mely a szállító felelősségét kisebb fokra szorítaná, mint az idézett többi személy felelősségét, mert a szerződéstől való óvakodás, a szerződés létrejöttének megnehezítése el nem fogadtatott. Itt is, ott is a szerződés nem teljesítése hasonló következménynyel járhat. A gondatlanságból elkövetett cselekmények mindegyike a btk. szövegében az ugyanazon eredményt maga után vonó dolosus cselekményektől elkülönítve, külön szakaszban adatik. Nem tesz e részben különbséget, hogy a dolosus cselekmény a büntetési nemre való tekintettel vétségnek nyilvánitcatik, a mint ez a 301. és 310., a 439. és 440. §-ok összevetéséből kitűnik. A mi ugy a technica, mint a büntetési tétel figyelembevétele szempontjából fontos. A dolus és culpa meg van különböztetve és a maximumban a büntetési tételek ennek megfelelnek. Nem ugy a jelen £-ban. A dolus és culpa egy kalap alá van foglalva. A büntetési tétel akár culpa, akár dolus forog fenn egy és ugyanaz. Ez egy további következetlenség és az eredményre való tekintettel, a fenti következetlenséget még élesebbé teszi. A positiv direct és positiv indirect szándék, mint a dolus szülője, a negatív indirect szándékkal, mint a culpa szülőjével, egy büntetéssel sújtható és e §. a biró belátására bizza gondatlanság esetén a szándékos cselekményre kiszabandó büntetés maximumát alkalmazni, holott mindeu más esetben a culpa és dolus közötti különbség kifejezésre jut. E különböztetés elhanyagolása különösen veszélyessé válhatik az elvesztett háború szülte általános lehangoltság folytán a csekélyebb bűnösnek túlszigorú megfenyitése által. De elvetendő a különböztetés meg nem tétele azért, mert az alszállitó, közbenjáró stb. gondatlanságáért sujtolható a büntetési tétel maximumával akkor, midőn a szállító ugyanezen cselekményeért nem büntettetik s nem büntethető. Az osztrák büntető javaslat e hibákat kikerülte s még inkább a mellett bizonyít, hogy ez incousequentiák rossz szövegezés eredményei. A javaslat 1. §-a ugyanazon elvet állítja fel, mint a btk. 75. §-a. »Als Verbrechen werden nur vorsátzliche Handlungen bestraft; als Vergehen werden vorsátzliche Hand lungen, aus Fahrlássigkeit begangene aber nur insoferne bestraft, als dies im Gesetze insbesondere angeordnet ist.« Annak a felségsértésről, hűtlenségről és fegyveres erő elleni vétségekről szóló fejezetében a 100. §. következőleg hangzik : »Wer zur Zeit eines ausgebrochenen oder unmittelbar bevorstehenden Krieges vorsátzlich die mit einer Behörde geschlossenen Lieferungsvertráge über Redürfnisse der bewaffneten Macht entweder nicht zur bestimmten Zeit, oder nicht in der vorbedungenen Weise erfüllt, wird mit Gefangniss von sechs Monaten bis zu fünf Jahren bestraft. Liegt der Nichterfüllung des Vertrages Fahrlássigkeit zugrunde, so ist, wenn durch die Handluug ein Schaden verursacht worden ist, auf Gefangniss bis zu zwei Jahren zu erkennen.« Annak harmadik bekezdése az alszállitókra, megbízottakra, közbenjárókra, fuvarozókra és fuvarozási intézeteknél alkalmazottakra vonatkozik hasonértelemben, mint a btk. 457. §-a, azon különbséggel, hogy itt is a büntetendő cselekményt gondatlanság esetén csak akkor állapítja meg, ha a cselekményből kár háramlott. Ezekben volt szándékom a büntetőtörvényünk egy nézetem szerint hiányosan szerkesztett szakaszára a figyelmet felhívni, azon reményben, hogy miután eddigelé e hiányra rámutatva nem lett, esetleg tévesen alkotott nézeteim helyesbítését várhatom. Ügyvédi nyugdíjalap létesítése. Irta : dr. ROBITSEK JÓZSEF, budapesti ügyvéd. Főfontosságú azon előfeltételek meghatározása, melyektől a jog függ- III. Javaslatom a következő szempontokon alapszik. '•' Anyaggyüjternény. * Elözö közlemények a >Jog« 4. és 5. számaiban. Mindenki, ki az itt javult szervezet életbeléptetése után tagja a kamarának és az alább kitett időn át a kamarai tagdíjnak legalább azon részét, mely a nyugdíj-járuléknak megfelel, befizette, jogot nyer nyugdíjra és pedig: 1. az ügyvéd; 2. az ugyved családja következő előfeltételek alatt: a) Ha a kamarai tag, ki tagdíját legalább öt éven át fizette, önhibáján kivül keresetképtelenné lesz és vagyontalan, ugy joga már a hatodik evvel beáll. . , Az 5 ik és 10-ik év között szükségesnek látom az igényjogosultságot ekkép korlátozni egyrészt, mert a befizetett járulék még igen csekély; másrészt, hogy a tőkegyűjtés előmozdittassek. Az eddigi segélyezési adatokra alapított számítás szerint emez öt évi cyclusban az évi 19,120 frt rendelkezési összegaek alig negyedrésze fog igénybe vétetni s igy a nyugdíj-tőkéhez mintegy 75,000 frt lesz csatolható, b) A ki az új szervezet életbeléptetésétől kezdve legalább 10 év óta tagja a kamarának és befizette járulékait, az, ha a korhatárt eléri és legalább 800 frt évi jövedelme, avagy megfelelő jövedelmet biztosító vagyona nincs, jogot nyer a nyugdíj részeltetésre. A korhatárt eléri, a ki 60-ik életévét betöltötte. E második categoriába tehát minden ügyvéd beleesik, ki a 60 éves kort eléri és legalább a tisztességes megélhetést biztosító jövedelemmel nem bir. Meggyőződésem szerint ugyanis e korban a keresetképesség nagyon megcsökken s a ki 60 évvel ínég 800 frt jövedelemre se ' számithat, arra nagyon reáfér a segély. Nem kívánom a nyugdijat az ügyvédség gyakorlatának megszüntetésével kapcsolatba hozni, mert a nyugdíjat az elégtelen kereset kiegészítésének tekintem, mint előmozdítóját az ügyvédi állás tisztességének megfelelő létfentartásnak. Hogy a tagság 10 ik és 20-ik éve között a nyugdíj-igény ekkép korlátoztassék, az jogosultságát ismét a befizetett járulék csekély voltában s az összeség érdekében találja. Ezen igény lehet intermittens, egyik évben beálló, a másikban szünetelő. Beállta felett, mint alább indokolandom, kizárólag a kamarai választmány dönt. Az igényjogosúltak e categoriája még aránylag szűk leend és ezen idő alatt is öregbedni kell a tőkének, annál inkább, mert ekkor már a ma létező 70,000 frt kamatai egy részben', továbbá az előbbi cyklusban tőkésített összeg kamatai is növelni fogják az évi rendelkezési alapot, mely számításaim szerint mintegy 24,000 frtot teend ki. E tőke emelkedés pedig szükséges a végből, hogy megfelelhessünk azon alapeszmének, mely szerint az alábbi feltételek fenforgása mellett, absolute anyagi körülményektől függetlenül mindenkire nézve beállhasson a nyugdíj-igény. Erre nézve két categoriát állapítanék meg: c) A ki legalább 20 év óta fizeti a nyugdíj járulékait, az ha 60-ik életévét betöltötte, tekintet nélkül vagyoni viszonyaira, nyugdíj-részeltetési igéuynyel bir. A 20 év óta járuló tagra nézve azonban — vagyoni viszonyaira való tekintet nélkül — 6U-ik éve betöltése előtt is beáll ezen igény, ha az ügyvédi hivatás teljesítésére önhibáján kivül képtelenné válik. Végre ezen előfeltételektől is függetlenül, absolute beáll az igény arra nézve : d) A ki 30 év óta fizeti tagsági járulékait. A 20. és 30-ik év között a jogosultak száma jelentékenyen emelkedni fog, a d) categoria által pedig még többekre nézve beáll a jog. Azt, mikép gondolom a rendelkezési alap felosztását s mily correctivumokat ajánlok arra nézve, hogy a különböző categoriák részei a szükséglethez képest biztosíttassanak, alább jelölöm meg, előbb előterjesztem a kamarai tagok csa'ádjainak jogaira vonatkozó javaslatomat. Ennek feltételeit némiben eltérőleg vélem megállapitaudónak és pedig az elhalt ügyvéd özvegyét, özvegységi tartamára, leszármazóit pedig 16-ik életévük betöltéséig megilleti a nyugdíj-igény. II. a) Igazolt vagyontalanság esetén, ha az elhalt kamarai tag legalább öt évig fizette járulékait. Ez esetben feltétlenül szükséges a segély s ezek veszik ma is igénybe a segély-összegeknek nagyobb felét. Sőt ezeknél javasolnám, hogy az özvegyet egyrészt, a leszármazókat együttesen, másrészt külön-külön részeltetés illesse meg, mert ezek nyomora a legégetőbb s nevelésüket tennők ez által lehetővé, b) Ha az elhalt kamarai tag legalább 10 évig fizette járulékait és családjának legalább 800 frt évi jövedelme, vagy ezen jövedelemnek megfelelő vagyona nincs, c) Ha az elhalt kamarai tag legalább 30 évig fizette járulékait és családjának legalább 1,500 frt jövedelme, vagy ezen jövedelemnek megfelelő vagyona nincs. A míg tehát az ügyvédet 60-ik életéve betöltésévei már 20 évi tagság után, 30 év után pedig korára való tekintet nélkül, vagyoni viszonyaitól függetlenül megilletné az igény, addig a vagyonos özvegyet és árvákat absolute kizárhatóknak tartom. A tagság 10. és 30. éve között csak azokat kívánnám részeltetni, kik csekély jövedelemből állásuknak megfelelőleg megélni nem tudnak. A régi, tetemesebb járulékot befizetett tagok családjával szemben azonban a jövedelem mértékét felemelhetönek tartom, annál inkább, mert gondoskodni lehet arról, hogy eme relatíve nem sürgős igények folytán az igazi, égető szükség ne szenvedjen hátrányt. A nyugdíj-igény arra irányul, miszerint a jogosult az évenként rendelkezésre álló összegekből megfelelő részeltetést — quotát — kapjon. Fix, összegileg előre biztosított járulék nem adható, minthogy a tőkét igénybe venni semmi körülmények között se szabadna. Szükséges azonban, hogy a részeltetés maximuma meghatároztassék, a melynél többet senkise kapjon. Az első évtizedek-