A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 52. szám - Alkalmazandó - e kényszerintézkedés a kihallgatott, de vallomását esküvel megerősíteni vonakodó tanuval szemben polgári és büntető ügyben vagy sem?

nak ezen intézkedés hiánya következtében! tehetetlensége miatt, a büntetéstől menekül. Hogy ilyen és hasonló esetek nem alkalmasak arra, hogy az igazság érvényesüljön s illetve a jogbiztonság szilárduljon, az mindenki előtt a felhozottakuál fogva kétségtelen és további indokolásra nem szorul. Belföld. Az állami tisztviselők fizetésesének rendezése a pénzügyi bizottság f. hó 21-én határozott. A kérdés érdeméhez legközelebb részletesen és behatóan hozzá szólunk, egyelőre csak azt jegyezzük meg, hogy a kormány a birák karácsonyfáját felette mostohán állította ki. Egy momentum magaslik ki, a törvényjavaslat most még homályosabb szövegéből és ez az, hogy a járandóságok rendezése a szervezet alapos átalakulása nélkül nem eszközölhető. — A VII. rangosztály felvétele a címkérdés megoldása nélkül érthetetlen és az albirói intézmény mint immár harmadik categoria az e. f. birák szervezetében jelenlegi minőségében tarthatatlan. A házassági jog- codifleálása. A házassági jog eodifieatiója tárgyában egybehívott szaktanácskozmány Szilágyi Dezső igazságügyminiszter elnöklete alatt folyó hó 12-én az igazságügyminisztériumban folytatólagos ülést tartott. A tanácskozmány, melynek tagjai dr. Teleszky István államtitkár, Czorda Bódog budapesti kir. itélö táblai elnök, dr. Vavrik Béla kir. táblai tanácselnök, dr. Jellinek Arthur országgyűlési képviselő, dr. Kovács Gyula és dr. Zsögöd Benő tudományegyetemi jogtanárok, dr. Sipőcz László fővárosi árvaszéki elnök, dr. Győry Elek és dr. Kralik Lajos budapesti ügyvédek, jegyzője dr. Doleschall Alfréd kir. törvényszéki jegyző, eddigi tanácskozásaiban a házassági akadályokat tárgyalta. Igazságügyi tisztviselők országos egyesülete. Mélyen tisztelt szerkesztőség! Mivel a »|og« nemcsak a gyakorlati életben felmerült szakkérdések tudományos fejtegetésére, hanem a személyes érdekkörökből eredő vitás szempontok tárgyalására is — közelismert készséggel — hasábjait nyitva tartja; támaszkodva ama jóakaró megjegyzésére, melylyel a fővárosban székelő kir. járásbíróságok bírái által tartott értekezlet eredményét a folyó évi 49. számban közölve, azt méltóztatott hangsúlyozni, hogy csak kívánatos lenne, ha a birák helyi érdekre való tekintet nélkül egy összhangzatos és közös kérelemmel fordulnának a járandóságok rendezése kérdésében a kormánvhoz«, egy eszmét óhajtanék jelenleg nyilvánosságra juttatni, melynek valósítása a magyar jogszolgáltatás szervezetében egy talán már rég érzeti hiányt pótolna. Manapság a »viribus unitis« jelszava már a legszélesebb körökben elterjed. Minden néven nevezendő társulatok, szövetkezetek, egyesületek és érdekcsoportosulatok fűzik össze az egy bizonyos szakmáben működő egyének érdekköreit. Szinte csodálatos tehát, hogy az igazság szolgálatában álló állami tisztviselők még nem tartották korszerűnek azt, hogy egy országos egyesületben összpontosulva, eme hathatós eszközzel igényeik, érdekeik és ügyük-bajuk orvoslását előmozdítsák. Nem támaszkodom külföldi hasonló minőségű egyesületek szervezetére, hisz' a kivitel úgy is még beható vita tárgyát képezné, hanem csak azt kívánom itt egész általánosságban kiemelni, hogy a tágabb értelemben vett »jogászegyesületek« a jogszolgáltatás közegeinek amaz igényeit, melyek hivatásuk és speciális szolgálati viszonyaikból erednek, nem merítik ki. Nézetem az, hogy az igazságügyi tisztviselők egy országos egyesületben a központi választmány és titkárság felügyelete alatt álló szakközlöny kiadásával általános és egyéni érdekeik előmozdítását vegyék célba. Ezzel kapcsolatosan minden vidéki kir. ítélő tábla székhelyén választmányi osztályok lennének szervezendők, az egyesület pedig évenkint más-más helyen országos közgyűlést tartana, a hol mindazon kérdések, melyek a lefolyt év alatt szőnyegre kerültek, nyilvánosan tárgyaltatnának és így a szakirodalmi és szóbeli érintkezés által nemcsak a személyek és tehetségek kölcsönös megismerése volna elérve, hanem a speciális érdekekből felmerülő igények és óhajok a »viribus unitis« vezényszava alatt minden irányban hathatósan lennének előmozdithatók. Midőn tehát jelen igénytelen soraimmal a megpendített •eszmét a nyilvánosság bírálata alá bocsátom, egyúttal annak a kérelemnek bátorkodom kifejezést adni, hogy a tisztelt szerkesztőség az igazságügyi tisztviselők iránt közismert jóindulatával lapjának hasábjain egyelőre még az eszmecsere továbbfűzésére helyt engedni szíveskedjék. Budapesten, 1892. évi december hóban. Tisztelettel R o s e Gyula, kir. aljárásbiró. Az eperjesi ügyvédi kamara 1892. évi december 1-én megtartott rendkívüli közgyűlése alkalmával tárgyalta a fizetési meghagyásokról szóló igazságügyministeri törvényjavaslatot. Az elvet elfogadta ugyan, a leküldött javaslatot azonban az igazságügyministerium által javasolt alakban elfogadhatónak nem találván, készített egy új javaslatot, melyet kimerítő részletes indokolással is látott el. Az ijrazságügyminiszter által tervezett törvénykezési építkezések tárgyában a következő előterjesztést tette a képviselőháznak pénzügyi bizottsága: Két irányban tartja szükségesnek a bizottság a ház figyelmét felkelteni és pedig: 1. Első sorban a miniszternek a bizottság által osztatlan örömmel fogadott azon ígérete, hogy a kir. Curia, budapesti királyi tábla, a szervezendő koronaügyész s a budapesti kir. főügyészség hivatalainak együttes elhelyezhetése céljából építendő igazságügyi palota létesítése tárgyában még az 1892. év folyamán a törvényhozáshoz javaslatot szándékozik benyújtani ; 2. számos vidéki törvénykezési céloknak szolgáló új és pótépitkezések gyorsabb és sikeresebb eszközölhetése érdekében 1 tervezett hitelműveletre. 24 vidéki törvényszék helyisége annyira I kezdetleges, elégtelen és hiányos, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel a tapasztalt bajokat orvosolni immár lehetetlen; miután pedig a költségvetési előirányzat jelentékeny megterheltetése az államháztartási egyensúly megzavarása nélkül nem eszközölhető, ez indokból az igazságügyi kormányzat a pénzügyminiszterrel egyetértőleg az utóbbinak kezelése alatt álló jövedéki bírság-alapból három millió frt kölcsönt szándékozik felvenni, melynek egyedüli rendeltetése lenne a halaszthatlanokká vált törvénykezési új építkezéseket és átalakításokat lehetőleg gyorsan foganatositani. Eme kölcsön évi kamata és törlesztési részletei fedeztetnének az eddig fizetett s az építkezés folytán megszűnő házbérekböl, valamint a beruházások címén jövőre is 300,000 írtban felveendő ! költségvetési előb ányzatból. A bizottság a kifogástalan jogszolgálI tatás minden lehető akadályait gyorsan és gyökeresen elhárítani óhajtván, a miniszter hitelmüveleti tervét helyeslőleg tudomásul vette s felhatalmaztatni javasolja az igazságügyi kormányt, hogy már az 1893. év folyamán netalán felveendő kölcsönt, esetleg I törlesztési részletét és kamatjárandóságát az 1893. évi zárszámadások során elszámolhassa. Ausztria és külföld. Osztrák törvény a végeladások szabályozása iránt. Az j osztrák kormány a képviselőház elé törvényjavaslatot terjesztett, i melynek szövege a következő : 1. Árúknak és iparcikkeknek gyors eladása céljából rendezendő végeladások csak iparhatósági engej dély alapján tarthatók meg. 2. Az e tárgybani írásba foglalt I kérvények azon iparhatósághoz adandók be, melynek területén a i végeladás rendezése szándékoltatik; a kérvényben kitüntetendők : j az eladásra kerülő árúk neme, minősége és mennyisége, pontos j megjelölése az elárusitási helyiségnek, a végeladás időtartama, azon egyének nevei, kiknek az eladandó tárgyak birtokában vannak, valamint az elárusítók (tulajdonos, üzletvezető, stb.) nevei, a | végeladás rendezésének okai, minők: a tulajdonos elhalálozása, az íizlet feloszlatása, eladása vagy áthelyezése. 3. Az iparhatóság í a kérvény elintézése előtt tartozik az illetékes kereskedelmi és iparkamarának, valamint ha a kérvényező valamely szövetkezethez tartozik, ennek a véleményét is meghallgatni, mely célból rövid, 34 napot túl nem haladó határidő tűzendő ki, melynek eltelte s a vélemény beérkezte, vagy annak elmaradása esetén az iparhatóság a beadott kérvényt, az elsőfokú adókivető hatósággal egyetértésben lehető gyorsan elintézni köteles. 4. Az engedély i legfeljebb három havi időtartamra adható meg, hosszabb, de legfeljebb egy évre terjedő időre szóló engedélyt fontos körülmények ' felmerülte esetén csak a tartományi közigazgatási hatóság adhat. Az engedély meg- vagy meg nem adása ügyében az illetékes hatóság belátása szerint dönt; az üzlettulajdonos halálának kivételével az engedély csak az esetben adható meg, ha az üzlet legalább két éve fennáll. A végeladás csak a kérvényben bejelentett árúkra terjedhet ki. 5. A kijelölt eladási helyiség tekintetében a helyi rendőrhatóság véleménye is figyelembe veendő. 6. Az engedélyj díjak előre fizetendők s e díjak a következő határok közt állapithatók meg: Bécsben 10 — 100 frt, több mint 50,000 laKOSsal i biró városokban 5—50 frt, más helyeken 2-30 frt. A díjak a végeladás terjedelméhez képest az iparhatóság által állapittatnak meg s ha az engedélyes valamely szövetkezethez tartozik, annak a pénztárába folynak be, ellenesetben a községi szegényalapot illetik. 7. Az engedély kiadása s a díj lefizetése előtt a végeladás sem meg nem kezdhető, sem nem hirdethető, az engedélyidő leteltén túl pedig nem folytatható. 8. Oly végeladásokra, melyek bírói vagy hatósági intézkedés folytán, illetve a csődtömeggondnok által tartatnak, jelen törvény hatálya ki nem terjed. 9. Jelen törvény áthágói a községi szabályrendelet értelmében büntettetnek ; a pénzbírságok az eladási hely szegényalapját illetik. 10. A törvény a kihirdetéstől számított 12 nap elteltével lép életbe, j 11. A törvény végrehajtásával a kereskedelmi és a belügyminiszter bízatnak meg. Nyilt kérdések és feleletek. I. A vagyonközösség' kérdéséhez. (Felelet ) A »J o g« 50. számában felvetett kérdésre következőkben felelek: Nézetem szerint a jelzett vagyonközösség megszüntetés iránti perben érdemleges Ítélet nem hozható és nem járt el helyesen a perbíróság akkor, a midőn a visszavonási kérvényt tudomásul véve, az érdekelteket ennek megtörténtéről értesítette és a