A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 6. szám - A bélyegilleték reformja Franciaországban

A J O Gr. 15 ben ugyanis nagyobb rendelkezési összegekkel szemben kevés a J jogosult s igy felosztásról szó nem lehet. A nyugdíj-maximum meghatározásánál abból indulok ki, hogy ennek célja, feladata a létfentartási maximumot biztosítani. Egyelőre e maximumot évi 800 frtbau kívánnám megállapítani, a szervezet fejlődése, az alap növekedése megadandja a módot esetleg felemelni ez alaptételt. Mert mint kifejtettem, az alap nagy arányokban kell hogy szaporodjék. Számításaimat mindenkor csak a fix, az ismert lételekre, kamatok és tagsági járulékokra alapítottam. A kamatozást 4%-al vettem fel, holott ez irányban is tetemes emelést remélek alábbi javaslatomból. De ezeken kivül a kamara jövedelmének feleslege, főkép pedig adományok bizonyára jelentékenyen fogják a nyugdíjalapot emelni. A szervezet 5-ik és 10-ik éve között csekély leeud az évi szükséglet; a 10-ik év után szintéu még szigorúbb előfeltételekhez lévén kötve az igény, tetemes marad a felesleg. Csak a 20-ik év után lép — a korhatárt elért kartársakban — egy új és nagyobb eategoriája a jogosultaknak elő, mely a szervezet 30-ik évében jelentékenyen kitágul. Ámde ezekkel szemben én erős correctivumot várok magában a kar szellemében, idősb kartársaink eljárásából. Hiszem, hogy sokan azok közül, kik eme absolut — vagyoni körülményeiktől független — részesedési jogot elnyerik, ha vagyonkörülménveik kedvezőek, részeiket sok esetben igénybe nem veendik. A 30 év óta ügyködő, vagy előbb a 60-ik életévét betöltött vagyonos ügyvéd annyira összenőtt a karral, annyira szivén viseli szegényebb kartársai érdekét, hogy egyrészt elsőbbséget enged a szűkölködőknek, másrészt járulékát — melyre szüksége nincs — nagyrészt e szervezet szellemében fogja felhasználni. Jogosítva lesz osztályrészéről tetszése szerint évről-évre rendelkezni, azt vagy az általa esetenként megjelölt szegényebb sorsúak járadékának felemelésére, vagy az alaptöke öregbítésére fogja torditani. A választmány rendelkezése alá bocsátott járadékokból a választmány első sorban a szegényebb sorsúak, az la) és 11a) categoriák járadékát egészíthetné ki talán 400 frtig, esetleg ez összegek felét a nyugdíj-szabályzat keretén kívül segélyezésekre fordítaná, másik felét pedig az alaptőkéhez kell hogy csatolja. De különben is az általam eszközölt valószínűségi számítás szerint 20, illetve 30 év múlva már oly tetemes tökével kell hogy rendelkezzék az alap, hogy messzemenő igényeknek is képes leend megfelelni. Másfelöl azonban nem zárkózhatunk el az elől, hogy bizonyos átmeneti intézkedésekre is szükség lesz idősebb kartársainknak, kik a kamarának hosszabb évek óta tagjai s kik a korhatárt előbb érik el, mint 20 év múlva, nehézségbe ütközhetnék, hogy 10 15 évig fizessék a felemelt tagdíjban rejlő nyugdíj-járulékot, ha kilátást nem nyújtunk nekik arra, hogy szükség esetéu ők is élvezhetik még annak áldásait, esetleg családjuk i* igényt nyer. Az la) és b) és 11a) és b) esetek 5, illetve 10 év után beállhatván, ezek kiterjesztésére szükség nincs. Csakis az Ic) eset előfeltételét lehetne ezekre nézve némileg enyhíteni. (Befejező rész köv.) Belföld. Az igazságügyminister valamennyi kir. ügyészhez 1,267/892. sz. alatt körrendeletet intézett, melyben értesiti, hogy a sértett fél indítványára üldözendő bűncselekmények tárgyában a csendőrközegeknél a sértett felek által tett feljelentéseket, ha azok megfelelőleg az ez iránt 72,418/XVI. sz. a. 1891. december 24-én a m. kir. csendőrkerületi parancsnokságokhoz intézett körrendeletnek szerkesztve vannak, az 1878 : V. t.-c. 113. §-a értelmében helyeseknek fogadja el. Öltözeti szabályzatot a magyar királyi országos büntetőintézeti hivatalnokok részére adott ki a magy. kir. igazságügyminister 43.845/891. sz. rendelettel, mely már 1892. év elejétől kezdve kötelező. Az egyenruha kétféle, u. m.: a) d í s zöltöny (kalap, atilla, díszpantalló és keztyű); b) házi öltöny (sapka, zubbony, szürke pantalló, esetleg csizma-nadrág, kard, n vakra való, cipő, esetleg csizma). Mindkét öltönyt kiegészíti a köpeny és csuklva Mindez azután roppant részletességgel van leírva, hogy milyen szövetből, milyen szabással, milyen alakban kell állania. Természetesen, hogy hivataloskodás alatt a házi öltöny viselése kötelező, de parádézhat a hivatalon kivül is. A legkellemesebb meglepetés a hivatalnokokra az, hogy a maguk költségén szerezhetik majd be az un formist és pedig a házi öltönyt szintén kötelezőleg. —- Most már meg van mentve a haza. Uj szabadalmi törvényt helyezett Baross minister győri beszédében kilátásba. Ezzel kapcsolatban egyik laptársunk arról értesül, hogy a kereskedelmi ministeriumban már néhány év előtt készült egy szabadalmi törvényjavaslat, mely véleményezés végett a pénzügyministeriumhoz tétetett át, de az ott a közbejött sürgősebb ügyek folytán mai napig is elintézetlenül hever. Midőn legutóbb a német kereskedelmi szerződés ügyében Schnierer Gyula ministeri tanácsos Berlinbe kiküldetett, a minister megbízta őt. hogy a szabadalmi ügyet ott tanulmányozza. Ez megtörtént és Schnierer most a kérdés tanulmányozásával foglalkozik. Mint értesülünk, a szabadalmak engedélyezésénél az elővizsgálati rendszert szándékozzák behozni. Hangok a tisztviselők fizetésemelésének törvényjavaslata felett. A magyarországi igazságügyi tisztviselők szakközlönye írja: »Már többször volt szerencsénk hangsúlyozni és kifejteni, hogy bajunkon — főleg az igazságügyi kezelő-tisztviselők baján — csakis alapos szervezés, vagyis újabbi állások szervezésével _ lehet segíteni. Több irodatiszti és több segédhivatali igazgatói állásra van szükség, ugy hogy ki-ki előmenetele biztosítva legyen. A benyújtandó törvényjavaslat csak némileg igazolja kenyéradónk irántunk tanúsított jóakaratát, de nem igazolja azt, hogy sanyarú helyzetünket meg fogji változtatni és ezért őszintén kijelenthetjük, hogy a célbavett fizetésemelés bekövetkeztével ott leszünk, a hol azelőtt voltunk, hogy kínszenvedéseink véget nem érnek.« A bírósági végrehajtók most, hogy kitartásuk által valóban dicsérendő országos mozgalmuk által új díjjegyzéket nyertek, az egész végrehajtói intézmény államosítása és szilárdabb alapra való fektetése érdekében szintén mozgalmat készülnek indítani. Mi a legjobb sikert kívánunk nekik. Az intézmény és a jogkereső közönség érdeke egyaránt megköveteli az államositást. Figyelemmel és rokonszenvvel követjük e mozgalom minden mozzanatát. A dijnokok kérelme. Az országos d í j n o k-s e g é 1 yogylet elnöksége emlékirattal a nagyközönséghez fordul, hogy adományaival a szegényebb sorsú napszámosok szomorú sorsán enyhítsen. Az emlékirat a legsötétebb színekkel festi a dijnokok helyzetét, a kiket betegség esetén még a kórházba sem vesznek fel, mert nem képesek az ápolási díjakat fedezni. A segélyegylet eddigi alapító- és pártoló tagjainak száma 1,290, az egylet vagyona 5,417 frtra rug. A meg takarított vagyon a tervbe vett díjnok menház felállítására és a tagok életbiztosítására sem elegendő, azért az egylet elnöksége a közönséghez fordul támogatásért. Az egyesület irodája Budán van : II. ker., lánchid-utca, 23. szám alatt. A baáni kir. járásbíróságot telekkönyvi hatósággal ruházta fel az 1871 : XXXI. t.-c. 24. ^-ában nyert felhatalmazás alapján az igazságügyminister 1892. május 1-től kezdve. Ausztria és külföld. A bélyegilleték reformja Franciaországban a kamarában most kerül napirendre, Brisson kezdeményezésére. A javaslat szerint a peres eljárásban a felperes ezentúl csak egyszer tartozik majd bélyegilletéket leróni, még pedig a végitélet után az igazságszolgáltatási dijat (frais de justice), mely arányos lesz a per tárgyával. Csödügyben a bélyegilleték arányos lesz a felosztásra kerülő (activ) csődvagyonnal; örökösödési ügyben vagy ingatlanoknál a tárgy értékével; kártérítésnél a bíróság által megítélt kamatos összeggel. Büntető ügyekben 8 napi fogság egyenlőnek vétetik 100 frank pénzbirsággal; egy hónapig terjedő 200 frank, innen egy évig 500 frank. Ettől az állam 1%-ot szed. Hasonló becslés történik oly perekben, melyek nem irányulnak pénzösszegre. Pl. visszahelyezési, ideiglenes vagy végeiválási keresetnél 100 frank az illeték; örökbefogadásnál 300 frank ; minden oly esetben, hol a bíróság oly dolgok felett ítél, melyek számszerinti értéke meg nem állapitható, az illeték 25 franknál kevesebb nem lehet. Ennyit általánosságban. A többire nézve a százalék a per természete szerint változik. Es pedig egy százalék a békebirák által felvett jegyzőkönyveknél, illetve egyezségeknél, egyszerű rendőrbirósági, választott és szakbirósági ítéleteknél; két százalék a voie d'ordre és a bírói bíróságok után ; három százalék a kereskedelmi bíróságok ítéletei után; négy százalék a polgári bíróságok Ítéletei után. Csődmegszüntető végzésnél 25 centimé 100 frank után. Látjuk, hogy a törvényhozó akarata arra irányult, hogy a kis perlekedő, a csődhitelező aránylag kevesebbet fizessen, mint az, ki nagy ügyet perel vagy felebbez. Különben a jegyzők vagy végrehajtók ezentúl sem fognak ítéleteket vagy végzéseket foganatosítani vagy végrehajtani, míg az illetéket le nem fizették. Volt a terve/.etnek egy szakasza, melynek nagyon erősen neki mentek : az t. i., hogy felperes a kereset beadásával együtt óvadékot köteles letenni, mely a kincstárnak az illeték biztositékául szolgáljon s mely óvadék nem adatik előbb vissza, míg a pervesztes az illetéket le nem fizette. Elesén kikeltek ezen intézkedés ellen és joggal. Felhozták pl., hogy ha egy vasutan szerencsétlenül járt munkás követel kártérítés fejében 100,000 frankot, honnan vegye a 600 frank óvadékot? Vagy ha özvegy vagy árva perel, mi lesz ugy vele ? A vége az lett, hogy ezen szakasz'kimaradt és a kincstár illetéket addig nem követelhet, mig a per be nincs fejezve. Sokan kifogásolják még az l°/0 illetéket, melyet a tervezet adásvevésre, árverésre kiró, miután annyi a kiskorú, gondnokolt vagy egyébként hátrányos helyzetben lévő. Azt is megpendítik, nem lehetne-e a birtokváltozási illetéket csökkenteni azon esetben, midőn kiskorúak vannak érdekelve. Mindent összevéve, Brisson i javaslata oda irányul, hogy a nagy pereskedő többet fog fizetni, j mint eddig, de nem lesz annyi fizetsége annak, ki kis összeget követel és nem kell neki előre fizetni annyi költséget, hogy az a peres összeggel vetekedik, illetve azt fel is emészti. A perlekedés I ugyan még ez után sem lesz olcsó, mert ügyvédet, jegyzőt, szakértőt, végrehajtót, választott bírót stb. ezentúl is kell fizetni, de , legalább igazságosabban lesz a teher elosztva és nem kell mind; untalan a zsebbe nyúlni. Hát nálunk mikor fognak ilyen reformra [ gondolni ? ' (J. Sz. után.)