A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 52. szám - A hatáskör unificatiója az örökösödési eljárásban - Törvényjavaslat a fizetésbeszüntetésről és csődön kívüli egyezségről. 2. [r.]

kifizetésére igényt csak a saját zálogjogukból származtathatnak, ilyen igényt tehát csak akkor támaszthatnak, ha követeléseik lejártak és ezt uz igényt csak ugy érvényesíthetik, ha ök is előállították a kényszereladás perrendszeríi feltételeit. A jelzálogos hitelezők jogainak megtámadását jelenti az a szabály, mely szerint a vételár által fedezett követelés kifizetését a hitelező megengedni köteles, tekintet nélkül arra, hogy az ő erdekeinek jobban megfelel-e a fizetés, vagy a jelzálogos követelés fenmaradása. Nemzetgazdászati tekintetben a fedezeti elv alkalmazásának fontos következménye az. hogy az ingatlan birtok túlterhelésének káros következményeit, a melyeknek jelenlegi rendszerünk mellett ugy maga a birtokos, mint a jelzálogos hitelezők, még pedig épen azok a hitelezők ki vannak téve, a kiknek kölcsönei az egészséges jelzáloghitel határain belül feküsznek és a kiknek jelzálogát közérdekben meg kell védői, a kellő korlátok közé szoríttatnak. Altalános vagy egyes vidékeket érő pénzügyi válságok maguk után vonhatják, hogy tömeges végrehajtási árverések foganatosíttatnak a viszonyoknak megfelelő kedvezőtlen eredménynyel. a mely mindenkorra tönkreteszi az adóst, a ki az időleges gazdászati pangás megszűntével vagyoni viszonyait rendezhette volna és a mely eredmény megfosztja jó jelzálogos követeléseiktől azokat a hitelezőket, a kik helyesen felfogott saját érdekükben a kölcsöntőke visszakövetelésére nem gondolnak. A fedezeti elv ellen pedig és ezzel egyszersmind azon szabály érvényesítése mellett, hogy a hátrább álló jelzálogos hitelezel is a jelzálogtárgynak mindenáron való kényszereladását kérhesse és hogy az egész vételár annyiban is, a mennyiben előző jelzálogos követelések fedezésére szolgál, készpénzben fizettessék, a következő föérvek szolgálnak : A pénzbeli követelés behajtására irányzott eljárás, a mennyiben a követelésnek bizonyos ingatlanból leendő kielégítése céloztatik, az eljárás meghatározott stádiumában valamennyi jelzálogos hitelezőre nézve közössé válik. Ezen a stádiumon túl többé nem a végrehajtató hitelező követelését zálogjogilag biztosító értékrészre, hanem általában az ingatlanra intézett végrehajtásról van szó ; az ingatlannak tekintetében a csődnek bizonyos neme, particularis csőd keletkezett, a melynek elrendelését a végrehajtató kérte. A csődeljárásban mindent pénzzé kell tenni és a befolyt pénzt fel kell osztani. Ezért az ingatlant mindenáron el kell adni és a jelzálogos hitelezőket a vételár erejéig kielégíteni ; a minél fogva azok követelései lejártaknak tekintendők. Hogy a fedezeti elv a zálogjog fogalmából és az egy vagyontárgyra vonatkozó több zálogjognak egymáshoz való viszonyából szükségszerüleg nem folyik, mutatja az, hogy az elv csak a telekkönyvezett ingatlanokra vonatkozó végrehajtásban alkalmaztatik, míg az ingókra intézett végrehajtásnál a particuiaris csőd elve jut érvényre ott is, a hol a fedezeti elv elfogadtatott. A fedezeti elv alkalmazása mellett meg van nehezítve az, hogy a zálogjogilag már terhelt ingatlanra további kölcsönt kapni lehessen és ez által a jelzálogi hitel általában is fölöttébb szük korlátok közé van szorítva. Minden jelzálogos hitelezőnek meg van az alaki joga, hogy saját követelése elvesztésének elkerülése végett az árverésnél maga is Ígérjen, ez által a vételárt a követelését fedező összegre felrugtassa és szükség esetén az ingatlant maga megvehesse. Ez által egyrészt elesik a fedezeti elv szüksége, mert magától az előző jelzálogos hitelezőtől függ olyan eredménynek előidézése, a mely mellett amaz elv alkalmazása nélkül is követelését ne veszítse, ha a jelzálog tárgya a megfelelő valóságos értékkel bír ; másrészt épen ez által az árverésnél a jelzálogos hitelezőknek olyan egészséges versenye idéztetik elő, a melyre a hitelezőket a fedezeti elv mellett mi sem ösztönzi. A fedezeti elv alkalmazásánál a jelzálogilag túlterhelt ingatlan el nem adhatóvá válik, mig a tulajdonosnak, tekintettel a túlterheltségre, saját érdeke nincs, vagy a tulajdonos egyébként vagyontalan és ezért képtelen arra, hogy az ingatlant hasznot hajtóan mívelje; a mi végre arra vezethet, hogy az ingatlan egészen értéktelenné válik. Ilyen körülmények között pedig ugy a jelzálogos hitelezők érdeke, mint a közérdek azt kívánja, hogy az ingatlan föltétlen kényszereladás utján mielőbb tulajdonost cseréljen. A pro és contra érvek vázlatos előadása után ismételve kérem a szakközönséget, hogy a kérdést, főleg hazai viszonyaink szempontjából tanulmányozásra méltassa, kijelentvén, hogy ha csak egy-két vélemény is a sajtó utján közöltetik, nem fogok késni, saját nézeteimet e tárgyra vonatkozólag ugyanezen az úton kifejteni. A hatáskör unificatiója az örökösödési eljárásban. Irta: LÁNYI BERTALAN, kir. itélö táblai biró. Azok a cselekmények, melyek a hagyatékra vonatkozó jogok kipuhatolására, jelesül a hagyatéki vagyonban való részesülés szabályozására és az ily módon tisztába hozott jogviszonyok biztosítására vannak irányozva s melyek ehhez képest az örökösödési eljárás tartalmához tartoznak, kétségkívül a perenkivülijogszolgáltatás (jurisdictio voluntaria) fogalma alá sorozhatok s mint ilyenek, 1 - igazságügyi szeretetünk általános elvei szerint — csakis a biróság s a bírósággal kapcsolatba hozott igazságügyi közegek hatás-, illetőleg működési körébe utalhatók. Kétségtelen az is, hogy tekintettel a teljesítendő cselekmények egyszerűbb voltára, praeventiv és számos esetben csupán ideiglenes jellegére, kizárólag az egyes bíróságok lehetnek hivatva az örökösödési eljárás körébe eső bírói teendők teljesítésére. Ma azonban a hatáskör kérdése nem igy van szabályozva. Érvényben lévő törvényeink ugyanis »különféle cathegoriákat« állítanak fel, tekintettel részint az érdekeltek személyi minőségére, részint az illetékesség helyére, vagy a teljesítendő hatósági cselekmény nemére. így mindazokban az esetekben, midőn valamely hagyatékra nézve kiskorú, vagy gondnokság alatt álló személy van örökösül érdekelve, az eljárásra a gyámhatóság van hivatva (1877 : XX. t.-c. 243. §.); minden más esetben ugyanez az eljárás a biróság hatáskörébe tartozik. A törvényszékek székhelyeit képező városokban előforduló haláleseteknél a kir. törvényszék illetékes az eljárásra, másutt előforduló haláleseteknél pedig a kir. járásbíróságok járnak el i 1868 : LIV. t.-c. 562. §., 1871 : XXXI. t. c. 16. és 18. §.) A gyámhatóság az eljárás befejezéséhez szükséges cselekmények teljesítése végett a bírósághoz tartozik fordulni. ; 1877 : XX. t.-c. 255. §.) A járásbíróság a hivatalos beavatkozás következtében megindult eljárás folyamán csak egyezség esetében eszközli az örökség átadását, de a sommás osztályt, a perreutasitást s az ennek következtében szükséges további perenkivüli i cselekményeket már a törvényszék teljesiti (1868 : LIV. t.-c. 583., | 587., 590. §.) Ugyancsak a törvényszék hatáskörébe tartozik új I örökség tárgyát képező ingatlanok tulajdonjogának az örökösök nevére való bekebeleztetése, ha az örökösök hivatalos eljárás I nélkül egyeztek ki. (1868 : LIV. t.-c. 580. §.) A gyakorlatban pedig ugy áll a dolog, hogy a hatáskörnek különböző hatóságok között való megosztása hatásköri összeütközésekre vezet, hogy a különböző hatóságok előtt ellentétes irányban folyamatba tett eljárás jogi bonyodalmakat eredményez és hogy az eljárás keretébe tartozó s szorosan összefüggő cselekmények szétválasztása következtében az eljárás menete lassú és szakadozott. Első sorban tehát ezen kell segítenie az örökösödési eljárás célbavett reformjának. Nincsen annak semmi értelme, hogy egymagában az érdekeltek személyi minősége szolgáltassa a döntő szempontot, hogy az azonos tartalommal bíró hatáskör különböző hatóságokra ruháztassák. Annak sem lehet helye, hogy a hatáskör megoszlása kérdésében az eljárás keretébe tartozó egyes cselekmények különböző természete legyen irányadó. Az eljárás egybevágó menetének és lehetőleg gyors befejezésének biztosítása szempontjából elengedhetetlen, hogy az öröklésből kifolyó kérdések elintézésének peren kivüü része egy hatóság kezében összpontosuljon, hogy az eljárás keretébe tartozó cselekményeknek természetszerű láncolata külön hatáskörök képződése által meg ne szakittassék s ezzel az egységes elintézés lehetősége meg ne nehezíttessék. A reformnak szükségképen az egységes hatáskör eszméjét kell kiindulási pontul választani. így hozzá fog járulni a sommás eljárás újjáalakításával kapcsolatos törekvés megvalósításához is, hogy a bíróságok megterheltetésében az arányos megosztás elve jusson érvényre és hogy a törvényszékek szabaduljanak azoktól a perenkivüli teendőktől, melyek a collegialis elintézést nem igénylik és a melyek a törvényszékeket a számukra kijelölt felebbviteli hatáskör sikeres gyakorlásában akadályozhatnák. Törvényjavaslat a fizetésbeszüntetésről és csődön kívüli egyezségről. Irta : dr. JACOBI SÁMUEL, budapesti ügyvéd. X, II. Valamely szoborműnek első mintázása teljesen megfelel feladatának, ha az a szobrász eszméjét csak nagy körvonalokban is visszaadja. Az előadói tervezet hasonló tekintet alá esik. Az intézkedések alárendeltebb részleteiben, a szerkesztés szabatosságában nem igényelhetjük azt a tökélyt, melyet az ércbe öntött, kész törvénytől méltán követelhetünk. Mig törvénynyé válik az előadói tervezet, még annyi retortán megy keresztül, hogy a kritikának későbben is bő alkalma nyilik a csiszolás munkáját elvégezni és ezért elegendőnek tartjuk, ha az előttünk fekvő törj vényjavaslat alapgondolatainak mikénti keresztülvitelét teszszük egyelőre vizsgálódásunk tárgyává. A fizetések beszüntetése és az egyezség megkötése, illetve a csőd elrendelése közötti kritikus időben első sorban az abnormális helyzetben rejlő kettős veszélyt szükséges elhárítani. Lehetőleg sértetlenül kell megóvni az adós elevenen működő üzleti gépezetét egyrészről, másrészről pedig hatályos garanciákról kell gondoskodni az irányban, hogy a meglévő vagyon e közben a hitelezők elől egyoldalúlag el ne vonassák. Az első épen az egyezség érdekében kívánatos. Minél csekélyebb megrázkódtatást von maga után a fizetések beszüntetése, minél intaktabban kerül ki belőle az adós egész üzletköre.